Magyarország a 9 legrosszabb között

Az EU legrosszabb légszennyezettségi adatai miatt beidézték Brüsszelbe 9 tagország – köztük Magyarország – környezetvédelmi minisztereit, hogy ha továbbra is túllépik a határértékeket, akkor jogi lépésekre számíthatnak. Minisztérium és miniszter híján vajon ki képviseli ügyünket Brüsszelben? A környezetvédelmi világlistán 24 uniós ország áll jobban nálunk.

Kilenc tagország – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia – rendszeresen, jelenleg is megsérti az EU nitrogén-dioxidra és részecskeszennyezésre vonatkozó levegőminőségi szabályait.

A szakterület uniós biztosa, Karmenu Vella ezért beidézte Brüsszelbe a 9 tagország minisztereit, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a levegőminőség javítására, mert ha továbbra sem tartják tiszteletben az európai jog előírásait, akkor a kötelezettségszegési eljárás keretében jogi lépésekre számíthatnak a légszennyezettségi határértékek (2008/50/EK irányelv) túllépése miatt – ahogyan azt két tagállammal (Bulgáriával és Lengyelországgal) szemben már meg is tette az Európai Bizottság.

Légszennyezettségből az egyik legsúlyosabb

Évente több mint 400 000 uniós polgár hal meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt, és még többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben – hangsúlyozta Vella. A tagországok közül Magyarországon az egyik legsúlyosabb a légszennyezettségi helyzet, itthon évente 8-14 ezerre becsülik a légszennyezettséggel összefüggő halálozások számát.

Az okok között elsősorban a lakossági fa- és szeméttüzelés, a koros járműpark, valamint az erőművi emisszió említhető. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Bizottság közös interaktív térképe szintén szmogos képet fest a hazai helyzetről.

Miután 2010 óta sem a környezetvédelemnek, sem az egészségügynek nincs önálló tárcája a kormányban, így kérdés, ki képviseli ügyünket a január 30-i uniós csúcstalálkozón. Bár Magyarországon a lakosságnak csak 2-5%-át aggasztja a környezet és a klíma állapota, pedig a globális átlagnál jobban melegszünk.

Környezetvédelemből EU-kettes

A davosi Világgazdasági Fórumra kétévente közzétett idei környezetvédelmi teljesítmény index (EPI) szerint 180 ország rangsorában Magyarország a 43. helyen végzett 65,01 ponttal, és ezzel csak Romániát, Észtországot és Lengyelországot előzte meg az uniós tagországok közül.

A maximális 100 pontot egyetlen ország sem érte el, a ranglista első helyén továbbra is Svájc áll 87,4 ponttal, őt követik Franciaország, Dánia, Málta és Svédország. A lista első 50 helyébe mind a 28 európai uniós tagállam bekerült, sőt az első 16 helyből 15-ön állnak uniós tagállamok. 24 uniós ország nálunk jobban teljesít.

A környezeti listán Kína 120., India 177. helyezése jól tükrözi, hogy a népességnövekedés és a gyors gazdasági fejlődés milyen megterhelést jelent a környezetnek.

Az egyes országok környezetvédelmi teljesítményét 10 kategóriában 24 tényező alapján vizsgálják. Ezek között van a légszennyezés, a vízkészletek minősége, a szennyvízkezelés, a biodiverzitás, fajvédelem, az erdők állapota, a klímaváltozás elleni intézkedések, a növényvédő szerek használata.

Forrás: FNA/MTI/EPI

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te – heti kihívások

Vészesen nagy lábon élünk

2015, 2016, 2017 az eddigi három legmelegebb év

Melegszünk, de kit érdekel?

Vesztett a kormány a klímaperben

Népszavazás az egybolygós életmódról - Svájcban

Magyarország jobban melegszik?