Az embert is érinti az új kihalási hullám

Nincs többé kétség: beléptünk egy új tömeges kihalás korába, ami az emberiség létét is fenyegeti. Három neves amerikai egyetem legújabb közös kutatási eredményei szerint villámgyorsan cselekednünk kell.

A fajok a vártnál százszor gyorsabban pusztulnak, a gerincesek a normálisnál 114-szer gyorsabban tűnnek el: 1900 óta 400 gerinces faj halt ki a Földön. A kutatók szerint ilyen mértékű fajpusztuláshoz normális esetben legalább 10 000 év kellene.

A Stanford, a Princeton és a Berkeley egyetemek kutatói szerint „beléptünk a hatodik nagy tömeges kihalási eseménysorba". Legutóbb 66 millió évvel ezelőtt történt hasonló a Földön, amikor kihaltak a dinoszauruszok.

„Ha ez ilyen ütemben folytatódik, az életnek több millió évre lesz szüksége a regenerálódáshoz, és lehet, hogy az ember is elég gyorsan eltűnik" – jelentette ki Gerardo Ceballos, a tanulmány vezető szerzője, a mexikói Universidad Autonóma kutatója.

A Science Advance-ban megjelent tanulmány szerint a tömeges kihalást elsősorban a globális felmelegedés, az óceánok savasodása, a légszennyezés, az erdők pusztítása, az invazív fajok terjedése, a földművelés, a vegyszerek használata okozza, és mindez az egész ökoszisztémát érinti. A kutatók számításai szerint három emberöltő leforgása alatt látványos veszteségek érik a fajok sokszínűségét, amelynek komoly hatása lesz az emberiség életére, az élelmiszer-termelésre.

A fajok kihalási ütemének gyorsulását az 1500 és 2010 közötti öt évszázad adatait összesítő grafikon is látványosan jelzi. Kattins a fenti grafikonra.

Magunk alatt vágjuk a fát

Ahogy a fajok eltűnnek, azzal az olyan nélkülözhetetlen ökoszisztéma szolgáltatások is eltűnnek, mint élelemnövényeink beporzása a méhek által vagy a nedves területek öntisztulása. „Magunk alatt vágjuk a fát" – jelentette ki Paul Ehrlich, a Stanford Egyetem professzora.

A kétéltűek 41%-a, az emlősök 26%-a halhat ki hamarosan a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint, hacsak nem tesz az emberiség komoly erőfeszítéseket a megmentésükre.

A tanulmány szerzői szerint a sötét kilátások ellenére még megakadályozható a biológiai sokszínűség drámai csökkenése „de ehhez villámgyorsan olyan jelentős és hatékony természetvédelmi programokra lenne szükség, amelyek védik a már veszélyeztetett fajokat és enyhítik a kihalásukhoz vezető olyan káros hatásokat, mint az élőhelyek eltűnése, a gazdasági növekedést, a fogyasztást szolgáló túlhasználat és a klímaváltozás".

Étrendváltás a jövőnkért

A túlsúlyos emberek száma ma már a kétszerese az alultápláltakénak – ez is a túlfogyasztást, a természeti javak helytelen felhasználását jelzi.

Az étrendváltás az egyik legegyszerűbb módja a természeti javak, a környezet, az erdők védelmének. Ugyanis egészségtelenül sok állati terméket eszünk, az állattartásnak pedig 5-8-szor nagyobb a környezeti terhe, mint a zöldség- és gyümölcstermesztésnek.

Ha kevesebb állati eredetű élelmiszert eszünk, akkor kevesebb természetes élőhelyet kell átalakítani takarmánytermő területté, kevesebb műtrágya, rovar- és gyomirtó fogy, lassul a felmelegedés. Heti egy húsmentes nappal 4 kg üvegházgázzal kerül kevesebb a légkörbe. Személyenként!

A kevesebb hús egészségünknek is jót tesz, a magyar lakosság étrendjének 70%-a állati eredetű élelem. Túlsúlyban vezetünk Európában. Érdemes, sőt a kihalási ütemet látva muszáj lesz étrendet váltani. Heti legalább egy húsmentes nappal sokat tehetsz. Húsmentes recepteket itt is találsz.

Forrás: Stanford/ScienceAd/fna

Kapcsolódó cikkek

Húsmentes világnap

Étrend és éghajlat

Legalább felezd meg!

Eltűnt 420 millió madár

Magunk alatt a fát