Kerecsensólyom, közönséges bükk, vadmacska, medvelepke, sisakos sáska, borsmenta és társaik hívják fel figyelmünket 2024-ben a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, annak védelmére. A vadvilág állományai világszerte visszaszorulóban vannak, létüket leginkább az agráripar fenyegeti, aktív védelmükért bárki tehet – képviselőit többnyire a lakosság szavazatai alapján választják ki minden évben, mi pedig 2017 óta mutatjuk be őket.

Az északi félteke nagy részén egy hőkupola tartja fogságban a meleget, Ázsia egyes részeit elönti az extrém eső, sokfelé pusztítanak erdőtüzek, és éghajlati rekordok dőlnek – a globális felmelegedés okozta szélsőségeket idén az El Nino is erősíti.

Már átlag 1,2 fokkal melegítettük föl a Földet – ám a gyorsuló ütemű klímaváltozás csak tünet, életmódunk, növekvő népességünk növekvő fogyasztási szokásainak tünete. A világ lakható területeinek már több mint a felét átalakítottuk növénytermesztésre és állattartásra, és már 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye.

Az erdők csendje, a természet szépsége jót tesz testnek és léleknek – oldja civilizált világunk stresszét, ellazít, feltölt. Legyen az egy városi park vagy egy közeli erdő vagy zöldellő hegyvidék, az ott töltött idő gyógyító hatása, különösen mentális betegségek esetén, ma már tudományosan bizonyított. Ezért is fontos lenne természeti környezetünk védelme, megőrzése, mert annak pusztulása negatívan hat mentális egészségünkre.