Hőség és szélsőségek – és ezt fokozza az El Nino

k, 07/25/2023 - 13:19 — FNA

Az északi félteke nagy részén egy hőkupola tartja fogságban a meleget, Ázsia egyes részeit elönti az extrém eső, sokfelé pusztítanak erdőtüzek, és éghajlati rekordok dőlnek – a globális felmelegedés okozta szélsőségeket idén az El Nino is erősíti.

A globális felmelegedés kétszeres csapása sújtja a bolygót 2023-ban: az üvegházhatású gázok nem csökkenő kibocsátásának hatásán felül egy erősödő globális El Niño jelenség is (l. videó). Ez a 2-7 évente jelentkező természetes időjárási jelenség erősen befolyásolja az időjárást – felerősíti a szélsőségeket és tovább melegíti az amúgy is túlmelegedett bolygót. A hő- és hidegkupolák/betörések pedig egyre lassabban mozdulnak, mert a felmelegedés már megzavarta a globális légkörzést.

Legutóbb 2016-ban volt El Nino, ezért is lett 2016 az eddig mért legmelegebb év a Földön.

Ennek az időjárási káosznak a fő mozgatórugója a szén-dioxid, egy hőfogó gáz, amelyet autók, gyárak, erőművek stb. egyre nagyobb sebességgel pumpálnak a légkörbe. 1960 és 1970 között a szén-dioxid szintje évi 1 ppm sebességgel nőtt, ma már évi 2,37 ppm-mel. 1965-ben a szén-dioxid szintje 320 ppm volt, idén már meghaladta a 420 ppm-et. Nem lassítunk!

2023 júniusa volt az eddigi legforróbb június a Földön, és nemcsak a levegő globális átlaghőmérséklete nőtt, de az óceánoké is rekordokat döntött májusban, júniusban és júliusban egyaránt. Ilyen ütemben szennyezve a világ hamarosan éléri a 450 ppm-et és több mint 1,5 Celsius-fokkal melegebb lesz az iparosodás előtti szinthez képest - és ha így folytatjuk, az évszázad végére elérjük a +3 Celsius-fokot, és addigra még szélsőségesebbé, gyakran elviselhetetlenül meleggé válnak mindennapjaink.

Hol van hőtűrő képességünk határa?

40-50 Celsius-fok között, párás időben egy óra után annyira felgyorsul egy egészséges ember anyagcseréje, hogy hiába védekezne a meleg ellen, a saját teste kezd még több hőt termelni – átlagosan 40-50 fok hőtűrő képességünk kritikus felső határa a londoni Roehampton Egyetem kutatói szerint.

Ezt a világ számos pontján idén már súroltuk – Szicíliában 48 fok, de az egész mediterrán térségben 40 fok fölötti a hőség már több mint 10 napja. Emiatt akadozik az áramellátás, leáll a vízszolgáltatás, és erdőtüzek súlyosbítják a helyzetet. Amerikában, Kínában is extrém, 40-50 fok közötti meleg van, és nem csupán a görög, olasz erdők égnek, Algériában, Kanadában, Oroszországban, Spanyolországban, Svájcban is menteni kellett a tüzek miatt az embereket.

A szélsőségek gyakoribbá válására példák az extrém viharok, villámárvizek is, mert a felmelegedés már megzavarta a globális lég- és vízkörzést – példa erre az észak-olasz, szlovén-horvát vonalon kétszer is átrohanó frontrendszer emberáldozatot is követelve, fákat, tetőket, kempingeket rombolva, Milánóban tornádóval kísérve.

Magyarország sem kivétel, az idei nyáron már a harmadik hőhullám nehezíti életünket. Úgy tűnik, idén is érvényes, hogy ez életünk hátralévő részének leghűvösebb nyara.

Forrás: FNA/theGuardien/DW