Már 2050-re elérhetjük a 2 fokot?
Miközben harmadik éve stagnál a világ szén-dioxid-kibocsátása a Nemzeti Energiaügynökség szerint, a NOAA adatai rekord ütemű szintnövekedéssel szembesítenek. Hogyan lehetséges ez? Tartható lesz így a kritikus 2 Celsius-fokos határ? Megállunk 450 ppm-nél?
Ha továbbra is ilyen ütemben nő a szén-dioxid-kibocsátás, már a század közepére 2 fokos, a végére pedig 3,5-4 fokos felmelegedéssel számolhatunk. Nem tűnik soknak, de ha azt vesszük, hogy a pleisztocén jegesedések idején, amikor fél Európát vastag jégtakaró borította, mindössze 4-5 fokkal volt alacsonyabb a Föld középhőmérséklete, már jobban elképzelhető néhány plusz fok hatása.
Még soha nem volt ilyen magas a légkör szén-dioxid-szintje. Napjainkban emiatt már átlag 1 Celsius-fokkal melegebb a Föld légköre, mint az ipari forradalom idején. Ez idő alatt a technikai és gazdasági fejlődés következtében a légkör szén-dioxid-telítettsége 45%-kal nőtt, 280 ppm-ről 405 ppm-re, sőt 2017 júniusában újabb rekordot ért el, és meghaladta a 409 ppm-et a NOAA hawaii Mauna Loa obszervatóriumának mérései szerint. 2014-ben még "csak" 397 ppm volt a szint, amikor globálisan átlag 0,9 fokkal volt melegebb. (A ppm arányszám, az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja.)
Most akkor stagnál vagy nő?
Míg a NOAA (amerikai Óceán- és Légkörkutató Központ) a légkör szén-dioxid-telítettségét méri, addig a Nemzeti Energiaügynökség (IEA) viszont a globális gazdaságból, pontosabban az energiaszektorból származó szén-dioxid-kibocsátás bevalláson alapuló statisztikai adatait összesíti, és nem számol a klímaváltozás okozta „természetes" kibocsátás-növekedéssel.
A felmelegedés „természetes" plusz kibocsátása többek között az albedo-hatásból, a növekvő párából, az olvadó permafrosztból kiáramló metánból, a gyakoribb erdő- és bozóttüzekből, a földhasználat változásából, a talaj növekvő szén-dioxid-kibocsátásából, az óceánok csökkenő szén-dioxid-elnyelő képességéből adódik.
Fogyasztásunk okozza
Mindezek következtében évente átlag 2 ppm-mel nő a szén-dioxid légköri koncentrációja, sőt az utóbbi 2 évben rekordütemben, összesen 6 ppm-mel nőtt.
Ha az energiaszektor kibocsátása továbbra is stagnál, akkor elvileg visszaállhatunk az évi átlag 2 ppm növekedésre, ám így is már 35 év múlva elérjük a 475 ppm-et, ami a klímamodellek szerint 2 Celsius-fokos felmelegedéssel jár. Ha a jövőben az átlag évi 3 ppm növekedés lesz a jellemző, akkor pedig már 2040-re (és a 1,5-2 fok közötti ún. billenőpontok ppm-hatásával még nem is számoltunk).
Ha komolyan vesszük a párizsi klímaegyezményben vállalt „jóval 2 fok alatti" határ betartását, akkor jelentősen csökkentenünk kellene az üvegházgáz-kibocsátást, vagyis a fosszilis energiák, mint a szén, kőolaj, földgáz elégetését. Ennek érdekében a földben kellene hagyni a már ismert készletekből a szén 82%-át, a kőolaj 33%-át és a földgáz 49%-át.
Ezt pedig csak fogyasztási szokásaink megváltoztatásával érhetjük el. (Katt a fenti képre.)
Kapcsolódó cikkek
Mit tehetsz Te – heti kihívások
Az emberiség legnagyobb dilemmája
Látványos grafikán az éghajlat változása
10 éven belül elérhetjük a 1,5 fokot?
Ideje észhez térni - animáció
Az a kritikus 6 fok - dokumentumfilm