A Föld napján írták alá a klímaegyezményt

A 46. Föld napján, április 22-én írta alá 171 ország államfője a párizsi klímaegyezményt, amelynek célja, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése ne lépje túl a kritikus 2 Celsius-fokot. Több mint 60 állam a legmagasabb szinten képviseltette magát – köztük Magyarországot Áder János köztársasági elnök. Az aláírás azonban nem elég, ratifikálni is kell az egyezményt.

A Föld napján, április 22-én írta alá 171 ország az ENSZ New York-i székházában a tavaly Párizsban megkötött klímavédelmi egyezményt.

A klímaváltozás megfékezéséről szóló megállapodást elsőként Francois Hollande francia államfő - a klímaegyezmény megszületésének otthont adó Franciaország vezetője - látta el kézjegyével, majd ábécé-sorrendben a 171 ország képviselője, köztük több mint hatvan állam- és kormányfő. Az aláírásnál az ENSZ-főtitkár, Ban Ki Mun mellett ott állt Francois Hollande és Ségolene Royal francia környezetvédelmi miniszter.

Azok az országok, amelyek péntekig nem jelezték, hogy aláírják az egyezményt – köztük a világ legnagyobb olajtermelői közé tartozók is, például Szaúd-Arábia, Irak, Nigéria – az év végéig még csatlakozhatnak.

A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55%-át bocsátják ki. (Ratifikálják, azaz az államok a saját jogrendjükbe iktatják a Párizsban vállaltak teljesítését.)

Amerika és Kína nélkül nem megy

Az egyezmény két megkerülhetetlen szereplője az USA és Kína, amelyek közösen a világ kibocsátásának több mint harmadáért felelnek. Az USA ratifikálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy Kína is elkötelezze magát. A két legnagyobb kibocsátó részvétele nélkül pedig a megállapodás gyakorlatilag értelmét veszti. Bíztató, hogy a szólásra emelkedett John Kerry amerikai külügyminiszter azt ígérte, hogy az amerikai törvényhozás még az idén ratifikálja a párizsi egyezményt.

Nyolc állam pedig már ratifikálta is az egyezményt, kis szigetországok, mint Kiribati és a Marshall-szigetek, melyeket a leginkább fenyeget a felmelegedés miatt emelkedő tengerszint.

Magyarország várhatóan szintén jogszabályba iktatja majd vállalásait, de mivel az EU közösen lép fel, így csak akkor számít a hazai ratifikáció, ha mind a 28 tagállam megteszi azt.

A francia elnök felhívással fordult az aláírókhoz, köztük az Európai Unióhoz, hogy még az idén ratifikálják az egyezményt.

Utolsó esély

Az ENSZ tudósai szerint nincs vesztegetni való időnk. A visszafordíthatatlan klímaváltozás elkerüléséhez legkésőbb 2020-ig tetőznie kell a kibocsátásoknak, amit mielőbb csökkenő trendnek kell követnie.

Az aláírási ceremónia megkezdése előtt pódiumra lépett Leonardo DiCaprio amerikai színész is, akinek alapítványa tavaly 15 millió dollárt ajánlott fel környezetvédelmi csoportok támogatására. Rövid beszédében Leonardo DiCaprio úgy fogalmazott: a jelenlévők képviselik az utolsó esélyt a világ számára.

A mérések kezdete óta 2015 volt az eddigi legforróbb év, és a klímakutatók szerint 2016 szintén igen melegnek ígérkezik. Cselekednünk kell, és nem csak a Föld napján.

Túl nagy lábon élünk. Jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,6 Földre lenne szükségünk. Ha így folytatjuk, már jóval 2050 előtt 2 Földre. Föld pedig csak egy van.

Forrás: MTI

Kapcsolódó írások

Nullára kellene csökkenteni a kibocsátást 2100-ig

Forró évünk lesz

Ne örülj, hogy a felén már túl vagyunk

Éghajlatváltozás

Mit tehetsz - heti kihívások