Forrósodunk - 10 éven belül elérhetjük a 1,5 fokot?

Akár 7-8 fokkal is magasabb lesz a nagyvárosok sűrűn lakott negyedeinek hőmérséklete
a 21. század végére, a kritikus 1,5 fokos felmelegedést viszont már 10 éven belül eléri a világ, ha nem cselekszünk - hívja fel a figyelmünket két most megjelent új tanulmány is.

Már 2026 előtt túllépheti a 1,5 Celsius-fokot a globális felmelegedés az IPCC elemzése szerint.
„A 1,5 fokos szint elérését jelző tanulmányunk talán ráébreszti a kormányokat a gyors és hatékony cselekvés szükségességére" – mondta a New Scientist-nek Benjamin Henley (Melbourne Egyetem).

A 2015 decemberében elfogadott párizsi klímaegyezmény szerint a felmelegedést tartsuk „2 Celsius-fok alatt az iparosodás előtti mértékhez képest, és lehetőleg még ennél is lejjebb, 1,5 Celsius-fokon."

A klímamodellek közül a "mi történne, ha minden maradna a régiben" forgatókönyvet vizsgálva – azaz ha nem tartanák be a párizsi klímamegállapodás vállalásait és nem csökkenne az üvegházgáz-kibocsátás – a kutatók lesújtó eredményre jutottak.

A Föld ez esetben érzékelhetően gyorsan melegedne. Szerintük ennek két fő oka van – az egyik a légkört melegítő üvegházgázok kibocsátásának folytatódó növekedése, a másik az óceánok felszínének hőmérsékletét befolyásoló ún. évtizedes csendes-óceáni oszcilláció (Interdecadal Pacific Oscillation, IPO), amely több mint egy évtizedig tartó hidegebb fázis után egy melegebb fázisba lépett. A kutatók szerint ez áll a 2015-2016-os évek melegrekordja mögött is.

Ha az IPO a következő évtizedben is ebben a melegebb fázisban marad, akkor a 1,5 fokos célt 2014-2026 között túlléphetjük a kutatók szerint. Ha nem, akkor valószínűleg még nyerünk 5 évet a 1,5 fok eléréséig.

A globális adatok alapján az átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal növekedett az ipari forradalom kezdete óta (és a kritikus billenőpontok 1,5-2 fok között billennek!).

Elviselhetetlen lesz a városi forróság

Márpedig ha az évszázad végéig tovább nő az üvegházgáz-kibocsátás, akkor 7-8 fokkal melegebb lesz a nagyvárosokban. Ilyen mértékű hőtöbbletnek már komoly egészségügyi és gazdasági kockázatai vannak, hatással lehet a munkaerőpiacra, a természeti erőforrásokra, köztük a víztartalékokra.

A 7-8 fokból majdnem 5 fok a globális felmelegedés következménye lesz, a többi pedig az ún. „városi hőszigethatásé", ugyanis a zöldfelület hiánya, a beépítettség, a sok beton és aszfalt, valamint az épületek hűtése, fűtése miatt a városokban mindig magasabb a hőmérséklet, mint a környékükön.

A legnépesebb városokban pedig több mint 8 fokkal lehet melegebb az évszázad végére, és ez drága mulatság lesz. A legsúlyosabb esetekben 2100-ra a GDP akár 10,9%-át is elveszítheti egy város a felmelegedés miatt – figyelmeztettek a kutatók a Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a városi hőszigethatás jelentősen enyhíthető fák ültetésével, valamint a tetők, járdák, utak hűtésével.

A városok csupán a Föld felszínének 1%-át foglalják el, de a világ GDP-jének 80%-át állítják elő, és a világ energiafogyasztásának 78%-át emésztik fel. A globális szénkibocsátás több mint 60%-a ugyancsak a városokhoz köthető.

A globális felmelegedés csak tünet, túlfogyasztásunk következménye. Még tehetünk ellene.

Forrás: MTI/NewScientist

Kapcsolódó cikkek

Kudarcra ítélt a párizsi klímacsúcs is?

Mit tehetsz te – heti kihívások

Rekordmeleg év volt 2016 – még tehetünk ellene

Az emberiség legnagyobb dilemmája