Öngól a légkondis hűtés

Ahogyan nő a világ népessége és a Föld átlaghőmérséklete, úgy nő világszerte a légkondik száma, ami viszont gyorsítja a klímaváltozást. Ördögi kör – minél többen hűtünk, annál jobban melegszünk. Pedig lenne megoldás a kevésbé klímakárosító gépi hűtésre – állítja egy új tanulmány, de a fák is segíthetnének.

Ha az emberiség semmilyen erőfeszítést nem tesz a drámai mértékű klímaváltozás megakadályozására, úgy az évszázad végéig 4-5 Celsius-fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete. A felmelegedés mértéke azonban akár 20-25%-kal, azaz 1 Celsius-fokkal is csökkenthető lenne hatékonyabb és klímabarát klímaberendezésekkel – derül ki a tekintélyes Lawrence Berkeley National Laboratory által publikált tanulmányból.

Kizárólag a készülékek hatékonyságának javításával és kevésbé klímakárosító hűtőközeg alkalmazásával 89,7 gigatonnával lehetne visszafogni a globális üvegházgáz-kibocsátást, vagyis nagyobb mértékben, mintha 2050-ig a szélenergia részaránya jóval 20% fölé emelkedne a világ energiaellátásában.

Több ezerszer jobban melegít

Mivel a légkondik klór-fluor-szén (CFC) gázokból álló korábbi hűtőközege súlyosan károsította az ózonréteget, ezért azokat néhány évtizede fluorozott szénhidrogénekkel (HFC) váltották ki. Noha az új HFC-hűtőközeg az ózonpajzsot nem károsítja, a globális felmelegedésre viszont óriási a hatása - egyes tanulmányok szerint több ezerszer erősebb, mint a szén-dioxidé. Márpedig az egyre bővülő hűtési igény miatt 2050-ig a globális kibocsátás mintegy 19%-a lesz HFC, mert a feltörekvő országokban még csak most kezd egyre szélesebb körben elterjedni a klímaberendezés.

Indiában például a lakosságnak még csak kevesebb mint 10%-a rendelkezik klímaberendezéssel, ám azok már ma is a helyi energiakapacitás mintegy 50%-át lekötik. A kereslet viszont szárnyal - az előrejelzés szerint Indiában, Ázsia feltörekvő országaiban és Afrikában 1,5 milliárddal bővülhet a légkondik száma 2050-ig. (L. a JRAIA ábrájára kattintva, hogy mennyivel nőtt az eladott berendezések száma 5 év alatt.)

Mindez növekvő villamosenergia-kereslettel, új erőművek százainak építésével jár majd, és közülük nem egy a klímaváltozást fokozó széntüzelésű lesz. Ez egyfajta ördögi kör – minél többen hűtünk, annál jobban melegszünk.

A légkört károsító HFC-k lehetséges betiltása világszerte téma, bár például az Egyesült Államok látványosan távol marad az ezt célzó tárgyalásoktól. A gyártók azonban tisztában vannak vele, hogy egyre nagyobb hatékonyságot előíró gyártási szabványokra lenne szükség.

Már egy 30%-os hatékonyságjavulás azt eredményezné, hogy 2030-ban 1500 erőművel kevesebbre lenne szükség világszerte az áramigények kielégítéséhez. (Ebben az is szerepet játszik, hogy a klímaberendezések csúcsigénye szerencsére többnyire egybeesik a napenergia-termelés csúcsaival, ami biztató helyzet a jövőre nézve.)

Fákkal, szigeteléssel többre mennénk

Nem biztos, hogy a kevesebb energiával és megfelelő hűtőközeggel működő korszerű légkondik kibocsátását ellensúlyozni tudja majd az egyre növekvő számú készülékből kibocsátott egyre több emisszió.

Ráadásul a légkondik a külső levegőt melegítik, a városokban ezzel is súlyosbítva az ún. hősziget-hatást, ezért mivel a külső mikrokörnyezet egyre melegebb lesz, egyre több energiával, egyre hosszabb ideig kell hűteni a belső tereket.

Az épületek megfelelő hőszigetelésével, a tetők, falak fényvisszaverő fehérre festésével, ahol lehet, tetőkertek kialakításával, az épületeket árnyékoló nagy lombú fákkal, a városi zöldterületek, fás parkok számának növelésével jelentősen mérsékelni lehetne az energiaigényes hűtési igényt.

Forrás: FNA/portfolio.hu

Kapcsolódó cikkek

Fákat a Földnek - 7,8 milliárdot 2020-ig

Már 2050-re elérhetjük a 2 fokot?

Az emberiség legnagyobb dilemmája

Amit kevesen tudnak a felmelegedésről

Másodpercenként egy embert űz el a klímaváltozás