Élhetetlenné válhat a Közel-Kelet

Gyötrő forróság és porviharok várnak a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élő több mint 500 millió emberre. Az átlagos hőmérséklet télen kb. 2,5 fokkal lesz melegebb a század közepére, a nyári pedig kb. 5 fokkal, ha az üvegházgázok kibocsátása a jelenlegi ütemben folytatódik – egy most megjelent tanulmány szerint.

Drámaian nőhet a klímamenekültek száma a jövőben – a Közel-Keletet és Észak-Afrikát lakhatatlan területté változtathatja a felmelegedés néhány évtized alatt a Max Planck Institute for Chemistry és a nicosiai Cyprus Institute számításai szerint. A már most is nagyon meleg közel-keleti és észak-afrikai nyarak hőmérséklete várhatóan több mint 2-szer gyorsabban emelkedik, mint a globális átlaghőmérséklet.

Ez azt jelenti, hogy a Földközi-tenger déli partvidékein a forró napok hőmérséklete a század közepéig eléri a 46 Celsius-fokot, és az ilyen extrém meleg napok 5-ször gyakrabban fordulnak elő, mint az ezredfordulón. A forróság társulva a sivatagi homokviharok okozta növekvő légszennyezéssel elviselhetetlenné teszi a környezeti feltételeket és elvándorlásra kényszerítheti az ott élőket.

Elviselhetetlen hőhullámok

Több mint 500 millióan (az EU-ban 508 millióan) élnek az érintett közel-keleti és észak-afrikai régiókban, ahol a klímaváltozás következtében az extrém meleg napok száma 1970 óta a kétszeresére nőtt. „A Közel-Kelet és Észak-Afrika nagyobb részén a jövőben az éghajlat változása már a lakosság életfeltételeit veszélyeztetheti" – állapította meg Jos Lelieveld, a Max Planck Institute for Chemistry vezetője, a Cyprus Institute professzora.

Lelieveld és munkatársai a régió 21. századi várható hőmérséklet-emelkedését tanulmányozva igencsak riasztó eredményre jutottak: még ha a Föld globális átlaghőmérséklete csak a kritikus 2 Celsius-fokkal melegszik az ipari forradalom előtt mérthez képest, a nyári hőmérséklet ezekben a régiókban akkor is több mint a kétszeresére nő.

A század közepére a hőmérséklet éjszaka sem csökken 30 fok alá a legmelegebb nyári napokon, napközben pedig eléri a 46 Celsius-fokot. A század végére a meleg napok hőmérséklete a déli órákban elérheti az 50 fokot. A hőhullámok közel 10-szer gyakoribbak lesznek, mint jelenleg.

80 extrém meleg nap 16 helyett

Mindemellett egyre hosszabb hőhullámokra lehet számítani a század közepéig az említett régiókban. Míg 1986 és 2005 között évente átlagosan 16 napon volt szokatlanul meleg, ez a század közepére évi 80 napra nő, a század végére pedig 118 napra – akkor is, ha 2040-ig jelentősen csökken az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása. „Ha minden marad úgy, ahogy most, akkor a század végére több mint 200 napon át lesz extrém hőség a Közel-Keleten és Észak-Afrikában az éghajlatmodellek szerint" – állítja Panos Hadjinicolaou klímaszakértő, a Cyprus Institute professzora.

A légkörkutató Jos Lelieveld szerint a klímaváltozás egyaránt sújtja a közel-keleti és észak-afrikai régió környezetét és az ott élők egészségét. „A klímaváltozás jelentősen rontani fogja az életfeltételeket. A hőhullámok és a homokviharok lakhatatlanná változtathatnak néhány régiót, ami nyilvánvalóan felerősíti az elvándorlást" – jelentette ki Lelieveld.

A kutatócsoport szerint a Közel-Keleten nő a finom részecskékkel telített légszennyezettség - a Szaúd-Arábiából, Irakból és Szíriából a légkörbe kerülő sivatagi homok mennyisége 70%-kal nőtt a század eleje óta. Ez főként a hosszan tartó aszályok miatt gyakoribb és nagyobb sivatagi homokviharok számlájára írható. Az éghajlatváltozás hatására a viharok száma várhatóan tovább emelkedik, ami tovább rontja a környezeti feltételeket a térségben.

Tanulmányukban Lelieveld és munkatársai először vetették össze 1986-tól 2005-ig 26 klímamodell ugyanazokra az időszakra vonatkozó előrejelzéseit. Kiderült, hogy a mért adatok és a modell-előrejelzések rendkívüli módon fedték egymást, a kutatók ezért választottak a modellek közül kettőt a 2046 és 2065, valamint a 2081 és 2100 közötti időszakra vonatkozó klímafeltételek tervezésére.

Előbb vagy utóbb menni kell

A kutatás alapja két forgatókönyv volt – az első, az RCP4.5 azt feltételezi, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátása csökkenni kezd 2040-ig, és hogy négyzetméterenként 4,5 watt felmelegedés éri a Föld felszínét a század végéig. Ez a forgatókönyv nagyjából megfelel annak a tavaly decemberi párizsi ENSZ-klímamegállapodáson elfogadott célnak, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 2 Celsius-fokot.

A másik forgatókönyv, az RCP8.5 azon a feltételezésen alapul, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan nő tovább, korlátozások nélkül. A „minden megy tovább ugyanúgy, mint eddig" néven is emlegetett forgatókönyv szerint a Föld felszíni hőmérséklete több mint 4 Celsius-fokkal emelkedik az ipari forradalom előtt mérthez képest.

Mindkét forgatókönyv szerint a már most is nagyon meleg nyarak jóval erőteljesebben melegednek a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, mint a telek, ellentétben a világ más részein megfigyelttel. Ez elsősorban a sivatagok, mint a Szahara, erősödő felmelegedésének tulajdonítható.

Függetlenül attól, hogy melyik klímaforgatókönyv válik valóra, Lelieveld és Hadjinicolaou egyaránt egyetért abban, hogy a klímaváltozás az oka az életfeltételek jelentős romlásának az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten élők körében, és emiatt előbb vagy utóbb sok embernek kell elhagynia a régiót.

Forrás: phys.org

Kapcsolódó cikkek

Forró évünk lesz 

Éghajlatváltozás 

A Föld napján írták alá a klímamegállapodást

Mit tehetsz Te? - heti kihívások