Húsmentes hétfő

Már látogatható a husmenteshetfo.hu

Késsel, villával az éghajlatváltozás ellen. Mikor kezded?

Hamarosan indul a husmenteshetfo.hu oldal. Addig is versenyezz a fákkal! Hogyan? Íme, kattanj rá:

                

Légy a húsmentes hétfő klub tagja! Részletek a hamarosan induló új honlapon.

 

Mit tehetsz Te a környezetért? Edd 2 Celsius-fok alá a felmelegedést!

Étkezz húsmentesen legalább egy nap egy héten! Értünk és érted!

Egy ember, egy év, heti egy nap húsmentesen - máris 100 kg-mal kevesebb a szén-dioxid a légkörben. Ennyit 52 fiatal fa képes megkötni egy év alatt a fa fajtájától, méretétől, élőhelyétől függően! (Egy négyzetméter levélfelület átlag 150 gramm szén-dioxidot dolgoz fel.)

Ha csak 10 éven át heti egy napunk húsmentes, már 1 tonnával kevesebb szén-dioxiddal terheljük
a környezetet.

 

2012. október 1., hétfő - a vegetáriánus világnap 35. évfordulója,
a hazai húsmentes hétfő mozgalom első napja.

2012. október 1., hétfő: egy új környezet- és éghajlatkímélő jeles nap hazai meghonosításának kezdete. E naptól minden hétfő legyen húsmentes. Se felvágott, se hamburger, se sült vagy rántott hús, sőt lehetőleg sajt és hal se. Legalább egy nap egy héten! Csatlakozz!

Ha Magyarország lakóinak csak a fele csatlakozna,
egy év alatt 5 millió tonnával kevesebb éghajlatra
ható szén-dioxid kerülne a légkörbe!

 

Húsmentes hétfő - értünk és érted! Ugye, érted?

Húsmentes hétfő, széndiéta, zölddiéta, klímabarát tányér – hívhatjuk bárhogy, mind fogyasztásunk környezeti hatásáról és a tudatos választásról, felelősségünkről szól.

A világ hústermelése közel kétszer annyival nőtt az elmúlt 50 évben, mint a Föld népessége. Ha a jelenlegi trend folytatódik, 2050-re a világ haszonállat-állománya meghaladhatja a 100 milliárdot – ez több mint tízszerese az akkorra várt emberi populációnak.

A világ növekvő hús-, tojás- és tejtermelése közvetlen hatással van a Föld éghajlatának felmelegedésére. A világ üvegházgáz-kibocsátásának közel 18%-áért az állattartás a felelős
(ennek 37% metánkibocsátás) a FAO szerint. Sőt a Világbank környezeti szakértői szerint
ez a szám eléri a globális üvegházgáz-kibocsátás 51%-át.

Jó tudni!

1 kg marhahús előállítása során 27 kg szén-dioxid kerül a légkörbe, és a gazdálkodás helyszínétől függően 13 000 - 66 000 liter vizet is igényelhet (a takarmány megtermelésétől az állat tartásán és feldolgozásán át), mire asztalunkra kerül.

A nagyüzemi baromfitartás mellékterméke az ammónia, ami jelentősen hozzájárul a savas esők kialakulásához.

Ráadásul annyi gabonát termesztünk az állatok számára, amiből egész országokat lehetne etetni:
az Egyesült Államok kukorica-, árpa- és zabtermesztésének 70%-a a nagyüzemben nevelt állatok etetéséhez kell, és a szójabab 80%-a is az ő vályúikban köt ki.

A haszonállatok húsán alapuló étrend 2-5-ször annyi gabonát igényel ugyanannyi kalória létrehozásához, mint a vegetáriánus táplálkozás (és akár 10-szer annyit az ipari tartású marha esetében).

1 hektár föld 30 embert képes ellátni egy éven át élelemmel, ha zöldséget, gyümölcsöket, gabonát és növényi zsírokat tartalmazó élelmiszert termelnek rajta. Ugyanez a földterület tojás, tej vagy hús előállítására használva csupán 5-10 ember táplálásához tud hozzájárulni az IPCC elnöke szerint.

A húsfogyasztás környezeti terhét annak ökológiai lábnyoma is jelzi. Egy kutatás szerint Vancouver 4,2 globális hektáros ökolábnyomának 51%-át az élelmiszerek teszik ki. Az élelmiszer-lábnyom 48%-át hal-, hús-, tojásfogyasztásuk, 14%-át tejtermékfogyasztásuk adja. A kutatás W. Rees nevéhez, az ökolábnyom fogalmának egyik bevezetőjéhez fűződik. Rees szerint a húsfogyasztás csökkentése a leghatékonyabb lépés ahhoz, hogy csökkentsük egy város vagy ország lábnyomát és visszatérjünk az egybolygós életre.

Mérsékeljük a húsfogyasztást!

2050-re nagyjából 70%-kal kellene növelni világszerte az élelmiszer-termelést a kereslet kielégítéséhez egy friss FAO-jelentés szerint. A mezőgazdaság termelékenysége azonban egyre kevésbé tudja tartani a lépést a világ növekvő népessége és az egyre jelentősebb húsfogyasztás okozta keresletbővüléssel, miközben a termelési kilátásokat mind jobban veszélyeztetik a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok.

A globális átlagfogyasztás húsfélékből fejenként évi 40 kg, míg hazánkban ez átlag közel 60 kg, és hazánkban az ajánlottnál átlag 68%-kal több zsírt és 25%-kal több fehérjét fogyasztunk naponta.

A hazai háztartások ökológiai lábnyomának 42%-át az élelmiszer-fogyasztás teszi ki.

Húsfogyasztásunk visszafogásával jelentősen csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat. A Föld és egészségünk érdekében legyünk hetente legalább egy napra vegetáriánusok - egyrészt kevesebb kalória és zsír jut a szervezetünkbe, másrészt egy húsmentes nappal személyenként legalább átlag 2 kg-mal kevesebb szén-dioxidot juttatunk a légkörbe, attól függően, hogy általában mennyi és milyen állati eredetű terméket fogyasztunk naponta. (Átlag 2,5 kg-mal növeli kibocsátásunkat egyetlen liter benzin vagy dízel üzemanyag elégetése, ha egyedül utazunk a gépjárműben.)

Heti egy húsmentes nappal számolva már évente legalább 104 kg-mal csökkenthetjük szén-dioxid-kibocsátásunkat! És ha figyelembe vesszük, hogy (7,1 milliárdos népességre vetítve) évente fejenként mindössze 690 kg szén-dioxid-kibocsátás lenne a légkörileg fenntartható, akkor ez nem is olyan elhanyagolható mennyiség. Tegyünk az éghajlatváltozás hatásainak csökkentéséért, csatlakozzunk a húsmentes hétfő mozgalomhoz!

Értünk és érted! Ugye, érted?

Kevesebb hús, jobb egészség! Kevesebb hús, alacsonyabb vérnyomás, csökken a telített zsír és a koleszterin szintje. Több zöldség és gyümölcs, nagyobb a szervezet rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalma, és mindez jótékonyan hat a szív és az érrendszer egészségére. Táplálkozási szakemberek szerint egy egészséges felnőtt étrendjét ne a fehérje uralja: a húsfélék, halak, tejtermékek, olajos magvak és száraz hüvelyesek összes aránya ne haladja meg a 25 százalékot a napi étrendben. Ezt nagyanyáink még tudták: hetente egyszer, sőt egyes vidékeken háromszor (hétfőn, szerdán és pénteken) húsmentesen főztek! Egyelőre legyen hetente egy nap húsmentes. Csatlakozz! Ha hétfő, akkor húsmentes étrend!

 

Mostantól szabad a hétfőnk!
Ez jó Nekünk, neked és a Földnek!

 

 

hétfő helyett lehet húshagyó A kedd vagy a péntek

Természetesen mindegy, hogy a hét melyik napján étkezünk húsmentesen, a húsmentes hétfő mozgalom célja csupán az, hogy a hét egy napján - reggeltől estig - maradjon ki a hús a menüből.
Ha valakinek egyszerűbb a kedd, mert hétfőn a vasárnapi húsos maradékot hasznosítja, vagy ha valaki hagyományosan péntekenként étkezik húsmentesen, az válassza a keddet vagy a pénteket. Sőt hetente akár két-három húshagyó napot is bevezethetünk. Fontos, hogy a húshagyó nap ne kényelmetlen áldozat legyen, hanem a heti rutin része, amit a család minden tagja elfogad, mert érti, hogy miért teszi azt. Az éghajlatért, az egészségéért! Értünk és érted, ugye, érted?

sok város már csatlakozott

A mozgalom 2003-ban indult az Egyesült Államokból az egészséges hétfő kampány részeként.
A húsmentes hétfő mozgalomhoz egyre több amerikai és európai város csatlakozik. A nemzetközi mozgalmat támogatják olyan hírességek is, mint Paul McCartney, Bryan Adams, Kevin Spacey, Doris Day, Emma Thompson, Alec Baldwin, Gwyneth Paltrow, Chris Martin. A mozgalomhoz csatlakozott ismert sztárszakácsok hétfőnként vegetáriánus menüt kínálnak, hogy a hétnek legalább egy napján mellőzzék a húsevést a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében.

A svédek is csatlakoztak. A svéd Nordic Light szállodaláncot követve hétfőnként már a malmöi légitársaság sem szolgál fel húsos ételt utasainak. A húsmentes hétfők bevezetésével évente
35 tonnával csökkenti szén-dioxid-kibocsátását a légitársaság: évi
5 tonnával kevesebb húst használ fel.

Paul McCartney dalt is írt a húsmentes hétfő mozgalomról, és
2009 óta családjával együtt sokat tesz a legalább heti egy húsmentes nap népszerűsítéséért. "Törődnünk kell a klímaváltozással, mert ha nem, gyerekeinkre és az ő gyerekeikre súlyos problémát hagyunk örökül. Hiba lenne figyelmen kívül hagyni a tudósok aggodalmát" – mondta McCartney a The Independent című brit újságnak.

gigantikus méretekben nő a világ húsfogyasztása

A FAO szerint 2012-ben több mint 300 millió tonna húst termelt az emberiség, az egy főre jutó fogyasztási ráta átlag 42,5 kg. A növekvő népességű fejlődő országok gyorsan felzárkóznak, követik a gazdagabbak fogyasztási szokásait. 2006-ban egy fejlődő ország lakója átlagosan 30,7 kg húst fogyasztott, 2012-ben már 32,7 kg-ot. A fejlett országokban a húsfogyasztás ugyanakkor átlag 81-ről 79 kg-ra csökkent. A kevesebb néha több - együnk kevesebb húst, de szabad tartásút, minőségit.

A növekvő nagyüzemi húselőállítás nemcsak a harmadik világ, hanem a fejlett országok számára is hatalmas környezeti terhet jelent: világszerte nő az üvegházgáz-kibocsátás, a vízigény, növényfajok tűnnek el, a talaj erodálódik, a talajvizet trágya, gyom- és rovarirtó szerek szennyezik, és a húsfarmokon nagy mennyiségű antibiotikumot használnak. (Egy német tanulmány szerint Németországban 1 kg hús előállításához átlag 170 mg antibiotikum fogy, ez világszerte a legmagasabbak értékek közé tartozik.) 

Bár Magyarországon csökken a húsfogyasztás, még mindig átlagfölöttiek vagyunk, 2010-ben átlag 56,7 kg-ot fogyasztottunk, főként húsfarmokon nevelt, csökkent tápértékű húst és húskészítményt, halat:

Az éghajlatért

2012 januárjában az atomtudósok hírlevelükben előreállították az „Ítéletnap óráját" 11:55-re,
azaz egy perccel közelebb az éjfélhez, elsősorban azért, hogy az jelezze, a világ nem törődik
az éghajlatváltozással.

Húsmentes hétfő a Föld napján!

2013-ban először javasoltuk, hogy legyen húsmentes a Föld napja! Sokan csatlakoztak, de nem elegen. Ha félmillióan csatlakoztunk volna, akkor egyetlen nap alatt 2 tonnával kevesebb szén-dioxid került volna a légkörbe.

A 2014. évi Föld napján többen leszünk!
Rád is számítunk!
Ugye, csatlakozol? És ne csak ezen az egy hétfőn!
Tégy az éghajlatváltozás ellen! Minden héten!


A magyar húsmentes hétfő mozgalom támogatói: