Filmajánló

A BBC 2019-ben vetített dokumentumfilmje az egyik legjobb összefoglaló az éghajlatváltozás hatásairól és okairól. A tények között nem kisebb ember segít eligazodni, mint Sir David Attenborough, és a film már foglalkozik a Greta Thunberg által 2018-ban indított, de igazán 2019-ben világméretűvé vált klímasztrájk mozgalommal is.

(Climate Change – The Facts, színes angol dokumentumfilm, 2019, 58 perc, magyar felirattal)

Bolygónk válaszúthoz érkezett. Száz év sem kell, és akár 6 fokkal is nőhet a globális átlaghőmérséklet, mert a növekvő üvegházgáz-kibocsátás gyökeresen átalakíthatja világunkat. Mark Lynas brit író és neves klímakutatók arra keresik a választ, hogy egy 1, 2, 3, 4, 5, netán 6 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés milyen hatást gyakorolhat a világra, részletesen elénk tárva a riasztó változásokat, melyekkel előbb-utóbb szembe kell néznünk.

(Six Degrees Could Change the World, színes amerikai dokumentumfilm, 2008, 90 perc, magyar szinkronnal)

A talaj is egy olyan véges természeti erőforrás, amivel nem gazdálkodunk fenntarthatóan. 1950-re a világ termőföld készletének a fele termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. Mára a termőföldek mindössze 20 százaléka maradt termőképes világszerte. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására?

(Poisoned Earth - színes magyar dokumentumfilm, 2019, 50 perc)

DiCaprio dokumentumfilmje a klímaváltozásról, a globális felmelegedés veszélyeiről és lehetőségeinkről szól. Hogy minél több emberhez eljuthasson az üzenet, a National Geographic a teljes filmet világszerte ingyenesen is elérhetővé tette.

(Színes amerikai dokumentumfilm, 2016, 95 perc, magyar szinkronnal)

A film készítői utánajártak, hogyan tudnánk a leghatékonyabban lassítani a klímaváltozást, csökkenteni az erdők pusztítását, a vizek elszennyezését, a talaj eróziáját, kimerülését... és annak is, mit tesznek ez ügyben a legnagyobb környezetvédő világszervezetek.

(Színes amerikai dokumentumfilm, 2014, 91 perc, magyar felirat: gmilan 2016)

Hihetetlen sebességgel népesítjük be a Földet - sűrűsödő sárga pöttyök jelzik 6 percben a változást. 1 pötty = 1 millió ember.
Kb. 200 év alatt közel 6,5 milliárddal lettünk többen. Már 7,4 milliárdan vagyunk. Hány embert képes eltartani a Föld?

(Population Education, 2015, 05:45 perc)

Legyinthetnénk, hogy ez is csak egy a sok, szorongatóan aktuális témát feldolgozó dokumentumfilm közül. Ám a műanyagok közül sok bizonyítottan egészségkárosító, alkotóelemei szinte mindegyikünk véréből kimutathatók már, hatnak hormon-rendszerünkre, a gyerekvállalásra - mégis fizetünk érte. Nehéz dolog a témáról érdekfeszítően és mégis kissé elmélyülten beszélni, Werner Boote rendező mégis kísérletet tesz rá.

(Plastic Planet, színes szinkronizált osztrák-német dokumentumfilm, 95 perc, 2009)

A film készítői a természettől elszakító és a helyi közösségeket bomlasztó felgyorsult világban olyan életformákat, közösségeket mutatnak be, amelyek tagjai vallják, az idő nem pénz. Fontosabb a fenntarthatóság, a régi-új ismeretek, a helyi értékek, a közös munka, az alkalmazkodás helyben a változó környezethez.

(Színes francia dokumentumfilm, 2014, 84 perc, magyar felirat © Worschitz Anita, 2015. A feliratot a cc gomb bekapcsolásával lehet aktiválni.)

A film a mezőgazdaság és az egyre növekvő számú emberiség táplálásának kérdéseit feszegeti. Konkrét példák és kutatási eredmények bemutatásával érvel amellett, hogy a növekvő népesség táplálása igenis megvalósítható agrárökológiai módszerekkel. Sőt, az éhínség elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés csakis ezen a módon valósítható meg.

(Színes, magyarul beszélő francia-belga dokumentumfilm, 95 perc, 2012)

Mekkora szerepet játszik a klímaváltozás az elvándorlásban – erre keresi a választ a National Geographic dokumentumfilmje. Afrikában már az elmúlt években is több tízezer ember volt kénytelen elhagyni otthonát környezete élhetetlenné válása miatt – és akkor mit hoz majd a jövő, amely még súlyosabb éghajlati krízist tartogat az előrejelzések szerint?

(Színes amerikai dokumentumfilm, 2016, 60 perc, magyar szinkronnal)

A világ népessége 2011-re átlépte a 7 milliárdot, és évente átlag 80 millióval tovább gyarapodik. A világ energiaigénye előreláthatólag 25%-kal nő a következő 15 évben, és 2050-re várhatóan megkétszereződik. Hogyan, milyen energiával elégíthetjük ki ezt a növekvő igényt? Az olcsó energiaforrások ideje lejárt. A választott energiaforrások jó része Földünk klímájára is hatással van. Bolygónk üzemeltetése, jövője mai döntéseinken múlik.

(Színes, magyarul beszélő amerikai dokumentumfilm, 52 perc, 2012)

Tovább nyújtozkodunk, mint ameddig a takarónk ér. 2015-ben kevesebb mint 8 hónap alatt elfogyasztottuk a Föld ez évre rendelkezésünkre álló természeti forrásait. A Kék bolygó c. ökomagazin 24. adása a Föld túlhasználatával foglalkozik, azzal, hogy mit tehetsz Te azért, hogy unokáink is élvezhessék a Földet, ahol élünk. A műsor készítői a Föld Napja Alapítvány és az Ökoszolgálat Alapítvány véleményére is kíváncsiak voltak.

(Ökomagazin, magyar, 20 perc, 2015)

Vajon hogyan hat a klímaváltozás és a fosszilisenergia-függőség a mezőgazdaságra? Vajon mennyi üzemanyagba kerül napi élelmünk? Milyen hatással lesz mindez élelmünkre, készen kapott szendvicsünkre? Kiutat jelenthet a természetközeli, fenntartható gazdálkodás.

(A BBC szinkronizált ismeretterjesztő filmje, 48 perc, 2009)

„Reális lehetőség, hogy a nyugati társadalmak mai formájukban néhány évtizeden belül összeomlanak. Minden a döntéseinktől függ – állítja Jared Diamond, az Összeomlás című könyv szerzője, a Kaliforniai Egyetem professzora. A National Geographic dokumentumfilmjében a kutatók számos egykor csillogó, mára letűnt civilizációt boncasztalukra fektetnek, megkísérelvén kitapogatni összeomlásuk okait, és választ találni a mai önfenntartásra képtelen, végzetesen bonyolulttá vált társadalmak továbbélésére.

(Színes, magyarul beszélő amerikai dokumentumfilm, 94 perc, 2010)

Vajon mennyit tudunk azokról az élelmiszerekről, amelyeket megeszünk? Az Oscar-jelölt dokumentumfilm megdöbbentő tényeket tár elénk.

(Színes, magyarul beszélő amerikai dokumentumfilm, 94 perc, 2008)

A haladásba vetett hit olykor annyira erős, hogy a technológiai előrelépés érdekében megfeledkezünk annak az emberiségre és a környezetre rótt veszélyeiről. Képes-e az emberiség tanulni a múlt század technológiai újításainak máig ható következményeiből? Erre keresi a választ A haladás csapdái c. díjnyertes dokumentumfilm-sorozat 3. epizódja.

(Szinkronizált, dán dokumentumfilm-sorozat, 8 részes, 2005-2006)

A haladásba vetett hit olykor annyira erős, hogy a technológiai előrelépés érdekében megfeledkezünk annak az emberiségre és a környezetre rótt veszélyeiről. Képes-e az emberiség tanulni a múlt század technológiai újításainak máig ható következményeiből? Erre keresi a választ A haladás csapdái c. díjnyertes dokumentumfilm-sorozat 7. epizódja is.

(Szinkronizált, 8 részes dán dokumentumfilm-sorozat, 2005-2006)

Megesszük a világot, mely egyben az emberi kultúra végét is jelenti. Pontosabban a multinacionális vállalatok, a globális világ gigavállalatai akarják megetetni velünk. Jó ez nekünk?

(Színes, magyarul beszélő osztrák dokumentumfilm, 94 perc, 2005)

Otthonunk - képköltemény bolygónkról és annak törékeny egyensúlyáról.

(Színes, magyarul beszélő, francia dokumentumfilm, 95 perc, 2009)

Hogyan pusztítja el újra és újra a civilizációkat a "fejlődés csapdája"? A múltban ha elhasználtuk egy régió forrásait, továbbálltunk. De ha a globális civilizáció a túlfogyasztás miatt összeomlik, akkor ennyi volt. Nincs tartalék bolygónk.
(Színes, magyarul beszélő kanadai film, 86 perc, 2011)