Vízlábnyom
Március 22. - a víz világnapja
A vízfelhasználás kétszer gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt száz évben, mint a Föld népessége. A Föld vízkészlete ugyanakkor állandó, ám az összes víz mindössze 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra. Ebből a "teáskanálnyi" mennyiségből kell megtermelni élelemnövényeinket, itatni állatainkat, előállítani fogyasztási cikkeinket, és ezt használjuk ivásra, fürdésre, úszómedencéink feltöltésére, golfpályák, utak locsolására... Érthető, hogy komoly verseny folyik érte.
Ha a Föld vízkészletét - sósat és édeset - összegyűjtve egy gömbbe zárjuk, láthatóvá válik a víz-Föld arány, és a kis kék gömb mindössze 1%-a elérhető édesvíz.
A Föld édesvízkészletét nemcsak a túlzott fogyasztás, hanem az éghajlatváltozás, a környezet-szennyezés, a talaj- és vízszennyezés, a gazdasági növekedés, a változó életstílus is veszélyezteti. Már fogytán a tiszta ivóvíz. Mérjük vízhasználatunkat, hogy ésszerűen tudjunk takarékoskodni vele.
Kék, zöld és szürke
A vízhasználatnak is van ökológiai lábnyoma. A vízhasználat egy adott idő alatt elfogyasztott (elpárologtatott) és/vagy beszennyezett víz mennyisége. A vízlábnyom kiszámítható bármilyen fogyasztói csoportra (személy, fogyasztók, család, város, nemzet) vagy vállalatra (állami és magánvállalat, iparág).
Az egyén, a közösség vagy egy üzletág vízlábnyoma jelzi mindazt a felhasznált vízmennyiséget, amennyit közvetlenül elfogyaszt és amennyit közvetve az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez használt el.
A fejlett országok között takarékos vízfelhasználónak számító Németországban például egy lakos naponta átlag csupán 124 liter vizet fogyaszt közvetlenül (ivóvízként vagy háztartásában), vízlábnyoma azonban a közvetett fogyasztás miatt eléri a napi 5000 litert.
Az országoknak van belső és külső vízlábnyoma. A belső a hazai forrásokból nyert víz mennyiségét jelzi, a külső pedig azt, hogy az importált termékek mennyi víz felhasználásával készültek a gyártó országban, és mennyi vizet emésztett föl szállításuk. Például Japán vízlábnyoma fejenként évi átlag 1300 köbméter, ám ennek a mennyiségnek a 77%-a idegen országból származik.
A vízlábnyom kék-, zöld- és szürkevízből tevődik össze. A kékvíz a termékhez, szolgáltatáshoz felhasznált friss felszín alatti és fölötti víz, a zöldvíz a földben nedvességként tárolt csapadékvíz, a szürkevíz pedig az a szennyezett vízmennyiség, amely a termékkel, szolgáltatással kapcsolatban keletkezik.
Figyeljünk fogyasztásunk vízlábnyomára
A közvetett vízfogyasztás jelentős mértékben növeli vízlábnyomunkat. Például egy csészényi kávé termelése, feldolgozása, szállítása 140 liter, 1 kg marhahúsé átlag 13 000 liter vizet emészt fel az állatok etetésére használt termény vízigényét is beleértve, mire asztalunkra kerül. 1 pohár tej előállítása
200 liter vizet, 1 szelet kenyér 40 liter vizet, 1 szem alma termesztése 70 liter vizet, 1 darab hamburger 2400 liter vizet, 1 farmernadrág gyártása 8000 liter, 1 darab mikrochip előállítása 32 liter vizet igényel. (Összehasonlításként: egy teli fürdőkádnyi víz 140 l, ennyit igényel 1 csésze kávé előállítása.)
Te mekkora vízlábnyomon élsz?
Naponta egy fejlett országban élő ember átlag 2-3 liter vizet iszik, és napi (átlagos) élelmiszer-szükségletének kielégítéséhez közvetve és közvetlenül 3000 liter vízre van szüksége naponta (átlag 1 literre kalóriánként). Ehhez jön még a mosogatás, mosás, mosakodás, vécéöblítés, locsolás, autómosás stb. vízfogyasztása.
Hazánkban személyenként átlag napi 110 liter vizet fogyasztunk, ásványvízből meg 121 litert, vízlábnyomunk ehhez képest kedvező, napi 2055 liter. Magyarország ivóvizét 94-95%-ban felszín alatti vizekből nyeri. A talajvíz, azaz az első vízadó réteg vizei azonban már több térségben szennyezettek, és a mélyebben fekvő réteg- és karsztvizekben is megjelentek a szennyeződések, és ez korlátozza használhatóságukat.
Ha szeretnéd kiszámolni vízlábnyomodat, itt megteheted (angol nyelvű vízlábnyom-kalkulátor).
tények és teendők
A vízforrások iránti kereslet folyamatosan nő világszerte. Míg napjainkban közel 50 ország küzd vízhiánnyal, az emberiség 36%-a él vízhiányos régiókban, az évszázad közepére több mint a fele kerül ebbe a helyzetbe, 2050-re pedig pusztán az elsivatagosodás jelensége kb. 100 országban 1 milliárd ember megélhetését fogja fenyegetni.
A bővülő népesség, a növekvő élelmiszer- és energiaigény csak fokozni fogja a vízhiányt, ami 2050-re a világ gabonatermelésének közel a felét veszélyezteti, és egyre több ember kényszerülhet lakóhelye elhagyására.
A vízhiány a városokat is fenyegeti - Fokváros lesz a világ első nagyvárosa, ahol a városvezetés kénytelen lesz elzárni a vízcsapokat, mert fogytán a víz. Márpedig 2030-ra a világ növekvő népességének 70-75%-a lesz városlakó.
A környezeti jeles napok gyarapodó száma is a víszkészletek veszélyeztetettségére hívja föl a figyelmünket: február 1., február 2., március 22., április 14., április 22., június 17.
- Ha 1 milliárd fogyasztó mindegyike 2 új pamutpólóval kevesebbet vásárolna évente, az így megtakarított víz árával 4,6 millió ember éves élelmezését lehetne fedezni.
- Ha 1 kg marhahúsból készül az ebéd, azzal 107 fürdőkádnyi vizet is "elfogyasztunk".
- Ha teletankoljuk az autónkat, ne feledjük, hogy minden liter üzemanyag előállításához 13 liter vizet használnak fel, ezért autókölcsönzéssel, kerékpározással, tömegközlekedéssel és üzemanyag-takarékos járművekkel nemcsak energiát, hanem vizet is megtakarítunk.
Bővebben a vízről, a fogyasztás mérsékléséről: húsmentes hétfő és Hétköznapi kalauz
Kapcsolódó cikkek
Mit tehetsz még - heti kihíváso
Mennyi a víz egy nagy adag steakben
Menekülés az elsivatagosodás elől