Túl gyorsan használjuk fel

A Föld 37 legnagyobb víztározójából 21-ben nagyobb mértékben fogy a víz, mint ahogy feltöltődnek, aminek oka a népességnövekedés és a klímaváltozás. 13 tározó esetében „jelentős a hiány" - derül ki a Kaliforniai Egyetem és a NASA átfogó tanulmányából. A víz 70%-át a mezőgazdaság használja fel.

„Roppant komoly a helyzet – mondta a VICE News-nak Jay Famiglietti, a NASA Sugárhajtás Laboratóriumának tagja, a tanulmány egyik szerzője. - Világszerte több vizet használunk el, mint amennyi megújuló forrás a rendelkezésünkre áll." A tudósok a NASA's GRACE műholdak 10 évnyi adatát elemezték, amelyek a Föld gravitációjában a vízkészletek változása által előidézett rendellenességeket mérték.

Szárazság, elvándorlás

Az UNESCO szerint a világon több mint 2 milliárd ember egyedüli ivóvízforrása valemelyik víztározó. „A víz elvesztése megzavarhat gazdaságokat, konfliktusokhoz vezethet, főként a Föld jelenleg is instabil területein" - mondta Charles Iceland, a Világ Erőforrás Intézetének tagja.

„Jelentős a hiány" többek között az Arab Víztározó Rendszerben, ami Szaúd Arábiát, Szíriát, Irakot és Jement látja el vízzel, illetve az észak-afrikai Muzik-Djao medencében, az Indus-völgyben és a kaliforniai Központi Víztározó Rendszerben.

Szíriában például a polgárháború 2011-es kitörését megelőzte az ország történelmének legnagyobb szárazsága. A kétségbeesett gazdálkodók a föld alatti készletekhez fordultak, de ezek is kifogytak, ami sokakat arra kényszerített, hogy elhagyják otthonukat. A kutatók és a kormánytisztviselők széles rétege azt állítja, hogy ez a masszív szociális probléma erősítette a kormányellenes hangulatot. Iceland állítsa szerint Jemenben, ahol a vízállomány néhány városi területen az évtized végére elfogyhat, hamarosan hasonló helyzet alakulhat ki.

„Az emberek látják a föld alatti vizek szintjének csökkenését, és attól félnek, hogy ha elfogy a víz, a lakosságnak más területekre kell költöznie – mondta Iceland. - Ha nem lenne Jemennek elég problémája az állam felosztásával, ezáltal egy sokkal nagyobb káosz is úrrá lehet rajta."

TÚL GYORSAN HASZNÁLJUK EL

Egy 2012-es külügyminisztériumi jelentés azt állapította meg, hogy a vízhiány a következő 10 évben kritikus nemzetbiztonsági instabilitáshoz vezethet az Egyesült Államokban is. A Nemzeti Hírszerzési Tanács arra figyelmeztetett, hogy a vízkészlet kimerülése államok összeomlásához és regionális feszültségek kitöréséhez vezethet.

Miközben a tiszta talajvíz számos területen eltűnik, senki nem tudja pontosan, mennyi földalatti vízkészlet áll rendelkezésünkre, így lehetetlen megmondani, azok mikor száradhatnak ki, állítja Famiglietti. Néhány közülük annyira mélyen a föld alatt helyezkedik el, hogy túl nehéz a hozzáférés. Az olajkészletekkel ellentétben a világ aktuális vízállományának becslése nehezen kivitelezhető. Például az előrejelzések szerint az Északnyugat-Szaharai Víztározó Rendszer teljes kiürülése leghamarabb 10 ezer, legkésőbb 21 ezer év múlva várható.


A földfelszín alatt egyre mélyebben található vizeink elérése hatalmas pusztításokkal jár a felszínen és a felszín alatt egyaránt. „Hatalmas ökológiai pusztítás folyik. Kaliforniában süllyed a talaj, a folyamok kimerülnek, a talajvízszint esik, a források kiszáradtak, a víz minősége romlik" – részletezi Famiglietti. „Valóban fordulópontokhoz értünk, nagyon fontos lenne pontosan tudnunk, mennyi víz maradt.

Kalifornia korlátoz

A szakértő aggodalma nem hiábavaló, Kalifornia államban már tavaly óta vízkorlátozások vannak, amelyeket egyre inkább szigorítani akarnak. Az állam történetében még nem volt példa ilyen intézkedésre, a településeknek 25%-kal kell csökkenteniük vízfelhasználásukat. Jerry Brown kormányzó azt követően döntött így, hogy a márciusi mérésekből kiderült: a Sierra Nevada hegység egyre fogyatkozó hótakarója mindössze 19%-a az évszak történelmi átlagának. A hegyekben lévő hó mennyisége jelentősen alatta marad az 1977-ben és 2014-ben mért 25%-os negatív rekordnak.

A korlátozás Kaliforniában a lakosságra, a vállalatokra, a farmerekre és más fogyasztókra egyaránt kiterjed. Az egyetemi városoknak, golfpályáknak, temetőknek és más parkos területeknek jelentősen korlátozniuk kell a fogyasztást. Az önkormányzatoknak 465 hektáron a gyepet szárazságtűrő tereprendezéssel kellett felváltaniuk, és kedvezményes programokat kellett indítaniuk annak érdekében, hogy a sok vizet fogyasztó berendezéseket minél többen takarékosokkal váltsák fel. A központi sávelosztók öntözése tilos, és akit vízpazarláson érnek (nem zárja el a csapot, megöntözi a gyepet stb.), az 500-tól 10 000 dollárig terjedő büntetéssel számolhat.

40 millió érintett Brazíliában

Februárban Brazíliában volt kétségbeejtő a helyzet, a legfőbb Sao Pauló-i víztározó szintje február második hetében mindössze teljes kapacitásának 6%-án állt, miközben az esős évszak java már lecsengett. A város Cantareira nevű víztározó-rendszere áprilisra szinte teljesen kiapadt, és a városvezetés drámai víztakarékossági intézkedésekre szánták magukat. Sao Paulo mellett Brazília két másik nagy városának, Rio de Janeiro és Belo Horizonte körzetében is hatóságilag kellett korlátozni a vízfogyasztást. Ez összesen 40 millió embert érintett.

Az emberek és vállalkozások között versenyfutás indult a maradék vízkészletekért. Cégek versenyeztek egymással a vízszállító tartálykocsik lefoglalásáért. Egyes, nagy vízigényű szektorokban a vállalatok kutakat fúrattak a legrosszabbra is felkészülve, a nagyobb kórházak pedig víztisztító és újrahasznosító berendezéseket telepítettek, ahogy a gazdagabb kerületek lakói is ilyen rendszerekkel és hatalmas házi víztározók kialakításával vészelték át a vízhiányt. A brazíliai esetet a kutatók az esőerdők kiirtásával hozták összefüggésbe.

Forrás: think.transindex.ro

Kapcsolódó cikkek

Forró évünk lesz

Fogytán a tiszta ivóvíz

Vízlábnyom

Mennyi a víz egy nagy adag steakben?

Túlhasználat