Másodpercenként egy embert űz el a klímaváltozás

Minden másodpercben egy embert űz el otthonából egy klímakatasztrófa – és ebben nem várható enyhülés, sőt! Segítené a helyben maradást a vidékfejlesztés - hangzott el a FAO és az IOM római konferenciáján -, mert a fenntartható termelés enyhítené a klímaváltozás hatásait és a kényszerű elvándorlást.

2008 óta minden másodpercben egy ember kényszerült menekülni valamely időjárási katasztrófa miatt (26 millió évente) és ebben nem várható enyhülés, sőt! A klímaváltozás komoly veszélyfaktor a fejlődő országok vidéki népességének, gyakorta kiváltó oka az elvándorlásnak, ezért a fenntartható mezőgazdaság támogatása lényeges eleme a hatékony válasznak - hangsúlyozta Rómában a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva.

Az emelkedő átlaghőmérséklet és a hirtelen esőzések „nagy kihívására megoldás" a vidéki gazdák jövedelemtermelő tevékenységének támogatása. „Bár a szélsőséges eseményeknél, például a hurrikánoknál kevésbé látványosak, az éghajlatváltozás lassan kibontakozó következményei hosszú távon sokkal nagyobb hatásúak" – mondta William Lacy Swing, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for Migration, IOM) főigazgatója.

Emlékeztetett az afrikai Csád-tó történetére, amely 30 év alatt száradt ki és mára élelmezési válság alakult ki körülötte. „Sok migráns a vidéki területekről menekül, ezzel potenciálisan befolyásolva a mezőgazdasági termelést és az élelmiszerárakat." A képen látható Zinetemam Aden el akarta hagyni etióp szülőföldjét, ám maradt és most a FAO egy szarvasmarha-nevelő projektjében dolgozik.

A FAO és az IOM együttesen azért lépnek fel, hogy a migráció – annak okai és következményei – a nemzeti klímaváltozási és vidékfejlesztési politikák részévé váljon. 2018-ban együtt vezetik majd a Globális Migrációs Csoportot, a 22 ENSZ szervezet intézményközi együttműködését, és együttesen keresnek megoldást a menekültkérdés kiváltó okaira, amely egyre nagyobb nyomás alá helyezi a nemzetközi közösséget.

A menekülés kiváltó okai

Épp a fejlődő országok vidéki területein – ahol a szegény családoknak nincsenek erőforrásai a kockázatok kezelésére – érezteti majd leginkább hatását a melegedő átlaghőmérséklet. Sérülékenységüket csak fokozza, hogy a vidékfejlesztés évek óta alulfinanszírozott terület. A kivándorlás mint alkalmazkodási stratégia előnyökkel is járhat (a kivándoroltak pénzküldeményei segíthetik az otthoniak felzárkózását), de megfelelő politikai szabályozók hiányában csak növeli sebezhetőségüket.

„A kivándorlást és az éghajlatváltozást integrálni kell a nemzeti fejlesztési és a szegénységet, illetve a katasztrófák kockázatát csökkentő programokba, a válságkezelés tervezésébe, továbbá olyan mezőgazdasági szabályozást és gyakorlatot kell kialakítani, ami erősíti az ellenálló képességet" – tette hozzá Swing.

A szárazság okozta károk 80%-a a növénytermesztést és az állattenyésztést érinti, megerősítve azt a feltevést, hogy a mezőgazdaság a legnagyobb vesztese az éghajlatváltozásnak. További hatásai a talajromlás, a vízkészletek és a természeti erőforrások kimerülése. (Dél-Szudánban, Szomáliában, Jemenben és Nigériában több mint 20 millió gyermek van kitéve az éhínség veszélyének, és további országokat fenyeget aszály és szárazság, jelenleg 27 millió embert hagyva tiszta víz nélkül - hívta fel idén áprilisban a világ figyelmét az UNICEF az 1945 nem tapasztalt méretű fenyegető éhínségre.)

A mezőgazdaság és a vidék fejlesztése alapvető részét kell hogy képezze az időjáráshoz és a klímaváltozáshoz köthető kihívásokra adott válaszunknak, főleg, mivel ezek összefüggenek a migrációval - mondta Graziano da Silva. A vidéken élők megélhetésének, munkalehetőségek biztosítása, különösen a fiatalok számára, és a szociális védőháló képesek megvédeni az embereket a sokkoktól, tette hozzá.

A FAO több módon is segít: felállított egy korai előrejelző rendszert, foglalkozik a vízhiánnyal, kiáll a klímabarát mezőgazdasági módszerekért, és elindított egy kezdeményezést a tüzelőhöz és energiához való biztonságos hozzáférésért, amely enyhíti a menekültek és a befogadó közösségek közti feszültségeket és az erdőirtást.

Forrás: FAO sajtóközlemény/fotó: ©FAO/Tamiru Legesse

Kapcsolódó cikkek

13 + 1 tény a világ élelmezéséről

Menekülés az elsivatagosodás elől

Pusztuló jelen, vészes jövő - Földönfutók (film)

Fogytán a tiszta ivóvíz

Túl gyorsan használjuk föl

Poszthumusz

Fák nélkül nincs élelem

Vizes élőhelyek világnapja