Vizes élőhelyek világnapja – február 2.

A világ folyórendszereinek mára csaknem a fele károsodott valamilyen mértékben. A folyók, tavak apadásának egyik oka az éghajlatváltozás, a másik, hogy gyorsabban használjuk (és szennyezzük) el a vízforrásokat, mint ahogy a természetes rendszerek újratöltődnek. Riasztó, hogy hazánkban a természetes folyóknak és tavaknak csak 12%-a van jó ökológiai állapotban.

A folyók csaknem 70%-ánál csökkent a vízhozam világszerte, egyes folyók már nem érik el az óceánt, kiszáradnak. Mára a világ jó néhány nagy tava is jelentéktelen méretűvé zsugorodott, mint például a közép-­ázsiai Aral-­tó, a nyugat-­afrikai Csád-­tó vagy a közel-keleti Urmai-sóstó.

A vizes élőhelyeket egyrészt sújtja az éghajlatváltozás, amely módosítja a csapadék eloszlását, fokozza a párolgást, másrészt a Föld számos régiójában gyorsabban használják föl a vízforrásokat, mint ahogy ezek a rendszerek újratöltődnek. A víz- és talajszennyezés, az ipar és a mezőgazdaság, a helytelen vízgazdálkodás, gát- és tározóépítés, folyószabályozás szintén sokat ront a vizes élőhelyek ökológiai állapotán, veszélyeztetve azok fenntarthatóságát.

Hatszor több fogyott

A víz nagy kincs, víz nélkül nem lenne élet. A Föld édesvízkészlete állandó, ám a népesség folyamatosan nő, tehát az egy főre jutó készlet folyamatosan csökken.

A népességnövekedés velejárójaként a víz iránti keresletet tovább növeli az öntözéses mezőgazdaság, az iparosodás, az energiatermelés, az igen erőteljes városiasodás és a növekvő életszínvonal. Az utóbbi évszázadban hatszorosára nőtt a vízhasználat világszerte, ez a népesség növekedésének kétszerese - azaz a vízfelhasználás kétszer gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt száz évben, mint a Föld népessége.

A mennyiségi és minőségi korlátok miatt a víz ma már világszerte stratégiai fegyver, akárcsak az olaj.

Hazai vizeken

A magyarországi folyókon sok víz érkezik hazánkba. Felszíni vizeink 96%-a azonban a felső folyásnál fekvő országok környezethasználatától és gazdaságától függ. Alvízi országként függünk a felvízi országoktól, és az ország területén a vízeloszlás nem egyenletes.

A WWF Magyarország legújabb adatai szerint hazánkban a természetes folyók és tavak közül csak 12% van jó ökológiai állapotban. A Duna és nagyobb mellékfolyói egykori ártereiknek mintegy 80%-át elveszítették, a Tisza hossza pedig alig 2/3-ára rövidült a folyószabályozások miatt.

A folyók és hullámtereik közti kapcsolat tovább romlik, mert a kiegyenesített folyók medre folyamatosan mélyül. A folyók vize egyre ritkábban jut ki a mellékágakba és holtágakba, sok esetben az árvízvédelmi töltésekkel közrefogott hullámterek sem jutnak elegendő vízhez. A töltéseken kívüli területekre már nem jut el a folyók vize, ezért egyre több gondot okoz a csökkenő talajvízszint, a szárazabbá és melegebbé váló időjárás, a vízhiány és az aszály.

Több teret a folyóknak

A folyók és vizes élőhelyek kezelése során a WWF több teret adna a folyóknak. Ahol lehetséges, ott az árhullámok éltető vizét vissza kell engedni a mellékágakba és holtágakba, valamint meg kell oldani, hogy az ilyenkor érkező többletvíz kijusson a szabályozások során lecsapolt egykori vizes élőhelyekre, amelyek mély fekvésű és mezőgazdálkodásra nem igazán alkalmas területek. Ezzel javulna a természeti sokszínűség - a nedves rétek, erdők, tavak, nádasok természetes szivacsként működve megtartják a vizet, és a folyókat övező, gazdálkodásra alkalmas területek általános vízellátása is jobb lesz.

Az utóbbi tíz évben a WWF és helyi partnerei 8000 hektár vizes élőhelyet állítottak helyre a Duna vízgyűjtőjének vízfolyásain. 2020-ig újabb 5300 hektáron terveznek élőhely-helyreállításokat, ami 12 millió köbméter víz megőrzését vagy revitalizációját eredményezi.

A víz előkelő helyen áll az EU direktívái által is védett természeti erőforrások között, megőrzése érdekében uniós források is felhasználhatók. Hazánkban azonban jelenleg az elérhető EU-források elenyésző hányada szolgálja közvetlenül vizeink helyreállítását.

A WWF álláspontja szerint a Környezet és Energiahatékonysági Programból (KEHOP) és más operatív és vidékfejlesztési programból közvetett módon is van lehetőség a vizek állapotát javító intézkedések végrehajtására. Ezek hatékony felhasználásának előfeltétele lenne, hogy a forrásokért felelős intézményeknek megismerjék az iránymutatást adó Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet, és a benne foglalt javaslatokat beépítsék a pályázati feltételek közé.

Forrás: WWF/FNA

Kapcsolódó cikkek

Fogytán a tiszta ivóvíz

Vízlábnyom

Mit tehetsz - heti kihívások

Mennyi a víz egy nagy adag steakben?

Az Aral-tó katasztrófája

Túl gyorsan használjuk föl

Jeles környezeti napok