Hagyjuk a földben

sze, 03/11/2015 - 23:23 — FNA

Egyre valószínűbb, hogy belátható időn belül átlépjük a kritikus 2 Celsius-fokos melegedést, a folyamat visszafordíthatóságának határát. A klímaegyezmények eddig a fosszilis tüzelőanyagok - a szén, az olaj, a földgáz - elégetéséből származó kibocsátást korlátozták. Ám nem a kibocsátás a legnagyobb probléma, hanem a kitermelés.

Szén, olaj, földgáz nélkül nem tudunk meglenni. Minél több felkutatása, kitermelése és piacra juttatása – ez a mai idők kihívása. Márpedig meg kell lennünk nélkülük. Ezek fűtik azt a sütőt, amelyben a civilizáció megsül. Két életfelfogás, mindkettő lehet helyes. Van ebből kiút?

Egy választásunk van: hagyjuk a fosszilis tüzelőanyagokat a földben – ez az egyetlen út afelé, hogy az üvegházgázok és más szennyező anyagok a légkörön és testünkön kívül maradjanak.

A fosszilis tüzelőanyagok jelenleg a világ összes energiájának 88%-át adják. A fosszilis tüzelőanyagok energiacsomagja a Föld „ajándéka" az emberiség számára - egyszeri, nem megújuló és csökkenő tartalék.

A bizonyítottan létező - magáncégek, állami vállalatok és kormányok tulajdonában lévő - fosszilis tüzelőanyag-tartalékok ötszörösen meghaladják azt a mennyiséget, amelynek elégetésével elérjük a Föld szénküszöbét (tehát a 2 Celsius-fokon belüli hőmérséklet-emelkedést).

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint a fosszilis tüzelőanyagok kétharmadát a földben kell hagyni ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.

Ecuador példája

Ahhoz, hogy a kitermelést korlátozzuk, és ne csak a kibocsátást kezeljük, különleges politikára van szükség. Erre volt jó példa a bennszülöttekből, civil szervezetekből, kormányokból és ENSZ-tagországokból alakult koalíció. 2007-ben létre is jött az ENSZ keretein belül a világ egyik legfontosabb nemzetközi klímavédelmi egyezményének tartott megállapodás, a Yasuni Kezdeményezés. Ennek alapján Ecuadorban és Bolíviában alkotmányba foglalták a természet jogainak tiszteletét és a fenntartható fejlődés olyan új modelljét, amely kizárja a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését.

A Yasuni Nemzeti Park az ecuadori amazonasi őserdő része - ez a világ egyik legnagyobb biológiai változatossággal rendelkező helye, az adott területhez képest itt él a legtöbb növény- és állatfaj. A sok növényen és állaton kívül még egy dolog található a Yasuni Nemzeti Parkban, illetve alatta. Kőolaj. Rengeteg kőolaj. 900 millió hordónyi, Ecuador készleteinek 20%-a, melynek becsült értéke több mint 8 milliárd dollár.

A Yasuni Kezdeményezés lényege, hogy Ecuador olajtartalékainak ezt a 20%-át hagyják a földben. Cserében az ENSZ keretében a fejlett országok az elkerült szénkibocsátásért és a „Föld tüdejének" hívott Amazonas-medence megőrzéséért fizessenek Ecuadornak, hogy olajkitermelés nélkül is pénzhez jussanak.

A közös felelősségvállalásra épülő programot minden fejlett ország hangosan üdvözölte. Amikor viszont fizetni kellett, már alig volt jelentkező. A tervezett 3,6 milliárd dollárból (amely a kitermelésből származó nyereség mintegy fele) csak 13 millió folyt be.

Ne hidd, hogy nem érint

„A világ cserbenhagyott bennünket, nincs más választásunk" - mondta Rafeal Correa ecuadori elnök, amikor a 2007-es egyezményben foglaltak ellenére 2013-ban kiadta az olajfúrási engedélyt a Yasuni Nemzeti Park területére, amely 1989 óta az UNESCO Világörökség része. Az utak építése már elkezdődött, a ténylegese olajkitermelés 2016-ban indul.

Az Amazon Watch tiltakozó akciót hirdetett – videójukon egy olajfoltokkal borított bőrű ecuadori lány beszél az olajéhség miatt megváltozott életéről: „Ecuador nem fog kievickélni a szegénységből csak azért, mert ők jönnek és olajat keresnek az Amazonas vidékén – mondja. – Ecuador csak az esőerdőit veszti el, ha hagyjuk. Lerombolják a kultúránkat, a környezetet, elpusztítják a növényeket és az állatokat. Ez nem szünteti meg a szegénységet."