Vészesen nagy lábon élünk
A világ népességének több mint 80%-a él olyan országban – köztük mi is –, amelyek több természeti forrást használnak el, mint amennyit a természet képes megújítani. Túlfogyasztásunk fűti a légkört, és ez már 2020-ra élhetetlenné teszi elsőként az Egyenlítő térségét a legújabb kutatás szerint.
Életmódunk nyomot hagy a Földön. A Globális Lábnyom Hálózat (Global Footprint Network) minden évben közzéteszi az emberi tevékenység ökológiai lábnyomáról készült beszámolóit, amelyek közel 150 ország és régió változását követik nyomon 1961-től napjainkig, pontosabban 2013-ig (ez a legfrissebb az időigényes adatfeldolgozás miatt).
1961-ben 2,27 globális hektár (gh) volt a világ egy főre jutó lábnyoma, mára ez 2,87 gh-ra nőtt, pedig valójában minden emberre csak 1,7 gh jut (l. grafikon). Legnagyobb mértékben a világ szénlábnyoma nőtt – és ez a szénszennyezés fűti a légkört, már 1,1 Celsius-fokkal van melegebb, mint az ipari forradalom idején.
Annak ellenére nőtt a globális lábnyom, hogy a legnagyobb szennyezők között számon tartott Amerikai Egyesült Államokban az egy főre jutó lábnyom 2013-ig kb. 20%-kal lett kisebb a 2005-ös csúcs óta, és Ausztrália lábnyoma is közel ugyanennyivel csökkent az utóbbi 15 évben.
Ugyanakkor egy amerikai lábnyoma (8,59 gh) még most is jóval nagyobb, mint a rendelkezésére álló természeti források, mivel az ország biokapacitása ennél jóval kisebb, mindössze 3,78 gh, ahogy az ausztrálok is többet fogyasztanak, mint amennyit elbír a környezet.
Magyarország lába nagyobb lett
Magyarország ökolábnyoma viszont újra nagyobb lett - míg 2012-ben 2,98 gh volt személyenként, addig 2013-ban 3,26 gh, igaz, ez elmarad a 2005-ös, a gazdasági világválság előtti 4,29 gh-tól, viszont jelzi, hogy igenis lehet lábnyomunkat csökkenteni.
A magyar lakosság közel 1 gh-ral többet fogyaszt, mint amennyit az ország megújulásra képes természeti forrásai lehetővé tennének, ugyanis hazánk ökológiai eltartó képessége (biokapacitása) 2,36 gh/fő volt 2013-ban, míg lábnyoma 3,26 gh/fő.
Vészesen közeli a klímakatasztrófa
Túlfogyasztásunk következtében a klímakatasztrófa már 2020-ban lecsap a trópusokra, élhetetlenné válnak az Egyenlítő mentén fekvő országok a Nature-ben hamarosan megjelenő, 14 klímakutató által jegyzett összegző tanulmány szerint. Bár az Egyenlítő körüli, kis lábnyomú szegény országok szinte semmivel nem járultak hozzá a klímaváltozáshoz, mégis ők fogják először megfizetni a világ többi részének túlfogyasztását, ugyanis a világ többi részén „csak" 2047-től lehet klímakatasztrófákkal számolni a kutatók szerint.
Lábnyomozó online - legyen kisebb
Nagy lábnyomunk (2,87 gh/fő/világ) következménye a klímaváltozás. A Globális Lábnyom Hálózat új online szolgáltatása, a lábnyom felfedező (Footprint Explorer) mutatja, hogy mely országok lábnyoma csökkent az említetteken kívül, és mely országoké nőtt az utóbbi években. (Az ingyenes adatbázisban közel 150 ország és régió adatai érhetők el.)
Számoljuk ki saját ökológiai lábnyomunkat is, hogy lássuk, hogyan csökkenthetjük. Minden héten.
Kapcsolódó cikkek
Mit tehetsz Te – heti kihívások
Hétfőtől már túlfogyasztunk – túllövés napja