Magyarország Kínát is megelőzte - légszennyezésben

A 4. legrosszabb levegőjű EU-országként szereplünk az uniós rangsorban; még Kínában és Indiában is jobb a levegő, mint Magyarországon - áll az Európai Számvevőszék (ECA) jelentésében. Az uniós források felhasználását ellenőrző szervezet szerint az EU-s források ugyan hozzájárulnak a levegőminőség javulásához, ám a támogatott projektek nem mindig járnak jelentős eredménnyel.

Naponta több mint 1000 európai hal meg idő előtt légszennyezettség következtében. Naponta tízszer többen halnak meg a rossz levegőminőség miatt, mint közlekedési balesetben Az évente 400 000, a légszennyezettséggel összefüggő korai haláleset fő okozója a kisméretű szálló por (PM), a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid és a talajközeli ózon (nyári szmog) – fő kibocsátóik a közlekedés-szállítás és a helytelen fűtés.

A légszennyezés többek között agyvérzést, légúti fertőzéseket, asztmát, tüdőrákot, szív-, érrendszeri és májbetegségeket okozhat.

Magyarország A 4. legrosszabb

Száz lakosra vetítve 1,8 elveszett egészséges évet jelent Magyarországon a légszennyezettség, ami több mint kétszerese az EU átlagának, és nagyobb, mint a kínai vagy indiai értékek.

Bulgária, Csehország, Lettország és Magyarország lakossága még a hírhedten szmogos kínai és indiai településeken élőknél is több egészséges évet veszít a légszennyezettség miatt - állapítja meg a héten publikált jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).

A légszennyezettség jelenleg a legnagyobb környezeti kockázat az egészségre nézve az Európai Unióban. A helyzet még a jelentésben becsültnél is súlyosabb lehet, mivel a mérésekre nem feltétlen a megfelelő helyszíneken kerül sor - figyelmeztet az ECA, amely alapvetően azt vizsgálja, hogyan költik az egyes tagországok az uniós forrásokat.

Bár az EU az elmúlt évtizedekben bizonyos kibocsátási értékek terén jelentős javulást ért el, a levegő minősége nem javult hasonló mértékben a jelentés szerint. Az eredményeket súlyosbítja, hogy az EU bizonyos iránymutatásai kevésbé szigorúak, mint az Egészségügyi Világszervezetéi (WHO).

Az Európai Bizottság jogi eszközökkel is igyekszik kikényszeríteni az EU előírások teljesítését, ám a tagországok folytatólagosan megszegik azokat. Legutóbb 2018 májusában indított eljárást a Bizottság kilenc uniós tagállam, köztük Magyarország ellen a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt, amiért súlyos bírságra is számíthatnak az érintett tagállamok.

2008 óta átlépjük a határértékeket

A probléma olyannyira nem új, hogy Magyarország ellen éppen egy évtizede, 2008-ban indított kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság az ügyben. A kormány korábban intézkedési programot és PM10 Tárcaközi Bizottságot alapított, nyáron pedig egy Országos Levegőterhelés-csökkentési Program elfogadásáról és végrehajtásáról is döntött, amely kimondja, hogy a legveszélyesebb légszennyező anyagok kibocsátását jelentősen mérsékelni kell a következő években.

Környezetvédelemből Magyarország EU-kettest kapott, 24 uniós ország nálunk jobban teljesít a 180 országot érintő idei környezetvédelmi teljesítmény index (EPI) szerint - talán azért is, mert Magyarországon a lakosságnak csak 2-5%-át aggasztja a környezet és a klíma állapota, pedig a globális átlagnál jobban melegszünk, és a világátlagnál többet fogyasztó országok közé tartozunk.

A számvevőszék a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is elküldi jelentését, amelyben a húszéves levegőminőségi szabványok frissítését, valamint a közvélemény figyelmének felhívását javasolják a problémára.

Forrás: FNA/MTI/ECA

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te – heti kihívások

Magyarország a 9 legrosszabb között

Túlléptük a világátlagot – túlfogyasztásban

Kínai légszennyezés – aggasztó adatok