Túlléptük a világátlagot – túlfogyasztásban
A globális átlagnál több mint egy hónappal előbb túllépte Magyarország a túlfogyasztás napját, nőtt a légkört melegítő károsanyag-kibocsátásunk és energiafogyasztásunk is – azon országok közé tartozunk, akik az átlagnál jobban hozzájárulnak a Föld természeti forrásainak idő előtti feléléséhez, a klímaváltozáshoz.
2012 óta újra nő Magyarország ökológiai lábnyoma, annak ellenére, hogy gyorsul az ország népességének csökkenése (a népességszám a KSH szerint 9 771 000 fő volt 2017 végén – 161 ezerrel kevesebb, mint 2012-ben). Hazánk ökolába fejenként 3,6 globális hektár, 0,9 hektárral több egy főre vetítve, mint az ország ún. biokapacitása.
Két Föld is kevés lenne nekünk
Magyarországon idén már június 20-án túlléptük a túlfogyasztás napját, több mint egy hónappal megelőzve a világ augusztus 1-i globális átlagát - már jó egy hónapja a jövőnket éljük föl.
Hazánk népessége kétszer annyit fogyasztott el egy év alatt a Föld természeti erőforrásaiból, mint amennyit a természet fenntarthatóan képes pótolni/megújítani. Ha a világon minden ország úgy élne, mint mi, ahhoz több mint 2 Földre lenne szükség. Föld csak egy van.
Energiafalók a magyar háztartások
A Global Footprint Network hazánkra vonatkozó romló környezeti mutatóit a KSH és az OECD 3. környezeti országjelentése* is alátámasztja.
Az OECD kiemeli, hogy míg az üvegházgázok kibocsátása 1990 és 2015 között 35%-kal csökkent Magyarországon, 2015-től újra növekedésnek indult nagyrészt a közlekedés, kisebb részben a mezőgazdaság miatt. Az előző évihez képest 5,6%-kal több üvegházgáz került a légkörbe Magyarországon 2015-ben a KSH szerint.
Az OECD-jelentésből kiderül, hogy itthon a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók. A lakóépületek 80%-ában nincs modern, hatékony fűtésrendszer. Szerintük az új lakóépületekre vonatkozó energiahatékonysági intézkedések bevezetésével a házak energiafogyasztását kevesebb mint a felére lehetne csökkenteni.
A 2014-es stagnálás után a primér energiafelhasználás 2015-ben és 2016-ban is nőtt a KSH szerint, a legnagyobb mértékű felhasználó (35%) a lakosság, és a légszennyező anyagok közül a legártalmasabb szálló por (PM 2,5) fő kibocsátói is a háztartások voltak. Míg az OECD azt is kiemeli, hogy a háztartásokban a szilárd tüzelőanyagok, köztük a lignit, a használt/kezelt faanyagok és egyéb háztartási hulladékok elfűtése a levegőszennyezés jelentős forrása. Az elöregedett és gyorsan növekvő járműpark sem javít a helyzeten.
Kevés a megújuló - és nem a nap vagy a szél uralja
Az OECD adatai szerint Magyarország energiaellátásának közel kétharmada származik fosszilis tüzelőanyagokból, szennyező, légkört melegítő és véges forrásokból.
Energiaimport-függőségünk nőtt 2016-ban - az energia 37%-a származott hazai forrásból, 63%-a importból. A megújulóból származó energia aránya 2016-ban 14,2% volt – alacsonyabb az EU-átlagnál (KSH).
Csakhogy az OECD szerint a megújuló energiaforrások között 93%-os részesedéssel a biomassza dominál – azaz Magyarországon nem a nap- vagy a szélenergia számít meghatározó megújulónak, hanem az energiafűtől az erdészeti hulladékon (például a brikettált forgácson) át a közerdőkből kivágott szociális tűzifáig egyéb fűtőanyagok.
Egészségünk is bánja
Az ózon- és a finomrészecske-kibocsátás (PM 2,5) gyors ütemben növekszik, a magyar népesség átlagos kitettsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott irányadó határérték több mint kétszerese – áll az OECD-jelentésben.
A KSH szerint is meglehetősen riasztóak a légszennyezés és klímaváltozás egészségügyi hatásai. A felmelegedés okozta vagy elősegítette betegségek aránya a többszörösére nőtt 1990 és 2016 között - a krónikus asztmás betegeké 5,5-szörösére, hörghurutosoké 3,8-szorosára, a szénanáthásoké pedig 33-szorosára.
Az UV-B sugárzás növekedése a bőrrákos esetek számát növelte - 16 év alatt 9,2%-os volt a növekedés. A fertőző és az élősködők által terjesztett betegségek száma is ugrásszerűen nőtt: a 2008-as 200 ezres szintről 2011-re 600 ezresre ugrott a klímaváltozáshoz köthető halálesetek száma, ami 2014-re visszaesett 500 ezer körülire, és 2016-ban is ugyanennyi volt a számuk.
Környezeti demokráciahiány - csekély környezettudatosság és ellenőrzés
Az OECD országjelentése végül azt is kiemeli, hogy Magyarországon a 2008-as legutóbbi jelentés óta megszűnt az önálló környezetvédelmi minisztérium, több nagy tárca között vannak szétszórva a környezetügyi hatáskörök.
Problémát jelent, hogy a korábbi országos és regionális környezetvédelmi felügyelőségek feladatait megyei és járási kormányhivatalok vették át, amelyek gyakran nem rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal többek között a vízkezelés és a biológiai sokféleség védelme területén – ez utóbbi finanszírozási problémáit jelentősnek tartja az OECD-jelentés: „A nemzeti parkok igazgatóságai költségvetésük közel 60%-át mezőgazdasági tevékenységből és ökoturizmusból fedezik."
Az sem a zöld ügyet szolgálja, hogy a „közintézmények birtokában levő környezeti információkhoz való hozzáférésre korlátozások és díjak kerültek bevezetésre". (A közérdekű adatigénylés tarifáját az adott szerv határozza meg.) Nem elégséges a társadalmi részvétel a környezetvédelmi jogszabályok előkészítésében. A lakossági kampányok ellenére továbbra is probléma a társadalom alacsony szintű környezettudatossága - áll a jelentésben.
Jelentősen csökkent a környezetvédelmi ellenőrzések és a feltárt szabálytalanságok száma is: 2010-ben még 25 ezernél is többször szálltak ki a hatóságok környezetszennyezés, természetkárosítás miatt, 2015-re ez a szám közel 10 ezerrel csökkent. Az OECD ugyanakkor dicsérte a számottevő környezetiadó-bevételeket és a kiszabható bírságok mértékét.
(*A Global Footprint 2014-ig, a KSH és az OECD-munkacsoport pedig 2016-ig bezárólag
gyűjtött adatokból dolgozott. Az OECD jelentése a 2008 óta eltelt tízéves időszak környezetvédelmi tevékenységét szondázta, és 36 ajánlást fogalmazott meg a döntéshozóknak.)
Forrás: FNA/GlobalFootprint/OECD/KSH
Kapcsolódó cikkek
Mit tehetsz Te - heti kihívások
Melegszünk. Megállíthatatlanul, ha nem lépünk
Magyarország a 9 legrosszabb között