Nőtt a magyar marhák száma

v, 04/15/2018 - 16:14 — FNA

20%-kal nőtt a magyar marhaállomány 2008 óta, és emiatt nőtt a mezőgazdaság üvegházgáz-kibocsátása is – a legnagyobb mértékben az EU-ban. Összkibocsátásunk viszont uniós szinten annak ellenére jó, hogy az utóbbi években nőtt, miközben az uniós átlag folyamatosan csökken.

Csak öt uniós tagállamban nőtt számottevően a marhafélék száma 2008–2017 között – derül ki az Eurostat friss adataiból. Ezek közül az ötödik Magyarország - 2017 decemberében 870 ezer marhát tartottak, 169 ezerrel többet, mint 2008 decemberében.

Elsők a marhanövekedés arányában

A legnagyobb marhanövekedést Spanyolország és Írország könyvelhették el, Portugália nagyjából annyival marhult, mint Magyarország. Az arányokat figyelembe véve Magyarország végzett a marhanövekedés első helyén, 2008 óta 20%-kal lett több marha.

Az Európai Unió egészében viszont sokkal, bő 2 millióval kevesebb lett a marha 2008–2017 között. A csökkentésben 2008 óta 1,4 millió marhával vezet Franciaország. Jelentősen csökkent még a marhák száma Németországban és Romániában.

Egyrészt örvendetes a magyar marhák számának növekedése (különösen a marhákból élőknek), másrészt a marhapopuláció bővülésével párhuzamosan egyre nő a magyar mezőgazdaság és állattartás üvegházgáz-kibocsátása, ami alapvetően három forrásból származik:
• termőföldkezelésből, ez nagyságrendileg a kibocsátás feléért felelős;
• az állatok emésztése során keletkező (főleg metán)gázokból, ezek a kibocsátás harmadát adják;
• az állatok trágyájából, ami nagyjából az összkibocsátás hatodát adja.

2008-ban Magyarország teljes üvegházgáz-kibocsátásának 8,4%-a származott a mezőgazdaságból (beleértve az állattartást), ez épp megegyezett az uniós átlaggal. 2011 óta viszont a magyar arány az uniós átlagnál jobban nő, 2015-ben már 10,8 % volt, míg az uniós átlag 10% alatt maradt. Bár a magyar mezőgazdaság így is kevesebbet bocsát ki a sokkal nagyobb tagállamokhoz képest, ám 2008 és 2016 között az agrárkibocsátás kiemelkedően nagyot nőtt, a 3. helyre ugrott az EU-ban, csak a német és a spanyol előzte meg.

A 2. legzöldebb, de az 1. legkövérebb

Magyarország üvegházgáz-kibocsátása főként a marhák miatt 2013 óta lassan nő, bár még így is jóval kisebb volt 2016-ban, mint 2008-ban.

A legnagyobb mértékben a mezőgazdaság kibocsátása nőtt, ezt követi a fuvarozás, raktározás és a kereskedelem kibocsátása, míg az áramtermelő erőművek kibocsátása nagyot csökkent, ahogy az iparé is.

Bár uniós összehasonlításban Magyarország a 2. legzöldebb (?) ország, csak Horvátország előzi meg, ha az egy lakosra eső kibocsátást nézzük, ám nagyrészt a túlzott húsfogyasztás miatt viszont a legkövérebb nemzet vagyunk Európában. Az elhízás egészségünket és a környezetet egyaránt súlyosan veszélyezteti, többek között növeli a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az ízületi panaszok kockázatát - és a kövérek ökolábnyoma is dagad.

Miközben nálunk az egészségtelen étrend ellenére csökken a hús áfája, addig a világ klímaadó bevezetését fontolgatja a húsokra.

Forrás: zoom.hu/FNA