Népszavazás az egybolygós életmódról – Svájcban

A világon először volt népszavazás arról, hogy egy ország áttérjen-e a zöld gazdaságra – méghozzá 35 éven belül. A svájci zöld párt kezdeményezésére kiírt népszavazás kérdése az volt, hogy Svájc ökolábnyomának csökkentésével 2050-re elérje-e az egybolygós szintet. Jólét vagy jóllét?

A népszavazás érdekes országos vitát eredményezett – és már ez óriási előrelépés. A svájci pártok többsége abban teljes mértékben egyetért, hogy a természeti erőforrásokat nagy odafigyeléssel kell használni, és abban a hosszú távú célban is, hogy az emberiség a Föld biokapacitása, azaz egybolygós keretein belül éljen. A svájci alkotmány már most kimondja, törekedni kell arra, hogy az ország ne lépje túl a biokapacitás által fenntarthatóan szolgáltatott erőforrás-használatot, ám ennek elérésére nem szab határidőt.

 

Márpedig ha mindenki a jelenlegi svájci életszínvonalon élne a Földön, akkor majdnem 3 (egész pontosan 2,8) bolygóra lenne szükség. Föld pedig csak egy van, ezért írtak ki népszavazást arról, hogy 2050-re elérje-e Svájc az egybolygós szintet. A szavazás során arról is döntöttek, hogy támogassa-e az ország az erőforrás-hatékonyságot és a körkörös gazdaság megvalósítását, valamint arról a konkrét célról, hogy Svájc olyan szintre csökkentse erőforrás-használatát, amely világszerte megvalósítható és fenntartható lenne.

A kampány legfőbb kérdése talán az volt, hogy érdeke-e Svájcnak az erőforrás-felhasználás határozott csökkentése ilyen rövid határidőn belül? Az e mellett érvelők szerint úgy is mindenképp csökkenteni kell ökolábnyomunkat azért, hogy ne lépjük túl a párizsi klímatárgyaláson célként kitűzött globális 1,5-2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést. Szerintük a legtöbb innovációt és fejlesztést mindig ambiciózus célok motiválják és éltetik – Svájc is azért ért el figyelemre méltó eredményeket a víz- és levegőtisztaság terén, mert azt erőteljes politikai célok és szigorú előírások ösztönözték.

Jólét vagy jóllét?

A zöld gazdaságért folytatott kampány pozitív, barátságos, jó hangulatot tükröző érvelésre épült, nem a félelemkeltésre - erre nagy figyelmet fordítottak a szavazást kezdeményezők. Az ellenzők viszont a félelemre építettek, és leginkább azt hangsúlyozták, hogy az áttérés költséges, megszorításokkal jár: zuhanyozást hideg vízzel vagy a kakaóimport leállításával – és ez utóbbi a svájciakat különösen érzékenyen érintené. Az ellenzők szerint 2050 túl közel van, és a szükséges átalakítások nagymértékben megterhelnék a svájci gazdaságot.

A vállalatok hozzáállása vegyes volt, közülük sokan ellenezték, és a zöldre váltás elleni szavazásra buzdítottak, ám akadtak olyanok is, például az IKEA, akik az egybolygós gazdaság kialakítása mellett tették le voksukat.

Végül a félelem győzött: 42,5,%-os részvétel mellett a svájciak 36,4%-a szavazott az egybolygós gazdaság kialakítása mellett, 63,6%-uk viszont ellene. A 22 kanton közül mindössze egyben, Genfben voltak többségben az egybolygós szavazók.

DE győzelemként értékelhető, hogy volt széles körű társadalmi párbeszéd a témáról, és a világon először szavazhattak egy ország polgárai az egybolygós gazdaságról!

Az más kérdés, hogy erről egyáltalán szavazni kell, és a válasz sem magától értetődő...

Forrás: GreenDependent Egyesület
KISLÁBNYOM októberi hírlevele,
ahol további érdekességekről is olvashatsz.

Kapcsolódó cikkek

Túlfogyasztás napja – augusztus 8.

Mit tehetsz Te – heti kihívások

Lábnyomok – földön, vízen, levegőben

Kína megfelezi húsfogyasztását

Erdők nélkül nem lesz elég élelem