Feléljük a Föld forrásait – vészesen túlfogyasztunk

A nyersanyagok, a Föld természeti forrásainak felélési üteme 1970 óta megháromszorozódott, miközben a Föld lakossága ez idő alatt „csak” a kétszeresére nőtt. Fűtjük a légkört: az évente felhasznált 92 milliárd tonna nyersanyag kinyerése, feldolgozása felel a világot melegítő kibocsátás 53%-áért, és a biodiverzitás elvesztésének közel 90%-áért – derül ki egy új ENSZ-jelentésből.

Míg a világ népessége a kétszeresére nőtt, a GDP a négyszeresére 1970 óta. Növekvő jólétünk fejenkénti anyagfelhasználása pedig 7 tonnáról 12 tonnára, miközben a fenntartható mérték évi
4 tonna/fő lenne – olvasható a most közzétett Global Resources Outlook 2019 c. ENSZ jelentésben.

A környezethasználat már meghaladta bolygónk ökológiai kapacitásait, az emberiség egy év alatt már 1,7 Föld ökológiai kapacitását használja fel, azaz feléli jövőjét. A nyersanyagok kitermelési rátája 2000 óta gyorsul, növekedési üteme évi 3,2%. Az utóbbi közel 50 évben (1970-2017 között):

  • miközben a világ népessége 3,7 milliárdról 7,5 milliárdra;
  • addig a nyersanyagok éves globális kitermelése évi 27 milliárd tonnáról 92 milliárdra (fejenként 7-ről 12 tonnára);
  • a biomassza felhasználása - élelemtermelés, állatok takarmánya, fahasználat, bioenergia stb. - évi 9 milliárd tonnáról 24 milliárdra;
  • az egyéb ásványi anyagok (főleg a betonba öntött homok és kő) közel ötszörösére, 9 milliárd tonnáról 44 milliárdra, a fémércek (vas, alumínium, réz stb.) kinyerése pedig 2,7%-kal nő évente;
  • a fosszilis energia felhasználása (szén, olaj, gáz) évi 6 milliárd tonnáról 15 milliárdra nőtt a zöldenergiák évi 2,3%-os ütemű terjedése ellenére.

A nyersanyagok kitermelése és feldolgozása felel a globális üvegházgáz-kibocsátás 53%-áért és a biológiai sokféleség csökkenésének több mint 90%-áért, valamint a növekvő vízhasználatért. Csak a földhasználat változása miatt a fajok mintegy 11%-a tűnt el globálisan 2010 óta; a növekvő vízhasználat 85%-áért a mezőgazdaság felel, veszélyeztetve annak megújuló képességét, az édesvízellátását. (Nem véletlenül a biológiai sokféleség megőrzése az idei Föld napja kiemelt témája.)

Kevesen sokat, sokan keveset – mobilban is mérheted

A globális nyersanyag-kinyerés az utóbbi 50 évben egyre jobban koncentrálódik – annak több mint 68%-áért mindössze 10 gazdaság felelt 2017-ben. Egy gazdag, fejlett ország lakói évente 13-szor több természeti erőforrást használnak föl fejenként, mint egy szegény ország lakója, és 60%-kal többet, mint egy közepesen fejlett országban élő 2017-ben.

A fejlett országokban a nyersanyag lábnyoma mintegy 27 tonna fejenként – bár ez 5 elefánt súlyával felérő mennyiség, gyakran mégis láthatatlan marad a fogyasztó előtt, mert kevesen mérik föl, hogy sokféle olyan kis termék gyártása során is, mint például egy mobiltelefon, milyen hatalmas mennyiségű anyagot használnak el, majd dobnak szemétbe.

Egy 0,08 kg súlyú mobiltelefonhoz ma már "csak" 44,42 kg anyagot dolgoznak föl, ám az átlag anyagigény még így is 75 kg/mobil a bányászattól a késztermékig, és egyre többen használják és cserélik túl gyakran újra. Hiába egyre kisebbek, egyre többhöz egyre több anyag kell.

Elkerülhetetlen lesz a változtatás

A jelentés készítői szerint 2015 és 2060 között a természeti erőforrások felhasználása várhatóan mintegy 110%-kal növekszik (190 millió tonnára, azaz fejenként több mint 18 tonnára 2060-ig), a vízkinyerés pedig 100%-kal a 2010-es szinthez képest, miközben a mezőgazdasági területek több mint 20%-kal bővülnek addigra, ami a talaj kimerüléséhez, az erdők több mint 10%-os, és a rétek, sztyeppék, szavannák 20%-os csökkenéséhez fog vezetni. A diákok már világszerte jobb klímavédelmet követelnek.

„A klímaváltozást tekintve súlyosak a következmények, mivel az üvegházgáz-kibocsátás 43%-kal nő 2060-ig, ha nem változtatunk fogyasztásunkon" – olvasható a jelentésben. Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a gazdasági és fogyasztási növekedés, sokkal nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy a pozitív gazdasági növekedés ne járjon negatív környezeti hatásokkal.

A jelentés szerint „Nyilvánvaló, hogy a gazdasági növekedés nem alapulhat a természeti források növekvő kiaknázásán. Elkerülhetetlen, hogy a jelenlegi lineáris áramlást a körkörös - a termékek meghosszabbított életciklusán, intelligens termékeken, szabványosításon, valamint az újrafelhasználás, újrahasznosítás, újrafeldolgozás kombinációján alapuló – anyagáramlás váltsa fel". Te is sokat tehetsz.

Forrás: FNA/ENSZ-Global Resource Outlook/Guardian

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te – heti kihívás

Már a jövőnket éljük fel

Túlhasználat világméretekben

Energiapazarlással fűtjük a légkört

Pusztítja erdeinket a klímaváltozás

Veszélyben a sokféleség

Az emberiség legnagyobb dilemmája

A forrónál is van forróbb: a következő öt év

"Azt akarom, hogy pánikoljanak!" - Greta Thunberg