Döbbenetes az e-szeméthegy
Csak a 2016. évi 45 millió tonnányi e-szemétből kitelne közel 9 gízai nagy piramis vagy 4500 Eiffel-torony, és ebből az elképesztő mennyiségű veszélyes hulladékból csak keveset hasznosítanak újra – derül ki az ENSZ legújabb jelentéséből.
Évről évre több az e-szemét, a 2016-ban kidobott elektronikus kütyük, gépek mennyisége már elérte az évi 45 millió tonnát – és csak 20%-ának a sorsa nyomon követhető, a veszélyes hulladéknak számító e-szemét 80%-ának sorsa ismeretlen – ki tudja, hol és hány évtizeden át szennyezi környezetünket.
Pedig a kidobott e-hulladék sokféle értékes, újrahasznosítható hulladékot rejt, többek között aranyat, ezüstöt és olyan ritka nyersanyagokat, mint a réz, a platina vagy a palládium, azaz az újrahasznosítás hiánya óriási anyagi veszteséget is jelent - a ki nem nyert fémek értéke 55 milliárd dollárt tett ki csak 2016-ban.
„Egy tonna leselejtezett mobiltelefonban több az arany, mint egy tonna aranyércben" – mondta az ENSZ fenntarthatósági programjának igazgatója. Ennek ellenére a kidobott mobiloknak csak a 20%-ából nyerjük ki azt, a 80%-a a környezetet és szervezetünket szennyezi.
Évi 16,6 kg fejenként - Európában
Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesülete, az ITU legújabb tanulmánya szerint 2016-ban világszerte 8%-kal (3,3 millió tonnával) nőtt a kidobott számítógépek, mobiltelefonok, tv-készülékek, elektromos háztartási eszközök mennyisége. A 9 piramisnyi ijesztő mennyiség pontosan 44,7 millió tonnájából 6,1 kg jut a Föld minden lakosára.
Európa (Oroszországot is beleértve) a 2. legnagyobb e-szennyező, fejenként átlag 16,6 kg-mal, bár az is igaz, hogy Európa gyűjtötte vissza ebből a legtöbbet, a kidobott e-hulladék 35%-át 2016-ban!
A mennyiség azonban egyre nő – az elemzők szerint a veszélyes e-hulladék világszerte gyorsuló ütemben gyarapodik, a következő három évben várhatóan már 17%-kal, és 2021-re meghaladja az 52 millió tonnát. (Az eddigi legnagyobb újrahasznostó Kína 2018-tól korlátozza hulladékimportját.) (Frissítés 2021: több mint 57 millió tonna lett!)
A tanulmány szerzői felhívták a kormányok figyelmét arra, hogy szigorúbban ellenőrizzék a hulladékok újrahasznosítását előíró törvények betartását, hiszen az emberiség 66%-a él olyan országokban, ahol már léteznek ilyen törvények. Ahol pedig még nem szabályozott ez a terület, ott teremtsék meg a feltételeket és hozzanak az újrahasznosítást biztosító törvényeket.
(100 év alatt a Föld népessége a 4-szeresére nőtt, a termelés és annak hulladéka a 20-szorosára. Túlfogyasztunk.)
Mit tehetsz?
Az e-tárgyak egyre gyarapodó mennyiségének óriási az ökológiai lábnyoma - nyersanyaguk kitermelése, gyártásuk áram-, víz- és vegyszerigénye, a szállítás szennyező kibocsátása, műanyag tartozékaik, a keletkező veszélyes hulladékok eltüntetése, jó esetben újrahasznostása mind-mind terheli a környezetet.
Ha még jó a régi, ne cseréld le a legújabb menő darabra, hidd el, jobb helyeken ez már nem menő. Ha elromlott, először próbáld megjavíttatni. Ha menthetetlen, és muszáj újat venned, a régit add le vásárláskor vagy egy közeli hulladékudvarba újrahasznostásra.
„Minden tonna elektronikus hulladék újra felhasználásával mintegy két tonna szén-dioxid-kibocsátását akadályozhatjuk meg" - mondta egy nemzetközi e-hulladék szakértői csoport (WEEE) vezetője.
Forrás: ENSZ ITU/FNA
Kapcsolódó cikkek
Az emberiség legnagyobb dilemmája
Kínának már nem kell a szemetünk
Egy e-mail is árt a környezetnek?