Egy e-mail is árt a környezetnek?
Az e-mailnek is van lábnyoma, és már 225 milliárd kering belőlük világszerte. Naponta. Egy francia energiaszolgáltató arra kérte a fogyasztókat, hogy feleslegesen ne küldjenek e-mailt, mert azok ártanak a környezetnek, a légkörnek. Mekkora és mitől nő egy e-mail lábnyoma?
Ausztráliában a nyári hőség miatt, Franciaországban meg a téli hidegek idején arra kérte a fogyasztókat az áramelosztó, hogy küldjenek kevesebb csatolmánnyal súlyosbított e-mailt, hogy csökkenjen az adatközpontok leterheltsége. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki térjen vissza a papír alapú levelekre, de ahogy bővül az internethasználat, annak exponencálisan nő az energiafogyasztása.
Az e-mailek valóban ártanak a környezetnek?
Ugyan az e-mailek energiafogyasztása kevéssé függ attól a készüléktől (számítógép, laptop, okostelefon - bár ezek lábnyoma sem kicsi), amelyen megírják, szerkesztik, de a küldés és az óriás szervereken való tárolás már nagy terheléssel jár - a kibocsátás főleg a nagy adatközpontok informatikai és egyéb felszereléseiből, például azok légkondicionáló berendezéseiből ered.
A több mint 4000 adatközpont világszerte évi 20 milliárd wattot fogyaszt, ami az összfogyasztás 4%-a. Ennek 30-50%-a a klimatizálás, mert nagy melegben a szerverek működésképtelenek, márpedig melegszünk. Két éve Ausztráliában a szerverek nem bírták a 44 fokot és több mint 6 órára leálltak.
„Amikor elküldünk egy e-mailt egy 1 MB-os csatolt fájllal, annyi energia fogy, mintha egy 60 wattos villanykörtét égetnénk 25 percig" – mondja Stéphane Petibon, az energiatakarékos e-mail-fiókokat kínáló Newmanity cég vezérigazgatója. Ez nem tűnik soknak, de napi 225 milliárdról van szó!
Egy e-mail 4 gramm szén-dioxiddal terheli a légkört, de ez egy nehéz csatolt fájllal együtt akár 50 grammra is emelkedhet - írja Mike-Bernes Lee, a brit Lancaster Egyetem kutatója a szénlábnyomokról szóló könyvében. A szerző szerint az e-üzenetek személyenként 136 kg szén-dioxiddal terhelik a légkört, ami világviszonylatban 130 millió tonna CO2-ot jelent, azaz az összes kibocsátás 1,5%-át. Márpedig az internethasználat exponenciálisan bővül, és a kibocsátás már 2020-ig 340 millió tonnára emelkedhet.
Szerverek északon és a föld alatt is - mert olcsóbb
A hűtési költségek lefaragása érdekében egyre több adatközpont tér át alternatív hűtésre, a külső hideg levegőt (free-cooling) vagy a föld alatti víztározókat (geo-cooling) használja hűtésre. Sok cég eleve hidegebb éghajlatra telepíti a központokat. A Google Finnországba, a Facebook Svédországba. A Microsoft egyenesen a tenger fenekét vette célba. Több cég, például az Amazon, a Netflix és a Samsung viszont nem törekszik környezetbarát megoldásokra a Greenpeace szerint.
A felhasználók maguk is sokat tehetnek e-mailjeik csökkentésével a jó ügyért. Például fogják vissza felesleges, csupán az idő agyonütését célzó elektronikus fecsegésüket. Offline is élvezetes az élet.
Forrás: Népszava
Kapcsolódó cikkek
Mit tehetsz Te? - heti kihívások
Látványos grafikán az éghajlat változása
Az emberiség legnagyobb dilemmája