Egy e-mail is árt a környezetnek?

Az e-mailnek is van lábnyoma, és már 225 milliárd kering belőlük világszerte. Naponta. Egy francia energiaszolgáltató arra kérte a fogyasztókat, hogy feleslegesen ne küldjenek e-mailt, mert azok ártanak a környezetnek. Mekkora és mitől nő egy e-mail lábnyoma?

A nagy hidegek idején a francia RTE áramelosztó hálózat felhívást intézett a fogyasztókhoz, arra kérve őket, hogy küldjenek kevesebb csatolt fájlokkal súlyosbított e-mailt és ezzel csökkentsék az adatközpontok leterheltségét. A figyelmeztetés meglepte az internet-használókat. Volt, aki a hírre azt javasolta egy közösségi portálon, hogy mindenki térjen vissza a „környezetbarátabb” papír alapú levelekre – idézte a Le Figaro.

Az e-mailek valóban ártanak-e a környezetnek?

A válasz bonyolultabb, mint gondolnánk. Az e-mail küldés energiafogyasztása kevéssé függ attól a készüléktől (számítógép, laptop, okostelefon), amelyen megírják, szerkesztik. Az elküldés és az óriás szervereken való tárolás okozza a terhelést - a kibocsátás főleg a nagy adatközpontok informatikai és egyéb felszereléseiből, például azok légkondicionáló berendezéseiből ered.

A több mint 4000 adatközpont világszerte 20 milliárd wattot fogyaszt évente, ami az összfogyasztás 4%-a. Ebből a klimatizálás 30-50%-ot tesz ki. Nagy melegben ugyanis a szerverek nem tudnak működni. Két évvel ezelőtt Ausztráliában, nem bírták a 44 Celsius-fokot és több mint 6 órára leálltak.

„Amikor elküldünk egy e-mailt egy 1 MB-os csatolt fájllal, annyi energia fogy, mintha egy 60 wattos villanykörtét égetnénk 25 percig" – mondja Stéphane Petibon, az energiatakarékos e-mail-fiókokat kínáló Newmanity cég vezérigazgatója. Ez nem tűnik soknak, de napi 225 milliárdról van szó!

Mike-Bernes Lee, a brit Lancaster Egyetem kutatója a szénlábnyomokról szóló könyvében úgy kalkulál, hogy egy e-mail 4 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár, de ez a hatás egy nehéz csatolt fájllal együtt akár 50 grammra is emelkedhet. A szerző szerint az elektronikus üzenetek személyenként 136 kg szén-dioxiddal terhelik a légkört, ami világviszonylatban 130 millió tonna CO2-ot jelent. Ez az összes légszennyezés 1,5%-a. A szám 2020-ig 340 millió tonnára emelkedhet.

A kiadások csökkentése érdekében egyre több adatközpont tér át alternatív hűtésre, a külső hideg levegőt (free-cooling) vagy a föld alatti víztározókat (geo-cooling) használja hűtésre. Sok cég eleve hidegebb éghajlatra telepíti a központokat. A Google Finnországba, a Facebook Svédországba. A Microsoft egyenesen a tenger fenekét vette célba. Több cég, például az Amazon, a Netflix és a Samsung viszont nem törekszik környezetbarát megoldásokra a Greenpeace szerint.

A felhasználók maguk is többet tehetnek e-mailjeik csökkentésével a jó ügyért. Például fogják vissza felesleges, csupán az idő agyonütését célzó elektronikus fecsegésüket.

Forrás: Népszava

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te? - heti kihívások

Egy magyar egy fát fogyaszt

Túlhasználat

Látványos grafikán az éghajlat változása

Az emberiség legnagyobb dilemmája