Pusztítja erdeinket a klímaváltozás

A klímaváltozás pusztító hatása az erdőkre globális jelenség, egyetlen ökoszisztéma sem annyira sérülékeny, mint az erdőké. Nemcsak Észak-Amerika fenyőerdeit tette tönkre óriási területeken a felmelegedés, pusztulnak a magyar erdők is – a fenyőktől, bükkfáktól már elbúcsúzhatunk.

Az utóbbi 20 évben több mint 30 millió hektáron (Magyarország területének több mint háromszorosán) pusztított el fenyőerdőket a szú Észak-Amerika nyugati részén. Olyan egybefüggő óriásfenyveseket fertőzött meg, amelyekben ember is alig járt. Ez a nagyjából rizsszem méretű észak-amerikai szúfaj (Dendroctonus ponderosae) egyébként hasznos szerepet tölt be a fenyőerdők ökoszisztémájában: a leggyengült, öreg fákat támadja meg, így gyorsabban fejlődhetnek a fiatalabbak. Az elmúlt évtizedek forróbb és szárazabb nyarai miatt azonban tömegesen elszaporodott, és tönkretette a melegedés miatt kiszáradt fenyőerdőket.

A klímaváltozás pusztító hatása az erdőkre globális jelenség, és már nálunk is helyrehozhatatlan károkat okozott. Az egyik leglátványosabb magyarországi példa erre a Zala megyei bükkösök tömeges pusztulása volt a 2000-es évek első felében. A szárazság miatt legyengült fákat két, robbanásszerűen szaporodó rovarfaj támadta meg. „A bükkösök gyakorlatilag lábon elszáradtak. Előbb az ágaik törtek le, majd a korona leesett, végül a törzs kettétört. Egy-két év alatt 200-300 ezer darab fát kellett kivágni" – mondta Horváth Iván, a Pro Silva erdészeti szövetség elnöke.

Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország, egyre nagyobb területeket sújt az aszály – a '80-as évektől gyorsuló felmelegedés hatására a nyári középhőmérséklet mára 2 Celsius-fokkal nőtt, és ez az évszázad végére már 4-5 fokkal lehet magasabb.

Ám míg a mezőgazdaságnál egyelőre a jövő riasztó, az erdőknél már javában tart a pusztulás, ugyanis egyetlen ökoszisztéma sem annyira kitett az éghajlatváltozásnak, mint az erdőké. A fák nem képesek gyorsan helyet változtatni, az erdőket nem trágyázzák, nem öntözik, nincs növényvédelem és a kártevők ellen sem lehet védekezni.

A lucfenyőre keresztet vethetünk

Magyarországon több fafaj eltűnőben van, és 30 éven belül olyan klimatikus viszonyok lesznek, hogy az ország egyes részein már nem tudnak létezni a fák. Jelenleg az ország területének 21%-át borítják erdők. Ez jóval alacsonyabb a 42%-os EU-átlagnál, de jelentős előrelépés az 1945-ös 12%-os arányhoz képest. A három legelterjedtebb faj az akác (az erdőterületek 21%-a), a cser (11%) és a bükk (6%).

A klímaváltozás áttételesen hat az erdőkre – megváltoztatja a környezeti tényezőket (a csapadék mennyiségét, a talaj összetételét, a levegő páratartalmát stb.) és az erdő élőlényeinek összetételét.

A fáknak éppen nyáron a legnagyobb a vízigénye, és épp a csapadékeloszlásra hat leginkább a klímaváltozás. A csapadékhiány végzetes lehet több fafaj számára, mert gyengíti a fák életerejét, ritkássá válik a koronájuk, ágaik száradni kezdenek, ezáltal a kártevők és a betegségek célpontjai lesznek. Ráadásul a melegedés miatt a kártevők életterei is elmozdulnak, és ott is megjelennek, ahol korábban nem. A klímaváltozás emiatt már a szárazságtűrő fafajokat is veszélyezteti.

Jó példa erre a szárazságot jól tűrő feketefenyők pusztulása a Keszthelyi-hegységben. A hegységet az 1930-as években ültették be a mediterrán térségből származó feketefenyőkkel, hogy stabilizálják vele a terméketlen, sziklás felszínt (sőt az alföldi homokra is telepítettek). Az extrém szárazság miatt legyengült fenyők azonban egy végzetes gombafertőzés ellen már nem tudtak védekezni, és a hegység fenyőerdeinek kétharmada elpusztult 2013 környékén.

A fenyők kevésbé jól tárolják a vizet, mint a lombosok, ezért jobban megsínylik a szárazságot. Ezért is tűnik el lényegében teljesen Magyarországról a lucfenyő. Ez a rendkívül jól hasznosítható fenyő elsőosztályú faanyag, karácsonyfaként is az egyik legnépszerűbb. Hasznossága miatt telepítették az utóbbi száz évben több térségben is Magyarországon, jelenleg a faállomány 1,2%-át adja.

A lucfenyőnek a betűző szú okozza a vesztét, amik mostanra nagyon elszaporodtak, és míg korábban gyantájával védekezett ellenük a fa, ma már nem képes rá, mert elkezdett száradni. "A lucfenyőre keresztet lehet vetni Magyarországon, csak mutatóban fog maradni belőle pár példány" – mondta Horváth Iván. A lucfenyő Európa-szerte pusztul, és nem csak ott, ahol nem őshonos.

Kevesebb már a bükk és a gyertyános-tölgyes

A szintén jó szárazságtűrő cser is veszélyben van. „A cser hiába melegkedvelő fa, a Balkánról terjed felénk egy gomba, amely a fiatal állományt teszi tönkre. Megállíthatatlanul nyomul északabbra, és mára a Mátra lábához is eljutott" Horváth szerint. Súlyos károkat szenvedtek az Alföld kocsányos tölgyei is, mivel a talajvíz több méterrel csökkent a belvízcsatornák kialakítása miatt.

A klímaváltozás megváltoztatja az összes hazai erdő klímazónáját – a bükkösből gyertyános-tölgyes klímaosztály lesz, a gyertyános-tölgyesből cseres, cseresből erdős sztyepp, ami fokozatosan elsivatagosodik. Az ország bükkös élőhelyeinek aránya 5,5%-ról 2%-ra csökkent, a gyertyános-tölgyes klímájú területek pedig 29%-ról 21-re az 1961-1990-es bázisidőszakhoz képest. Ezzel szemben a kocsánytalan tölgyes-cseresé 47%-ról 51-re nőtt, az erdős sztyeppé pedig 19%-ról 25%-ra.

Forrás: G7 és folytatás. Fotó: MTI/Varga György

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te – heti kihívás

Fák nélkül nem lesz elég élelem

Törékenyebbé váltak a fák a felmelegedés miatt

Erdők világnapja

Fákat a Földnek – 7,8 milliárdot 2020-ig

Egy magyar évi egy fát fogyaszt

Menekülés az elsivatagosodás elől