12 évünk maradt – 405 hónapja töretlenül melegszünk

„12 évünk maradt a cselekvésre, 12 évnyi esély a visszafordíthatatlan változások elkerülésére” – riaszt vészcsengőként radikális cselekvésre a legújabb klímajelentés. Lesz elég időnk alkalmazkodni az egyre gyorsabban változó klímához, tudván, hogy idén újabb rekordot dönt - hazánkban is – az éghajlatmelegítő gázkibocsátás?

Az utóbbi 30 évben felgyorsult az éghajlat radikális változása, ahogy azt az egyre gyakoribb extrém időjárási kilengések is jelzik - az 1970-es évek óta megnégyszereződtek az éghajlati katasztrófák, számuk az évente 80-100 esetről 2017-re 400-ra emelkedett. A klímaváltozás csak tünet. Túlfogyasztásunk következménye. Tenni kellene ellene végre.

Csak 2018 őszén extra szárazság sújtotta Ausztráliát, nálunk rekordalacsony a Duna vízállása (38 cm!), miközben egy nap alatt 7 évnyi csapadék zúdult le a franciáknál, Róma utcáin jégtáblák úsztak októberben, a Fülöp-szigeteket az eddig észlelt legerősebb tájfun tarolta le, Floridát az alig gyengébb Florence hurrikán sújtotta extrém esőzéssel és 220 km-es széllel és még hosszan sorolhatnánk.

Rekordmeleg volt a szeptember – és a kibocsátás is rekordmagas

Az eddigi legmelegebb szeptember 2018 szeptembere volt Európában, de a Közel-Keleten, Dél-Amerikában, sőt Afrikában is dobogós helyre kúszott föl a havi hőmérséklet, miközben Északon, Kanadában szokatlanul hideg volt, így végül az idei szeptember globálisan az eddigi 4. legmelegebb volt (párban 2017 szeptemberével). Összességében az idei volt az egymást követő 42. legmelegebb szeptember, és a 405. egymást követő olyan hónap (közel 34 év!), amely mindegyikének a 20. századi átlag fölött volt a hőmérséklete.

Riasztó tény, hogy 140 évre visszatekintve az egymást követő utóbbi 5 év - 2014, 2015, 2016, 2017, 2018 - az eddigi legmelegebb a Földön a NOAA és a NASA mérései alapján. Vészesen közeledünk a visszafordíthatatlan változást hozó ún. billenőpontokhoz.

Annak ellenére, hogy már eddig is 70%-kal többet bocsátottunk ki, mint amennyit a természet képes elnyelni, újra nő a globális kibocsátás - a 2017-es 1,4%-os kibocsátás-növekedés után 2018 első kilenc hónapjának adatai alapján idén ismét csúcsot dönt a kibocsátás – adta hírül októberben az IEA (Nemzetközi Energiaügynökség) vezetője.

Meg sem közelítjük a párizsi klímacsúcs vállalásait, hiába sarkall a friss IPCC-jelentés a kibocsátás radikális visszaszorítására, a jelenlegi erőfeszítések messze nem elégségesek, és ha így folytatjuk, már 2050-re elérhetjük a kritikus 2 fokot. (A mai kibocsátásunk hatása évtizedekkel késleltetve jelentkezik, tehát valójában már legalább +1,3 foknál tartunk.)

Magyarország is túlteljesít – kibocsátásban, légszennyezésben

Magyarországon a rendszerváltás után összeomló ipar miatt jelentősen csökkent a kibocsátás - 2015-re 35%-kal mérséklődött 1990-hez viszonyítva.

2015-től viszont évente átlag 5,6%-kal nő szén-dioxid-kibocsátásunk, messze meghaladva a hazai GDP ez idő alatti 2-4%-os növekedési ütemét. 2017-ben pedig már 6,9%-kal nőtt az energetikai eredetű kibocsátásunk az előző évihez képest az Eurostat szerint. Ezzel a 6. legrosszabb mitigációs (kibocsátás-mérséklő) teljesítményű EU-tagállammá váltunk, légszennyezésben pedig a 4. legrosszabb levegőjű EU-országként szereplünk az uniós rangsorban.

Versenyfutás az idővel – mire elég 12 év?

A klímakutatók 98%-os bizonyossággal állítják, hogy a Föld éghajlatának jelenlegi radikális melegedéséért az ember a felelős, pontosabban a túlnépesedett emberiség túlfogyasztása. Ez ellen pedig csakis az ember, azaz mi tehetünk, csak mi vehetünk vissza a jövőnket veszélyeztető túlzott mohóságunkból, és csak mi kényszeríthetjük erre a döntéshozókat, politikusokat. A korlátlan növekedés és a klímavédelem kizárja egymást.

Egyénenként is sokat tehetünk a visszafordíthatatlan változás elkerülésére, például
• a csábító túlkínálat ellenére kerüljük a felesleges fogyasztást (étel, ruhák, telefon stb.);
• együnk több zöldséget, gyümölcsöt, csökkentsük a hús és tejtermékek fogyasztását;
• válasszuk a kevesebb szállítást igénylő helyi termékeket50 km-es diéta;
• válasszuk, ha lehet, a tömegközlekedést, a kerékpárt...;
• szigeteljünk, hűtsünk-fűtsünk kevesebb és lehetőleg megújuló energiával;
• válasszuk a kisebb szén-dioxid-kibocsátású, energiahatékony termékeket;
követeljük a döntéshozóktól a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, klímabarát településtervezést, az áttérést a megújuló energiatermelésre stb.

Mindennek nagy előnye, hogy ily módon fokozatosan alkalmazkodunk is a klímaváltozáshoz. Az alkalmazkodás nem megy egyik napról a másikra, a legalapvetőbb változtatásokhoz is legalább 5-15 év kell – itt a pillanat a kezdésre, 12 évünk maradt.

Forrás: NOAA/phys.org/FNA

Kapcsolódó cikkek

Példa nélküli gyorsasággal melegszünk

Megállíthatatlanul olvad Észak

A rekord jégolvadás globális veszélyt jelent

Rekorddöntő kibocsátás – dől a dominó?

Kifizetődő lenne 1,5 fokon tartani a felmelegedést

2015, 2016 és 2017 volt eddig a három legmelegebb év

Már 2050-re elérhetjük a 2 fokot?

Túlhasználat

Tudod, miért ilyen enyhe az idei nyár?

Mit tehetsz Te - heti kihívások