Több lesz a pénzed, ha kevesebb a szemeted

Újratölthető kulacs, egyedi ökodivat és zöldebb étrend - egyik sem lemondás, csak tudatos választás, hogy kevesebb legyen a szemét és több pénz jusson például színházra, utazásra, hobbira, tanulásra. Belefulladunk a hulladékba, és ez sokba kerül nekünk és a környezetnek is. Kezdésnek három egyszerű tipp, hogyan élhetünk olcsóbban kevesebb hulladékkal.

Persze nem kell egyik napról a másikra Zöld Hőssé válnunk, fokozatosan is lehetünk tudatosak. Egyszerre mindig csak egy környezetbarát megoldással próbálkozzunk, majd amint az rutinná válik, jöhet a következő kis lépés.

1. Palackos víz helyett újratölthető kulacs

Elterjedt tévhit, hogy az ásványvíz minősége jobb a csapvízénél, pedig a fejlett országokban – így Magyarországon is – a csapvíz minősége kiváló, sőt egyes palackozott vizek épp csak annyiban térnek el a csapvíztől, hogy csomagoltan jutunk hozzájuk. Európában ugyanis a csapvizet alaposabban ellenőrzik, mint az ásványvizeket, mi mégis inkább palackosat iszunk.

Az üdítőital-gyártók az 1970-es években kezdték rászoktatni az embereket arra, hogy a csapvíznél jóval drágább, környezetkárosító és vitatott adalékanyagokat tartalmazó palackokból igyanak vizet. A palackok gyártásához háromszor annyi vízre van szükség, mint amennyi a flakonba kerül. Ráadásul a műanyaggyártás a kémiai összetevők miatt használhatatlanná szennyezi a gyártás során használt vizet - vagyis a palackozott vizek fogyasztásával hatványozottan terheljük érzékeny vízbázisainkat.

Egy-egy palackozott víz árának 90%-át a csomagolás viszi el, vagyis azért fizetünk, hogy néhány perc után kidobjuk - a palackot és a pénzünket. A szelektíven gyűjtött palackok anyaga ugyan újrahasznosítható, ám csak gyenge minőségű termék készíthető belőle. A nem szelektív kukában kikötő palackok évszázadokra a hulladéklerakókon maradnak, vagy az égetőkben légszennyező anyagokká alakulnak át, vagy a természetbe, vizeinkbe kerülhetnek (évente 8 millió tonna műanyag kerül a szárazföldről az óceánokba egy 2015-ös kutatás szerint) - és mikroszemcsékké töredezve a táplálékláncon át a tányérunkra.

MIT TEHETÜNK? A környezetünkre, az egészségünkre és a pénztárcánkra káros palackozott vizek helyett használjunk fémből vagy üvegből készült, saját kulacsot! És mindig legyen nálunk a kulacsunk, amit bárhol újra tudunk tölteni csapvízzel.

2. Kevesebb fast fashion, több ökotudatos ruha

A fast fashion márkák és kiegészítők árnyoldala ma már közismert: az olcsóság ára a gyenge minőség, és az árakat a gyártók a harmadik világbeli, olcsó munkaerő kizsákmányolásával tartják alacsonyan. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy a divatipar a világ második legkörnyezetszennyezőbb iparága. 2010-ben, egyetlen év leforgása alatt több mint 150 milliárd ruhadarabot termelt: ebből a Föld 7,5 milliárd lakójának egyenként 20 új ruha juthatna.

A ruhagyártás folyamata az alapanyagok előálltásától a ruhák megvarrásán át azok szemétté válásáig 101 lépésből áll. Egy év alatt a 150 milliárd ruhadarab elkészítéséhez 70 millió hordónyi olajat használtak fel, és a divatipar a felelős az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 10%-áért. Az ivóvizünk szennyezéséért folytatott versenyben az ágazat ezüstérmes, ahogyan a termeléshez és gyártáshoz felhasznált környezet- és egészségkárosító vegyszerek mennyisége is tetemes.

A fast fashion márkák gyártóinak célja, hogy minél több ruhát vásároljunk tőlük, ezért éves szinten – a korábbi kettő (tavaszi-nyári és őszi-téli) helyett – 52 kollekcióval jelentkeznek, a reklámok pedig elhitetik velünk, hogy csak a legújabb trendeket követve lehetünk sikeresek. Emiatt dobunk ki csak az Európai Unióban éves szinten 5,8 millió textilt, aminek csak a negyedét hasznosítják újra, a többi hulladéklerakóra vagy égetőbe kerül.

MIT TEHETÜNK? A kevesebb több - legyünk egyediek, kerüljük a fast fashion boltok tucatkínálatát! Vásároljunk kevesebb ruhát, vigyázzunk a meglévőkre, a megunt darabokat pedig ajándékozzuk el kidobás helyett. Vásároljunk inkább - ha elkerülhetetlen - egyedit és minőségit használt ruhákat árusító boltban, vagy varrathatunk is hazai varró segítségével. Egyre több ökotudatos, hulladékruhából dizájnos darabokat készítő magyar tervező munkája elérhető már.

Csökkentsük a húsfogyasztásunkat!

Az utóbbi 50 évben étkezési szokásaink többet változtak, mint a korábbi évezredek alatt. Az egykor ünnepi kiváltságnak számító hús az ipari állattartásnak és a fogyasztói társadalomnak köszönhetően a napi étkezések szerves részévé vált. Az 1950-es évek óta a húsfogyasztás az ötszörösére, az 1970-es évek óta a kétszeresére nőtt, 2013-hoz képest pedig 2025-re újból a kétszeresére nőhet. Ennek oka részben a népességrobbanás, részben az, hogy fejenként is egyre több húst eszünk; mi magyarok például éves szinten 60 kilót.

Ez nemcsak egészségünknek árt, a környezetre is káros. Az egészséges mértéket az állati fehérjék esetében jellemzően 20%-kal, míg állati zsiradékokból 60%-kal lépjük túl, ezzel szemben növényi élelemből 25%-kal kevesebbet fogyasztunk, mint amennyi az egészségünket szolgálná. Ez pedig növeli a szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegség kockázatán túl számos egyéb kór kialakulásának lehetőségét.

Túlzott húsfogyasztásunkkal környezetünkre is végzetes csapásokat mérünk. Az elérhető édesvízkészlet 70%-át jelenleg a világ mezőgazdasága használja fel, amelynek egyharmada kizárólag az állattenyésztésre megy el, de a megtermelt gabonanövények több mint 40%-át is az állattenyésztésben használják fel. Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 15%-áért is az állattartás felelős. Érdemes tudni, hogy míg egy focipályányi földterület 1–4 húsevő embert képes kiszolgálni, egy ugyanekkora területről 15 növényi étrendű ember tud jóllakni Vízből 1 kg fehérjedús lencse előállításához 1200 liter kell, míg a sertéshúshoz kilónként 6000 liter.

MIT TEHETÜNK? Nem kell egyből vegetáriánus vagy vegán étrendre váltani. Már azzal is sokat segíthetünk környezetünknek és saját egészségünknek, ha kevesebb a vörös húst, és inkább minőségi halat, csirkét eszünk, no meg több zöldséget, hüvelyest, gyümölcsöt, gabonát. Még jobb, ha húsmentes napok beiktatásával csökkenthetjük a hús mennyiségét étrendünkben - ahogy déd- és nagyanyáink is tették, akik hetente háromszor nem tettek húst az asztalra.

Kezdjük ma, 2018 januárjától Kína már nem vesz át több szemetet - a nyakunkon marad. Ne feledjük: a pénzünk szavazat, és nem mindegy, mi mellett tesszük le voksunkat!

Forrás: greenfo.hu
Kump Edina cikke teljes terjedelmében elolvasható
a HVG Extra Business 2017/2-es számában.

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te - heti kihívások

Műanyagot iszik az egész világ

Egymillió palack fogy percenként palackból

Kínának már nem kell a szemetünk

Mi legyen a tányérunkon?

Érdemeikért küzdenek a hüvelyesek

Minek a szemetes, ha nincs szemét