Több lesz a pénzed, ha kevesebb a szemeted

Újratölthető kulacs, egyedi ökodivat és zöldebb étrend - egyik sem lemondás, csak tudatos választás, hogy kevesebb legyen a szemét és több pénz jusson például színházra, utazásra, hobbira, tanulásra. Belefulladunk a hulladékba, és ez sokba kerül nekünk és a környezetnek is. Kezdésnek három egyszerű tipp, hogyan élhetünk olcsóbban kevesebb hulladékkal.

Persze nem kell egyik napról a másikra Zöld Hőssé válnunk, fokozatosan is lehetünk tudatosak. Egyszerre mindig csak egy környezetbarát megoldással próbálkozzunk, majd amint az rutinná válik, jöhet a következő kis lépés.

1. Palackos víz helyett újratölthető kulacs

Elterjedt tévhit, hogy az ásványvíz minősége jobb a csapvízénél, pedig a fejlett országokban – így Magyarországon is – a csapvíz minősége kiváló, sőt egyes palackozott vizek épp csak annyiban térnek el a csapvíztől, hogy csomagoltan jutunk hozzájuk. Európában ugyanis a csapvizet alaposabban ellenőrzik, mint az ásványvizeket, mi mégis inkább palackosat iszunk.

Az üdítőital-gyártók az 1970-es években kezdték rászoktatni az embereket arra, hogy a csapvíznél jóval drágább, környezetkárosító és vitatott adalékanyagokat tartalmazó palackokból igyanak vizet. A palackok gyártásához háromszor annyi vízre van szükség, mint amennyi a flakonba kerül. Ráadásul a műanyaggyártás a kémiai összetevők miatt használhatatlanná szennyezi a gyártás során használt vizet - vagyis a palackozott vizek fogyasztásával hatványozottan terheljük érzékeny vízbázisainkat.

Egy-egy palackozott víz árának 90%-át a csomagolás viszi el, vagyis azért fizetünk, hogy néhány perc után kidobjuk - a palackot és a pénzünket. A szelektíven gyűjtött palackok anyaga ugyan újrahasznosítható, ám csak gyenge minőségű termék készíthető belőle. A nem szelektív kukában kikötő palackok évszázadokra a hulladéklerakókon maradnak, vagy az égetőkben légszennyező anyagokká alakulnak át, vagy a természetbe, vizeinkbe kerülhetnek (évente 8 millió tonna műanyag kerül a szárazföldről az óceánokba egy 2015-ös kutatás szerint) - és mikroszemcsékké töredezve a táplálékláncon át a tányérunkra.

MIT TEHETÜNK? A környezetünkre, az egészségünkre és a pénztárcánkra káros palackozott vizek helyett használjunk fémből vagy üvegből készült, saját kulacsot! És mindig legyen nálunk a kulacsunk, amit bárhol újra tudunk tölteni csapvízzel.

2. Kevesebb fast fashion, több ökotudatos ruha

A fast fashion márkák és kiegészítők árnyoldala ma már közismert: az olcsóság ára a gyenge minőség, és az árakat a gyártók a harmadik világbeli, olcsó munkaerő kizsákmányolásával tartják alacsonyan. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy a divatipar a világ második legkörnyezetszennyezőbb iparága. 2010-ben, egyetlen év leforgása alatt több mint 150 milliárd ruhadarabot termelt: ebből a Föld 7,5 milliárd lakójának egyenként 20 új ruha juthatna.

A ruhagyártás folyamata az alapanyagok előálltásától a ruhák megvarrásán át azok szemétté válásáig 101 lépésből áll. Egy év alatt a 150 milliárd ruhadarab elkészítéséhez 70 millió hordónyi olajat használtak fel, és a divatipar a felelős az üvegházgázok globális kibocsátásának 10%-áért. A műszálas holmik mosásakor rengeteg műanyagrost kerül vízeinkbe - az ivóvizünk szennyezéséért folytatott versenyben az ágazat ezüstérmes, ahogyan a termeléshez és gyártáshoz felhasznált környezet- és egészségkárosító vegyszerek mennyisége is tetemes.

A fast fashion márkák gyártóinak célja, hogy minél több ruhát vásároljunk tőlük, ezért éves szinten – a korábbi kettő (tavaszi-nyári és őszi-téli) helyett – 52 kollekcióval jelentkeznek, a reklámok pedig elhitetik velünk, hogy csak a legújabb trendeket követve lehetünk sikeresek. Emiatt dobunk ki csak az Európai Unióban éves szinten 5,8 millió textilt, aminek csak a negyedét hasznosítják újra, a többi hulladéklerakóra vagy égetőbe kerül.

MIT TEHETÜNK? A kevesebb több - legyünk egyediek, kerüljük a fast fashion boltok tucatkínálatát! Vásároljunk kevesebb ruhát, vigyázzunk a meglévőkre, a megunt darabokat pedig ajándékozzuk el kidobás helyett. Vásároljunk inkább - ha elkerülhetetlen - egyedit és minőségit használt ruhákat árusító boltban, vagy varrathatunk is hazai varró segítségével. Egyre több ökotudatos, hulladékruhából dizájnos darabokat készítő magyar tervező munkája elérhető már.

Csökkentsük húsfogyasztásunkat!

Az utóbbi 50 évben étkezési szokásaink többet változtak, mint a korábbi évezredek alatt. Az egykor ünnepi kiváltságnak számító hús az ipari állattartásnak és a fogyasztói társadalomnak köszönhetően a napi étkezések szerves részévé vált. Az 1950-es évek óta a húsfogyasztás az ötszörösére, az 1970-es évek óta a kétszeresére nőtt, 2013-hoz képest pedig 2025-re újból a kétszeresére nőhet. Ennek oka részben a népességrobbanás, részben az, hogy fejenként is egyre több húst eszünk; mi magyarok például éves szinten 60 kilót.

Ez nemcsak egészségünknek árt, a környezetre is káros. Az egészséges mértéket az állati fehérjék esetében jellemzően 20%-kal, míg állati zsiradékokból 60%-kal lépjük túl, ezzel szemben növényi élelemből 25%-kal kevesebbet fogyasztunk, mint amennyi az egészségünket szolgálná. Ez pedig növeli a szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegség kockázatán túl számos egyéb kór kialakulásának lehetőségét.

Túlzott húsfogyasztásunkkal környezetünkre is végzetes csapásokat mérünk. Az elérhető édesvízkészlet 70%-át jelenleg a világ mezőgazdasága használja fel, amelynek egyharmada kizárólag az állattenyésztésre megy el, de a megtermelt gabonanövények több mint 40%-át is az állattenyésztésben használják fel. Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 15%-áért is az állattartás felelős. Érdemes tudni, hogy míg egy focipályányi földterület 1–4 húsevő embert képes kiszolgálni, egy ugyanekkora területről 15 növényi étrendű ember tud jóllakni Vízből 1 kg fehérjedús lencse előállításához 1200 liter kell, míg a sertéshúshoz kilónként 6000 liter.

MIT TEHETÜNK? Nem kell egyből vegetáriánus vagy vegán étrendre váltani. Már azzal is sokat segíthetünk környezetünknek és saját egészségünknek, ha kevesebb a vörös húst, és inkább minőségi halat, csirkét eszünk, no meg több zöldséget, hüvelyest, gyümölcsöt, gabonát. Még jobb, ha húsmentes napok beiktatásával csökkenthetjük a hús mennyiségét étrendünkben - ahogy déd- és nagyanyáink is tették, akik hetente háromszor nem tettek húst az asztalra.

Kezdjük ma, 2018 januárjától Kína már nem vesz át több szemetet - a nyakunkon marad. Ne feledjük: a pénzünk szavazat, és nem mindegy, mi mellett tesszük le voksunkat!

Forrás: FNA/greenfo.hu
Kump Edina cikke teljes terjedelmében elolvasható
a HVG Extra Business 2017/2-es számában.

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te - heti kihívások

Műanyagot iszik az egész világ

Egymillió palack fogy percenként palackból

Kínának már nem kell a szemetünk

Mi legyen a tányérunkon?

Érdemeikért küzdenek a hüvelyesek

Minek a szemetes, ha nincs szemét

Élj műanyag nélkül - könnyebb, mint hinnéd I.