Meglepően forró volt a július
Meglepően, mert idén nincs meleget hozó El Nino hatás, július mégis az eddigi legmelegebb volt a Földön. Ez volt a valaha mért legforróbb téli július a déli féltekén. Ebből mi most keveset éreztünk, hazánkban viharos volt az idei július, hidegrekorddal és hőhullámokkal tarkítva.
Töretlenül melegszik a Föld éghajlata, jó eséllyel az idei év is dobogós helyezett lesz az eddigi havi hőmérsékleti adatokat látva. A kutatók szerint alig 3 évünk maradt arra, hogy sikerüljön megelőzni egy katasztrofális következményekkel járó klímaváltozást. Ha továbbra is túlfogyasztunk, a világ teljesen átalakul, többek között tönkremennek a termőföldek, nő az aszály, az erdőtüzek, az áradás, a természeti katasztrófák gyakorisága.
2017-ben az eddigi legforróbb júliust regisztrálták az ausztrál télben, számos térségben 3-4,5 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet, ahogy már az idei ausztrál nyár is rendkívül forró volt. Itáliát szárazság, vízhiány sújtotta, Portugáliát újabb erdőtüzek, Japánt súlyos áradások.
Viharos július
Hazánkban a július nem tűnt forrónak. A hűvös kezdet után 10-én Balatonaligán 157 km/órás széllel csapott le a vihar, jelentős károkat okozva.
Másnap már megdőlt a reggeli napi maximum-hőmérséklet, Pécs Árpádtetőn csak 25,1 fokra enyhült hajnalra a levegő. 17-én hajnalban viszont már napi minimum-rekordot mértek Zabaron, ahol 5,5 fokig zuhant a hőmérséklet.
Július 20-tól jött a négy napon át tartó első hőségriasztás, felhőszakadással, jégesővel. 24-én zivatarokkal érkezett egy hidegfront, és országszerte közel 10 fokkal esett vissza a hőmérséklet. 28-tól újra gyorsan melegedett az idő, és a hónap egy újabb, augusztusra is átnyúló erős hőhullámmal zárult.
137 éve világszerte mérik
Globálisan viszont 0,83 Celsius-fokkal volt melegebb a július az 1951-1980 közötti évek átlagához viszonyítva a NASA szerint.
2016 a 2. helyre szorult, akkor „csak” 0,82 fokkal volt melegebb a július az átlagnál, pedig tavaly erős El Nino hatás okozott eleve magasabb hőmérsékleteket. Ezért is meglepő az idei júliusi rekord, hiszen idén a hűvösebbet hozó La Nina hatás érvényesül világszerte.
A globális havi hőmérséklet számításához az adatokat a világszerte telepített 6300 meteorológiai mérőállomás szolgáltatja a NASA Goddard Intézetének (Goddard Institute for Space Studies, GISS). A globális hőmérséklet mérésének és a rekordok feljegyzésének kezdete 1880 körülre tehető, mivel az azt megelőző időszakban még nem volt eléggé lefedett mérőállomásokkal a Föld felszíne. A havi globális adatok számítása az azóta eltelt 137 év rögzített adatain alapul.
UPDATE: Csak a szárazföldi hőmérsékletek alapján volt a legforróbb az idei július a NOAA aug. 18-i jelentése szerint, összességében viszont a 2. helyre került 2016 után. Rekordmeleget jelentettek Afrikából, Ausztráliából, Ázsia egyes területeiről, a Közel-Keletről és az Indiai-óceán térségéből, a Csendes-óceán északnyugati vidékét elhúzódó aszály és szokatlanul nagy hőség sújtotta, elősegítve a bozóttüzek kialakulását – mutatott rá Jake Crouch, a NOAA klímakutatója, aki szerint "igen különös" ez a hőség, mivel most nem kell az El Niño globális hőmérsékleteket emelő hatásával számolni, mint 2016-ban.
(A NASA frissebb óceáni méréseket használ, kalkulációi magukban foglalják az északi-sarkköri becsléseket is, melyekkel a NOAA nem dolgozott.)
Kapcsolódó cikkek
Mit tehetsz Te – heti kihívások
Rekordmeleg év volt 2016 – még tehetünk ellene
Az emberiség legnagyobb dilemmája
Látványos grafikán az éghajlat változása
10 éven belül elérhetjük a 1,5 fokot?
Másodpercenként egy embert űz el a klímaváltozás