Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálybalépését követően a Magyar Közlöny 96. számában jelent meg a 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról, közkeletűbb nevén az épületek „zöldkártyájáról”, vagy más néven lakcímkéről.
ENERGIA, VÍZ
A vezetékes energia- és vízellátás kényelme nemcsak nekünk, hanem a környezetnek is sokba kerül. Közvetlenül háztartásunkban, és közvetve a megvásárolt termékekkel, szolgáltatásokkal is sok energiát, vizet fogyasztunk.
Energia- és vízellátás nélkül ma már elképzelhetetlen számunkra az élet. Kényelmünknek ára van: amikor feltekerjük a fűtést vagy géppel mosunk, jórészt fosszilis energiahordozókat égetünk el, és ezzel üvegházhatású gázokat juttatunk a levegőbe. Az ivóvíz is energia felhasználásával jut csővezetéken át lakásainkba: amikor vécéöblítésre, locsolásra, autómosásra ivóvizet használunk, az energiával is pazarlóan bánunk. Az ivóvíz nagy része szennyvízként az energiát fogyasztó szennyvíztisztítókba kerül; és a villamos erőművekbe, víztározókba, víztisztítókba, csőhálózatokba beépített energia környezeti hatása sem elhanyagolható.
7/2006. és 176/2008. rendelet
80 PLUS
A 80 PLUS címke igazolja, hogy a számítógépek és a szerverek áramforrásai 20%-os, 50%-os és 100%-os terhelés mellett is legalább 80%-os hatékonysággal dolgoznak. Azaz a felvett energia legalább 80%-át hasznosítják, és csak a maradék távozik hő formájában. Az átlagos tápok − különösen alacsony terhelésnél − általában közel sem gazdálkodnak ilyen jól. A 80 Plus minősítéssel rendelkező gépek körülbelül egyharmaddal hatékonyabban működnek a többi gépnél – a címkéző szervezet állítása szerint.
Alacsony hőmérsékletű kazánok
Az energiahatékonyságot a tüzelőberendezés rekonstrukciójával is növelhetjük. Az alacsony hőmérsékletű kazánok vagy a kondenzációs kazántechnika üzembe állításával a megtakarítás jelentős, ami nagyrészt a hagyományos kazánokhoz képest csökkentett füstgázhőmérsékletnek, részben a készenléti veszteség csökkentésének köszönhető. A hagyományos kazánokkal szemben az alacsony hőmérsékletű kazánok esetében már megoldott az időjárás-követő üzem modulációs égők alkalmazásával, azaz a fűtővíz a kívánt hőmérsékleten, vagy a jobb szabályozhatóság miatt 5 °C-kal magasabb hőmérsékleten kerül előállításra, amit a keverő szabályozással finomítanak. Az alacsony hőmérsékletű kazánok 90 °C-os fűtővíz-hőmérsékletéhez 180-190 °C-os, míg 50 °C-os fűtővízhez 120 °C-os füstgázhőmérséklet tartozik. Ennél a hőmérsékletnél már jelentős megtakarítások érhetők el a részterhelésű üzemszakaszok alatt, amik egy fűtési szezon majdnem egészére jellemzők. A kondenzációs kazánok (link) még nagyobb megtakarítást eredményeznek. Fontos megemlíteni, hogy a régi típusú kazánok alacsony hőmérsékleten való üzemeltetése komoly károkat okoz magában a kazántestben.
Arzén a vízben
A vízminőséget egyes területeken a magas arzén-, bór-, ammónia-, vas- és mangántartalom, valamint a határértéket jóval meghaladó metángáz-tartalom jellemzi. A jelenlegi jogszabályi előírások szerint 2009. december 25-ig kellett biztosítani az megfelelő minőségű ivóvizet, de Magyarország 3 éves halasztási kérelemmel fordult az Európai Unióhoz, így a program befejezését 2012. december 25-ig kell megvalósítani.
371 magyar településen magasabb az ivóvíz arzénkoncentrációja az EU által meghatározott értéknél. Ezen a helyzeten 2009 végéig kellett volna változtatnunk, de nem megy. Magyarország inkább 3 éves halasztást kér az Európai Bizottságtól.
Európai Uniós tagállamként számos elvárásnak kell, illetve kellene megfelelnünk. Ilyen az ivóvízzel kapcsolatos egészségügyi határértékek betartása is, amely technikai hátterét a kifogásolt ivóvíz-minőségű települések zöménél 2009 decemberéig sem sikerült megteremteni. Például több mint 450 településen ma is magasabb a megengedettnél a csapból kifolyó víz arzéntartalma.
Noha tavaly szeptemberben haladékot kért hazánk az arzénnal kapcsolatos vízminőségi problémák megoldására az Európai Bizottságtól, végleges válasz eddig nem érkezett. Pedig rengeteg az érintett: több mint 400 településen magasabb az ivóvíz arzénkoncentrációja a megengedettnél. Az országos ivóvízminőség-javító program lassan halad, a településeket főként a vízdíjak várható emelkedése tartja vissza a beruházásoktól.
Balaton – éghajlatváltozás
A Balaton és közvetlen környezete hosszú ideje áll a szakmai és a szélesebb érdeklődő közvélemény figyelmének homlokterében. A tó vízminőség-romlásának megállítása, javítása céljából az elmúlt mintegy három évtizedben számos – tudományos kutatási eredményekre támaszkodó – döntés történt a vízminőség-vízmennyiség védelem és vízszabályozás területén.
Bontott faablak
A nemsitt.hu keresőoldalán a felhasználáshoz legközelebbi helyen találhatunk bontásból származó nyílászárókat is, néha ingyen elvihetők.
Budapest szennyvize
Az 1990-es évek elejétől mintegy 50 százalékkal csökkent a fővárosi vízfogyasztás, amely komoly gondot okoz a szennyvízelvezető hálózatban. A kisebb mennyiségű szennyvíz miatt ugyanis hamarabb kiülepedik a darabos szennyezés, a szerves anyag.
A Csepel-sziget északi részén felépített szennyvíztisztító telep 2010 nyarától biztosítja, hogy a folyóba visszajutó víz – a korábbi 51%-os aránnyal szemben – 95%-a biológiai tisztítást követően kerüljön a Dunába.
COP-érték
A korszerű, környezetkímélő hőszivattyús berendezések egyre kelendőbbek Magyarországon is. Amikor a hőszivattyú kerül szóba, szinte mindig felmerül az úgynevezett COP érték is, mint a készülék energiahatékonyságának mércéje. Bár ma már a laikusok is tudni vélik a COP érték pontos jelentését, mégis számos fehér folt van még e kifejezés körül.
Csapadékvíz-veszteség
A csapadékvíz bevezetését a szennyvízcsatornába kormányrendelet tiltja. A tiltás ellenére történt bevezetés egyrészt jogszabályellenes, másrészt a csatornahálózat kiöntéséhez vezethet. Ezért a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. a víziközmű szolgáltató megbízásából felméri a szabálytalan bevezetéseket Budaörsön, mert nagyobb csapadék esetén több helyen kiönt a csatornahálózat a településen.
A települések vízgazdálkodására jelenleg is a vízelvezetés jellemző: a tisztított szennyvizek többségét elvezetik a tengerek felé, gyakran a csapadékvizekkel együtt. Pedig a csapadék és a tisztított szennyvizek megőrzése éppen olyan fontos a táji vízkörforgás fenntartása szempontjából, mint az ivóvízzel való takarékoskodás. Az elvezetett csapadékvíz mennyisége hatalmas: becslések szerint Európából évente több mint 20 milliárd m3 esővíz vezetődik el a tengerek felé. Valójában a háztartások és települések szennyvízkezelő és csapadékvíz-kormányzó rendszere jelentős hatást gyakorol a tájban maradó és elpárolgó víz mennyiségére.
Csökkenő vízhozam
A Földnek hatalmas vízforrásai vannak, azonban több mint 97 százaléka sós víz, ami a növények öntözésére és emberi fogyasztásra alkalmatlan. Édesvíz készletei sokkal kisebbek, körülbelül 38 millió km³, de bizonyos régiókban olyan intenzív a vizek kiaknázása, hogy időszakosan vagy véglegesen kiszáradnak.
Az iskolában azt tanultuk, hogy a globális vízkörforgási rendszerben a víz mennyisége állandó. Nehéz ezért felfogni, hogyan válhat a vízhiány az emberiség létét fenyegető környezeti válsággá. Márpedig a probléma létezik, és a helyzet súlyos: jelenleg 2,6 milliárd ember él vízínségben, és a század végére a Föld lakosságának fele számára elérhetetlen álommá válhat a mindennapi tiszta ivóvíz.
A Föld szinte összes folyójából fogy a víz, amikből nem, azokból is csak azért, mert az olvadó gleccserek táplálják őket még egy ideig. A kutatók szerint katasztrófa fenyeget hosszú távon, mert kifogyunk az édesvízből.
A világ legnagyobb folyói, köztük a Nílus, a Jangce, a Gangesz, valamint a Duna, az emberi tevékenység következtében katasztrofális összeomlás előtt állnak. A víz pazarlása és a folyók nem megfelelő védelme ökoszisztémákat rombol le és veszélyezteti a folyó mellett élő emberek megélhetését is – legalábbis ezt állítja a WWF legújabb, több mint ötvenoldalas jelentése.
A globális felmelegedés és a gátépítések következtében kiszáradhat a világ számos nagy folyója, a Dunát a klímaváltozás és az erőművek fenyegetik – áll a WWF jelentésében. A szennyezés, a gátak és a globális felmelegedés kiszáradással fenyegeti a világ tíz legnagyobb folyóját. A probléma mindenhol más, a fellépő vízhiány viszont az egész emberiséget sújtja: a jelentésben szereplő folyók mindegyike az évek óta jelzett édesvízi válságot jelképezi.
Kiszáradással fenyegeti Nagy-Britannia folyóinak mintegy egyharmadát az emberi vízigény növekedése és a klímaváltozás – erre figyelmeztet jelentésében a Természetvédelmi Világalap, a WWF. A folyamat az ország legnépszerűbb lazachalász-helyszíneit is érinti.
Az Aral-tó lefolyástalan sóstó a Föld negyedik legnagyobb tava volt. A tavat tápláló folyók, az Amu-darja és a Szir-darja vizének öntözésre való felhasználása, valamint mikroklimatikus változások következtében az 1960-as évektől a tó vízszintje jelentősen csökkent. Napjainkra egyik folyó sem éri el a három részre szakadt, folyamatosan pusztuló Aral-tavat.
A Szahara déli peremén, Afrikának szinte a közepén találjuk a Csád-tavat. A „csád” szó errefelé maga is vízben gazdag területet, illetve tavat jelent. A vízfelület mintegy húszmillió ember szükségleteit elégíti ki négy határos államban: a névadó Csád mellett Niger, Nigéria és a déli parton egy szűk sávban Kamerun is rendelkezik partszakasszal.
Néhány éven belül teljesen kiszáradhat a világ egyik legnagyobb sóstava, az iráni Urmia-tó. A vízfelszín mára már mintegy 60 százalékkal összezsugorodott eredeti kiterjedéséhez képest az emberi tevékenység, vagyis az öntözésre szolgáló lecsapolások és a beömlő folyókra épített gátak vízvisszafogó hatása miatt, de a tó katasztrófájában szerepe van az elmúlt évtized jelentős aszályainak is.
Kiszáradó folyók, tavak földrészenként csoportosítva. Videók angol nyelven.
Csöpögtető öntözés
A felületi öntözés során a talajszemcsék elsodrásával erózió és tápanyagveszteség léphet fel. Az esőztető öntözés mechanikailag rombolja, porosítja a termőföldet. Viszonylag egyszerűen, házilagosan is összeállítható a kertünk adottságaihoz alkalmazkodó rendszer. Miután ezt kiépítettük, évente csak egy rövid karbantartást igényel, más teendőnk nincsen.
E-készülékek fogyasztása
Háztartási készülékeink a legdrágább energiát, a villamos áramot használják. Ezek a berendezések a következő áramfogyasztással növelik meg egy átlagos háztartás éves villanyszámláját.
Energiacímkék, világítás
Az energiatakarékosság az átgondolt elektromos fogyasztóválaszték kialakításával, az elavult készülékek kicserélésével komfortveszteség nélkül megoldható. Ajánlott, hogy minél kisebb fogyasztású és a szükségletnek megfelelően működtetett (szabályozott és vezérelt, időszakos működtetésű) készülékeket és berendezéseket használjunk.
Energiacsillag
Az Európai Unió részt vesz az Energy Star programban. Csatlakozott az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala által 1992-ban indított Energy Star programhoz, amellyel az irodai berendezések áramfogyasztását jelölik különböző kategóriákra osztva.
Az Energy Star minősítő címke igen elterjedt, azonban a minősítés nem rangsorol, ezért minden olyan termék, amely eléri a minimum követelményt, megkapja a csillagot. Ma már az energiahatékony termékeket rangsoroló Topten listán szereplő termékek akár 20-40%-kal is hatékonyabbak lehetnek azoknál az eszközöknél, melyek elérik a csillag által megkövetelt alapkritériumokat.
Nemcsak a számítógépek, hanem a számítógép-vásárlók fogyasztási szokásai is fejlődhetnek. Egyre fontosabbá válik az energiatakarékosság ezen a téren is. Utánanéztünk, mire érdemes odafigyelni új számítógép kiválasztásakor, és hogyan spórolhatunk áramot már meglevő gépünkkel.
Energiafelhasználás
A környezet terhelése szempontjából a legkritikusabb ágazat a fosszilis energiák bányászata, termelése, forgalmazása és felhasználása. Ennek ellenére az energiaszektor – szerte a világon, s így hazánkban is – a legjobban támogatott területek közé tartozik.
Energiahatékonysági beruházások finanszírozása
A Mi Otthonunk Felújítási és Otthon Építési Pályázat célja meglévő lakóépületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, ennek érdekében energiahatékonysági komplex felújítása, korszerűsítése, megújuló energiafelhasználás elősegítése, valamint új, energiatakarékos lakóépületek építése.
A beruházások finanszírozását számos lehetőség segíti az állami támogatásoktól a hitelekig, amelyeket okosan kihasználva javíthatunk otthonunk energetikai állapotán, és csökkenthetjük energiaszámlánkat.
Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Program pályázataival a megújuló energiaforrások hasznosítására az eddigi legnagyobb vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe.
Energiahatékonysági termékcímke
Az Európai Parlament 2010. május 19-én elfogadta az energiával kapcsolatos termékek (hűtőgépek, mosó- és mosogatógépek, tűzhelyek stb.) erőforrás-fogyasztásának jelöléséről szóló irányelv módosítását. Az új energiahatékonyság-jelölési rendszerben minden terméktípusban hét kategória lehet. (A-tól legfeljebb G-ig.) A sötétzöldtől pirosig terjedő színskála ennek megfelelően kíséri majd a betűs jelöléseket.
Módosulnak a termékek energiabesorolását jelző címkék, a televíziókra pedig először kerül ilyen osztályozás.
Energiakaland – online játékok
energiaklub.hu
Éves energiafelhasználásunk több mint egyharmada a háztartásokhoz kötődik. Hogyan takaríthat meg egy háztartás éves szinten több tízezer forintot az energiaszámlán? Hogyan alkalmazhatjuk otthonunkban a megújuló erőforrásokat? Hogyan növelhetjük ingatlanunk értékét az energiatanúsítvánnyal?
Energiatanúsítvány
Az energiatanúsítvány olyan, független szakértő által készített műszaki dokumentum, amely az épület, lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat. 2009. január 1-től kötelező az energiatanúsítvány kiállítása minden új épület használatbavételi engedélyezési eljárásához.
2012. január 1-től kötelező lesz az energiatanúsítvány megléte minden épület eladása, illetve egy évet meghaladó bérbeadása esetén.
Esővíz-hasznosítás
A csapadékvíz felhasználásával a vezetékes vízfogyasztás körülbelül a felére mérsékelhető. A csapadékvíz gyűjtésének legkézenfekvőbb módja az épület teteje. Emellett az innen összegyűjtött esővíz tekinthető a legtisztábbnak. Sajnos a környezet, és levegő szennyezettsége nagymértékben elszennyezheti az összegyűjtött csapadékot.
Nagyszüleink, ahol megtehették hordóba, kádba összegyűjtötték az esővizet, és azt használták, mert szép illatos lett tőle az abban mosott ruha és selymes a lányok haja, szebben virágoztak az esővíz által öntözött a növényeik. Tették ezt annak ellenére, hogy a kutakról még ingyen hozhattak vizet és nem volt csatornadíj sem. Ők még tudták, hogy az esővíz azért jobb, mert a talajvizekhez képest lágy víz, nincs benne mész és kevesebb szappantól is felhabzik.
Az esővízgyűjtés legegyszerűbb módja az eresz alatt/mellett elhelyezett esővízgyűjtő tartály. A korszerű, esztétikus és praktikus kivitelűek tartályok ma már szinte 100%-osan újrafelhasznált polietilénből készülnek.
A tetőről összegyűjtött vizet az ereszcsatornákon át egy tárolóba vezethetjük. A tárolás módja alapvetően kétféle lehet. Vagy egy kis tóba, azaz szabad felszínű tározóba, vagy a talajszint alá elhelyezett zárt tárolótartályba gyűjthetjük az esővizet. A következőkben a tárolótartályokba való csapadékvíz-gyűjtést tárgyaljuk. Megtérülő befektetés.
Az esővíz hasznosításával akár 50%-nyi vizet is meg lehet takarítani. Akár öntözésre vagy a házba történő bevezetéssel. Ha az egyre emelkedő vízdíjakból és csatornadíjakból indulunk ki, egy teljes csapadékvíz-hasznosító berendezés beépítése 4-7 év alatt megtérül. Például öntözéskor egy melegebb nyári napon a nappal kijuttatott víz 70%-a is elpárologhat, ugyanez a mennyiség éjszaka elöntözve mindössze 10% párolgási veszteséggel jár.
Fogja fel, minden cseppje kincs – a Csalán Egyesület kiadványa az esővízgyűjtésről.
Barkácsoljunk esővízgyűjtőt! Lassan kincset fog érni az ingyen hulló víz. Kis befektetéssel és némi barkácsolással mi is gyűjthetjük. (50-51. old.)
Gázkazánok
Hagyományos gázkazánok
A forgalomban lévő gázkazánok hatásfoka között akár 30 százaléknyi különbség is tapasztalható. Az olcsóbb, de gyengébb minőségű készülék már középtávon sem gazdaságos.
A gázkazán (a megnövekedett költségek ellenére is) még mindig népszerű – főleg a nagy kényelem miatt. Működési elv szerint két fő alaptípust különböztetünk meg: a cirko gázkazánokat és a kondenzációs gázkazánokat.
A hagyományos kazánok állandó fűtővíz-hőmérsékletet tartanak, ez általában 90 °C, amihez 190-250 °C-os füstgázhőmérséklet tartozik, és ezáltal jelentős mennyiségű hőenergia megy veszendőbe a távozó füstgázzal. Ezenkívül ezek a kazánok szigeteletlen kazántesttel rendelkeznek, kialakítástól függően vagy őrláng üzemel (pl. FÉG F105), vagy egy beépített égőautomatika ki/bekapcsolással működteti. Az így keletkező készenléti veszteség szintén jelentős energiaveszteséget jelent (kb. 5%, míg az alacsony hőmérsékletű vagy kondenzációs kazánoknál ez kevesebb, mint 1%-os veszteség).
Harkályok, fakopáncsok
A harkályok lyukakat vájnak tégla és beton épületek szigetelésébe, elvétve fa épületekbe, házak fa burkolatába. További probléma a harkályok kora hajnali dobolása a fém ereszen, ami megkeseríti a lakók életét azzal, hogy lehetetlenné teszi a nyugodt alvást.
Hőszivattyúk
Hőszivattyú rendszerek: föld-víz, levegő-víz, víz-víz szivattyúk.
Ivóvíz-minőségi előírások
201/2001. (X. 25.) kormányrendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről.
Ivóvízminőség vizsgálata
Vezetékes ivóvíz bór, fluorid, arzén, nitrát, nitrit tartalma Magyarországon.
Ivóvíz, ivóvízellátásban használt nyers- és kezelt víz, felszínalatti víz, tárolt és palackozott víz, ásványvíz és gyógyvíz, gyógyiszap vizes kivonata, házi víztisztító berendezéssel kezelt víz, műveseállomás nyers és kezelt vize, ivóvízzel és fürdővízzel érintkező anyagok áztatóvizének vizsgálata. Szolgáltatásaink igénybevétele ügyében kérdésekkel, megrendeléssel a 476-1179 telefonszámon, ill. e-mailen az uh.zstna.iko@ataner.ifnab vagy az uh.zstna.iko@aifosz.anrab címen lehet jelentkezni.
Kályhaépítők
Itt a cserépkályhák reneszánsza? Horgos Zsolt sárkováccsal beszélgettünk. A cserépkályha mai reneszánsza mögött legalább két okot sejthetünk. Első, hogy a fatüzelés pénztárcakímélőbb, és bizonyos függetlenséget biztosít a központi elosztású gázzal és árammal szemben. A másik az élő tűz varázsa.
Benicsek Mihállyal, a Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület kemenceépítői tanfolyamának programvezetőjével beszélgettünk.
Komposztáló vécé
A komposzt-toalett – más néven bio-, vagy humuszvécé – vízöblítés nélküli, ún. száraz toalett, amely teljesen szagtalanul működik és éppen ezért házon belül elhelyezhető.
Kondenzációs gázkazán
A kondenzációs gázkazánok az 1980-as évektől kezdtek elterjedni. Elsőként Hollandiában használták, ahol mára már csaknem az összes gázfűtési rendszert ezzel a környezetkímélő, és energiatakarékos módszerrel oldják meg.
A kondenzációs kazán a gázkazánok legmodernebb generációjába tartozik, a hagyományos kazánoknál sokkal jobb hatásfokot képesek elérni. A kondenzációs kazán mellet szóló legfontosabb érvként az energia-megtakarítás említhető.
Mi is a kondenzációs technika, milyen előnyökkel jár alkalmazása. Ezek a készülékek ugyanis különleges anyagokat, nagy pontosságú szabályozást, költségesebb technikai megoldásokat kívánnak, így áruk is magasabb a hagyományos készülékek áránál.
A kondenzációs kazánok előnye, hogy a rejtett hőt hasznosítják, még az is, hogy egy 90/70 °C-os fűtési rendszer esetében is maximálisan 75 °C-os füstgázhőmérséklet adódik, ugyanis a kondenzációs kazánok esetében a távozó füstgáz hőmérséklete minden esetben a visszatérő vízhőmérsékletnél 5 °C-kal magasabb. Egy 50/40 °C-os rendszer esetében a füstgázhőmérséklet 45 °C, mely a hagyományos kazánokéhoz képest akár 200 °C-kal kevesebb is lehet.
Közös vízkincs – saját kút
Takarékoskodjunk az ivóvízzel! Áshatunk, fúrathatunk kutat ennek érdekében, de a saját kút fúrása minden esetben engedélyköteles. Ha a kútból való vízkivétel nem haladja meg a napi 1,5 m3 vagy az évi 500 m3 mennyiséget, úgy az engedélyezés a települési Önkormányzat hatáskörébe tartozik.
lakcimke.hu
Mi is az a lakcímke, hogyan kerülhet lakcímke az otthonomra, miért éri meg mindez nekem? Hol találok tanúsítót?
Az online lakcímke kalkulátorral felmérhetjük, vajon mennyire hatékony vagy pazarló egy épület, legyen az akár a saját lakásunk vagy a megvásárolni kívánt családi ház.
Tizenegy ház – tizenegy tanúsítvány. Tizenegy magyarországi épület és lakás energetikai tanúsítványát mutatja be az Energiaklub. A sorozat főszereplői között van XIX. századi társasház, ötvenes években épült vályogház, klasszikus panelépület távfűtéssel és modern többlakásos épület is.
LED-izzók
Milyen megtakarításokra és megtérülésre lehet számítani, ha hagyományos izzóinkat (illetve süllyesztett halogén izzóinkat) 54 LED-es verzióra cseréljük le.
Elsőként egy baranyai község állt át LED-es közvilágításra.
Légkollektor v. sörkollektor
Fűtési célú meleg levegőt készítő napkollektor gyártmány.
A légkollektor a Nap sugárzásának hatására meleg levegőt állít elő, amit csöveken keresztül a házba juttat. A meleg levegő hatására nő a hőmérséklet – a légkollektor fűti a lakást.
A napenergiát hasznosító elkészítése lépésről lépésre.
Hogy mi a „sörkollektor”? Akit a téma részletesebben is érdekel, az bőséges információt talál a honlapon. Én is ez alapján indultam ki, és ez a leírás egyfajta, a rendelkezésre álló anyagok felhasználásával megvalósított „sörkollektort” mutat be.
Az Index fórumáról indult a mozgalom, és ma már négyezer négyzetméter sörkollektor működik az országban. Több száz köbméter gáz megspórolható. Video.
Légkondicionálás, légiós betegség
Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta mintegy 250 kilowattórával növeli meg az áramfogyasztást, ami 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlát. Ezzel szemben az újrahasznosított anyagból készülő szigetelés már az első, de legkésőbb a második nyáron megtérülő befektetést jelent, anélkül, hogy növelné a levegő CO²-tartalmát.
Az Egyesült Államok csak légkondicionálásra annyi energiát használ el, mint a teljes afrikai energiaszükséglet. Egy amerikai tudós és agrármérnök, Stan Cox a légkondicionált amerikai világ veszélyeire hívja fel a figyelmet most megjelent könyvében
A légkondicionálók nem friss levegőt juttatnak a helyiségbe, hanem az ott lévőt forgatják, szűrik és hűtik. A szűrők elsődleges szerepe abban van, hogy rajtuk telepedjenek meg a különböző baktériumok és szennyeződések, és így azok ne juthassanak be a helyiség légterébe.
A légiós betegséget egy speciális baktérium okozza, amely felszíni vizekben fordul elő, és közvetítés (légkondicionáló, klímaberendezés) útján terjed. Többnyire súlyos tüdőgyulladással jár, kezelése kórházi ápolást igényel.
A légkondicionált irodaépületek sokféle egészségi kockázatot jelentenek az ott dolgozók számára. Fejfájás, bőrelváltozás, légzési nehézség, krónikus kimerültség – ezek a leggyakrabban előforduló panaszok a „megbetegítő” épületekben.
A nem megfelelő klímakörülmények az egész szervezetünkre hatással lehetnek, de elsősorban a légző rendszerünkre és a vérkeringésünkre. A hideg-meleg környezeti változásokhoz mindenki másképp tud alkalmazkodni. Az ideális klíma általi hőmérséklet megítélése elég szubjektív, így a tünetek jelentkezése igen változó lehet, attól függően ki mennyire érzékeny.
Magyar Energia Brigádok
A Magyar Energia Brigádok utólagos nyílászáró szigetelési módszerével jelentős fűtési energiaköltség takarítható meg. Országosan működő szigetelési programunk célja, hogy segítsük a lakosság, valamint közintézmények energiafelhasználásának csökkentését.
Szigetelés fillérekből. Módszerünkkel egy nap alatt leszigetelheted a nyílászárókat, az eredmény jobb minőségű és jóval hosszabb élettartamú (akár 15 év!) lesz a ragasztott szigetelőcsíkoknál, és a munka nem igényel komoly előképzettséget. További információ és szigetelő gép online előjegyzése.
Magyarország vizei – éghajlatváltozás
A szárazodás miatt megsüllyedő utak, leszakadó vasúti töltések vagy megrepedő gátak legalább olyan súllyal kerültek szóba Kecskeméten a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Aszály és szárazodás Magyarországon című konferencián, mint a turizmus vagy az elsivatagosodástól már eddig is fenyegetett mezőgazdaság megmentése.
Magyarországon minden egyes itt élő emberre közel 12 ezer köbméter víz jut évente, vagyis a fajlagos vízkészletet nézve az ország rekorder Európában. Ám a patakok, folyók viszonylag ritkák, az évi csapadékmennyiség kevés, vagyis vízbőséggel csak azok számolhatnak, akik a nagy folyók közelében levő területeken élnek – a víz nagy távolságokra szállítása az egyik legköltségesebb művelet a vízgazdálkodásban.
Felül kell vizsgálni a vízdíjakat, és nem lehet megspórolni az elöregedett ivóvízellátó és csatornahálózatok rekonstrukcióját – többek közt ezt javasolja vízgazdálkodási stratégiájában a Magyar Tudományos Akadémia. Vízügyi szempontból az Alföld a legkritikusabb terület, mert árvizek, a belvizek, az aszály, a szárazodás, a szűkös készletek mind ezen a vidéken éreztetik a hatásukat.
A világ „legnemzetközibb” folyója a Duna. Vízgyűjtő területe durván négy és félszerese Magyarország méretének, és 19 európai országot érint, közülük tizenegy az Európai Unió tagállama. Ma a folyómedernek mindössze 6,6 százaléka védett. A WWF felhívja a figyelmet arra, hogy a fizikai változtatások közül jelentős a vízpumpálás, a csatornák kiépítése, az iszapkotrás, továbbá a kavics és a homok kiemelése a mederből. Mindezt azért teszik, hogy kialakítsanak egy mély, egyenes és egységes folyómedret, amely azonban részben elvágja a folyót hullámterétől.
Megújuló Energia Központ, Hárskút
A Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft.-nek a megújuló energiaforrások felhasználásán alapuló, mind környezeti, mind gazdasági értelembe véve fenntartható módon üzemelő bemutató parkjában bárki megtekintheti a különböző környezetbarát technológiákat és gazdálkodást, ötletet és ihletet merítve belőlük saját életmódjuk megreformálásához.
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági eredetű vízszennyezés mérséklése érdekében a Levegő Munkacsoport, valamint a szlovákiai Fenntartható Alternatívák Központja útjára indította az AGROWATER projektet. A Duna vízgyűjtő területén folyókból, tavakból, valamint az ivóvízhálózatból vett vízminták növényvédő szer szennyezettségét az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársai vizsgálták. A 31 vizsgált vízminta közül egy származik az osztrák-szlovák határról, négy Szlovákiából, 26 pedig Magyarországról.
Mibe kerül a távhő?
Miért fizet egy keszthelyi lakos évente körülbelül 160 ezer forinttal többet a távfűtésért, mint például egy paksi? Hihetünk-e azoknak az egyre szaporodó írásoknak, amelyekben egyes távhőszolgáltatók hosszan fejtegetik, miért is nem drága a távhőszolgáltatás, illetve miként válik a közeljövőben a legolcsóbb fűtési móddá? Utánajártunk.
Mibe kerül az energiatanúsítvány, azaz a lakcímke?
A tanúsítás ára a ráfordított időtől és a feladat bonyolultságától függ. A jogszabály szerint legfeljebb 11 000 forint munkadíjat, és indokolt költségeket (utazás, fényképezés, fénymásolás) számíthat fel a tanúsító.
Minősítsük otthonunk fogyasztását!
Szeretnéd tudni, hogy mennyi a háztartási energiafogyasztásod? Érdekel, hogy mennyivel járul hozzá a klímaváltozáshoz? Olvasd le minden hónap elején a mérőórák állásait, vidd fel az adatokat a karbon-kalkulátorba!
Még több energiafogyasztást, szén-dioxid-kibocsátást mérő kalkulátor: Mit tehetsz Te? – CO2-lábnyom
Napelem – cserép vagy integrált rendszerek
A hagyományos, modulonként beépített napelemek esetén technológiájuk alapján megkülönböztetünk kristályos és vékony rétegű napelemeket. Beépítés szerint van egy harmadik kategória, az integrált napelemek: árnyékoló elemekként, építészeti megoldásként, vagy tetőbe építve, néha tetőfedést helyettesítő megoldások, mint pl. napelemes cserép.
A napelemet hagyományos formájában egyre többet ismerik itthon is, s közben egyre többször lehet hallani speciális alkalmazásokról, újfajta felületekről, mint pl. hajlékony napelem, vagy autón napfénytetőként, vagy cserepet helyettesítő, vagy cserépbe integrált megoldásokról.
Napelemek és napelemes áramtermelő rendszerekhez szükséges rendszerelemek.
Napkollektorok
Tartálykollektor, műanyag abszorber, síkkollektor, vákuumcsöves kollektor, kompakt kollektor.
Standby EU-szabvány
Az Európai Unió 2009/125/EK keretirányelve (a korábbi 2005/32/EK irányelv alapján) előírja a különböző készülékek készenléti üzemmódban való fogyasztásának jelentős csökkentését, hogy ezáltal a számítások szerint 2020-ig a jelenlegi áramfelhasználás akár több mint felét is meg lehessen takarítani. Az irányelv előírja, hogy egy készülék készenléti üzemmódban nem fogyaszthat többet egyetlen wattnál, a kijelzőknél ugyanez az érték 2 watt. A szabályozás bevezetése után négy évvel ezek a számok a felükre csökkennek.
A készenléti állapotban üzemelő háztartási gépek, szórakoztató elektronikai készülékek és irodai eszközök energiafogyasztása együttesen egy háztartás áramfogyasztásának akár 10-15%-át is elérhetik. Az ún. standby-killerek észlelik, hogy egy készülék mikor kapcsol standby üzemmódba, és kikapcsolják azt.
Háromszázkilencvenmillió kWh – szűken számolva is ennyit fogyaszt évente a hazai háztartásokban föllelhető több millió tévés dekóder, azaz set-top box. Mindez 19 milliárd forinttal növeli a felhasználók villanyszámláját egy év alatt. A szolgáltató kizárólagos döntése, milyen műszaki teljesítményű készüléket telepít az előfizetőhöz, akinek rendszerint fogalma sincs arról, hogy mitől nőtt meg áramszámlája.
Sütőolaj gyűjtése
A sütésre használt olajnak egy részét megesszük az étellel, egy része elpárolog, mintegy 20%-a azonban így is visszamarad, s előbb-utóbb kiöntésre kerül. 15 lakásból megközelítőleg félévenként 50-60 liter elhasználódott étkezési olaj gyűlik össze. A használt étolaj veszélyes hulladék, nem szabadna sem a lefolyóba, sem a természetbe önteni.
A veszélyes hulladékok egy részét a magyar háztartások megtanulták kezelni, a fáradt sütőolaj azonban sokszor még mindig a lefolyóban vagy a közös szemétben végzi – közölte a hulladékkezelést koordináló közhasznú társaság, az ÖKO-Ferr Nonprofit Kft. csütörtökön az MTI-vel.
Szélgenerátorok
Szélenergia-hasznosító berendezések, rendszerek áramtermelésre és szivattyúzásra.
Szén-dioxid-lábnyom
Valamely tevékenység szén-dioxid-kibocsátásának felmérését vagy megbecsülését, az adatok összehasonlíthatóságát segíti a General Electric Data Visualization blogja, ahol közérthetően és szemléletesen mutatják be a különböző termékek, szolgáltatások szén-dioxid-kibocsátási értékeit.
Szennyvízkezelés házilag
Ma már szinte minden házban van vécé, mosógép, zuhany, ott is, ahol csak alakulgat a szennyvízhálózat. A keletkező szennyvíz pedig összegyűlik, az ügyes kőműves révén előre kilukasztott aljú aknában. Már ami összegyűlik, mert zöme a felszín közeli rétegekbe szivárogva tönkreteszi a talajvizeket, fertőzi a környezetet. Telepítsünk inkább háziszennyvíz-kezelő nádgyökérzónás rendszert.
Szennyvíztisztító berendezések
Kisberendezések, oldómedencék, természetközeli tisztítás.
Távfűtés megújulókkal
A távhőszolgáltatás megítélését különös kettősség jellemzi, pedig a távfűtés a gázfűtéssel ellentétben képes hasznosítani a megújuló energiaforrásokat. Kár, hogy ez ma még ritka Magyarországon.
Európa-szerte egyre népszerűbb a távfűtés. Egyes skandináv országokban már a lakások 60 százalékánál alkalmazzák. Nálunk azonban kényszermegoldásnak számít, nem élvezik, legfeljebb elviselik a fogyasztók.
A távfűtés a legtöbb európai országban sikertörténet. Hazánkban a távfűtés árainak kialakítása és a rendszerek üzemeltetése az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Az akadályozó tényezők megszűntetése az önkormányzatok és a központi döntéshozók közös felelőssége.
TCO minősítés
Teleső-rendszer
A Teleső nem más, mint a TELjes ESŐvíz hasznosítás rövidített neve, ami a francia Pluvalor pontos fordítása. A Teleső-rendszer nem kereskedők által értékesített szolgáltatás, hanem a kereskedelemben vásárolható elemekből bárki által megvalósítható házi vízönellátó berendezés
A teljes esővíz-felhasználási rendszert Teleső néven emlegetik Magyarországon, bár még tudtommal nagyon kevesen használják. Belgiumban és Franciaországban 40 000-re tehető azoknak a családoknak a száma, akik az esővizet nemcsak a háztartásban, hanem ivásra is használják. A Teleső-rendszer működési vázlata a csatolt képen látható.
Tömegkályha
A tömegkályha – a biomassza energetikai hasznosításának hatékony megoldása (részletek). Szalai Péter és dr. Munkácsy Béla írása az Észak-Európa fűtési tradícióit felhasználó, napjaink elvárásai szerint továbbfejlesztett fűtőberendezést, a finn tömegkályha technológiáját ismerteti. Magyarországon először egy civil kezdeményezés keretében találkozhattunk vele 2004-ben a Komárom-Esztergom megyei Máriahalmon.
A tömegkályha a biomassza energetikai hasznosításának hatékony megoldása.
Száraz fenyő égetése dán tömegkályhában. Video a füstmentes égésről.
Kalandom a tömegkályhával 2004 nyarán kezdődött, amikor Heikki Hyytiäinen Máriahalmon több külföldi szakember részvételével elméleti és gyakorlati eredményeit mutatta be – három tömegkályha építésével illusztrálva mindezt. Az esemény hazai szervezője Lakatos Géza volt, neki köszönhetem, hogy ezt a fantasztikus tömegkályha-dolgot megismerhettem. Szalai Péter.
Vécéöblítés szürke vízzel
Az ivóvíz legnagyobb pazarlása a vécéöblítés, mely a vízhasználat harmadát adja. A tisztálkodás, mosás során keletkező szürkevíz minősége megfelel a vécéöblítés igényeire, ezzel sok tiszta víz spórolható meg. A rendszer alapelve, hogy egy átlagos fürdés vagy zuhanyozás körülbelül annyi visszaforgatható vizet eredményez, amennyi ténylegesen szükséges a vécéöblítéshez.
Veszélyes e-hulladék
A háztartásában keletkező használt elektromos, elektronikai berendezéseket, beleértve a különböző fényforrásokat, lámpákat az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. szervezésében a következőképpen tudja környezetbarát módon leadni.
Riasztó mennyiségű ólom- és kadmiumkoncentrációt mutattak ki az ENSZ kutatói iskolákban és játszótereken Accrában, Ghána fővárosában. Az egyik iskolában a veszélyes anyagok koncentrációja ötvenszer nagyobb volt a kockázatosnak számító értékeknél, de szennyezettek a piacok, a futballpályák és a játszóterek is – számolt be az SG.hu informatikai híroldal.
Veszélyesanyag-tartalom
Az Európai Unió RoHS direktívája (Restriction of use of certain Hazardous Substances/Egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról) 2006-ban rendkívül szigorú mértékben korlátozta hat veszélyes anyag (higany, kadmium, ólom, hat vegyértékű króm, PBB és PBDE gyúláskésleltetők) használatát elektromos és elektronikus berendezésekben (a kadmium maximumértéke 0,01%, a többi említett anyag maximumértéke 0,1% lehet). Az előírásnak megfelelő (bevizsgált) termékek RoHS-tanúsító címkét szerezhetnek egy erre jogosult független minősítő szervezettől.
Világítás lábnyoma
Hány órát világíthatunk 1 kW felhasználásával, ha hagyományos izzót vagy ha energiatakarékosat használunk.
Vízfogyasztás ellenőrzése
A víz az egyik legértékesebb természeti kincsünk, elsőszámú életelemünk. Mindennapos felhasználásának, fogyasztásának figyelemmel kísérése, a pontos vízmérés mind a szolgáltatónak, mind a fogyasztónak közös érdeke.
Vízigény
A vízfogyasztás gyorsabban növekszik, mint a Föld lakossága. Bolygónk október végén hétmilliárdra gyarapodó népessége, az urbanizáció és a fejlődés minden korábbinál gyorsabban fokozza a vízigényt.
Vízkincs
A víz az egyik stratégiai fontosságú, korlátozottan rendelkezésre álló, sérülékeny és jelentős gazdasági értékű erőforrás, az élet, az egészség fenntartója, a gazdasági fejlődés előfeltétele és a természeti szépség forrása. Sokan gondolják azt, hogy a 21. század válságát a semmi mással nem helyettesíthető víz jelenti majd. De valóban vízválság fenyeget? Miben jelentkezik a víz kihívása? Melyek a tágabb értelemben vett kiváltó okok? Miben segíthet a tudomány?
A víz korlátozottan áll rendelkezésre, és a minősége egyre romlik. A víz ellentmondásos anyag, baj, ha kevés van belőle és baj, ha sok.
A vízhiány jelentette veszély mérséklésére világszerte kiterjedt kutatások folynak, részint az édesvízkészletek túlfogyasztásának meggátlására, részint a szennyezettek megtisztítására és magának a szennyezésnek a csökkentésére. Az ivóvíz fogyása a Föld elnéptelenedéséhez vezethet.
Vízlábnyom
Az Élő bolygó jelentésben újonnan bevezetett vízlábnyom megmutatja, hogy az egyes nemzetek lakói mennyi édesvizet használnak fel, beleértve azt is, hogy az életszínvonaluk biztosításához indokolt termékek előállításához hány liter víz szükségeltetik.
Hogy mi is az a vízlábnyom? Olyasmi, mint az ökolábnyom, csak a vízfelhasználásra vonatkozik. Az emberek rengeteg vizet használnak fel ivásra, főzésre, mosásra, de még ennél is több fogy olyan termékek előállítása során, mint az élelmiszer, a papír, a gyapjúruhák stb.
Az Élő bolygó jelentésben újonnan bevezetett vízlábnyom megmutatja, hogy az egyes nemzetek lakói mennyi édesvizet használnak fel, beleértve azt is, hogy az életszínvonaluk biztosításához indokolt termékek előállításához hány liter víz szükségeltetik.
Hogy mi is az a vízlábnyom? Olyasmi, mint az ökolábnyom, csak a vízfelhasználásra vonatkozik. Az emberek rengeteg vizet használnak fel ivásra, főzésre, mosásra, de még ennél is több fogy olyan termékek előállítása során, mint az élelmiszer, a papír, a gyapjúruhák stb.
A vízlábnyom megmutatja a vízfogyasztás mértékét, a fogyasztó vagy a termelő közvetlen és közvetett vízhasználatát is beleértve. Az egyén, a közösség vagy egy üzletág vízlábnyoma az az összes felhasznált vízmennyiség, amelyre az általuk elfogyasztott vagy előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez szükség volt.
Ki gondolná, hogy egy csésze kávéval a kedélyes európai polgár egyúttal 140 liter vizet is „lenyel”? Vagy ha vesz egy gyapjú trikót, akkor 2 ezer liter vizet „húz le” a csatornába. Amikor egy kisebb társaság befal egykilónyi, közepesen átsütött bifszteket, akkor 15 ezer liter víz megy a pocsékba.
Árt az ivóvíztartaléknak a nagyvárosi élet. Az egységnyi vízfelhasználást szemléltető vízlábnyom mérőszámát a jövőben minél szélesebb körben ismertté kell tenni, és a tudományosan megalapozott kutatásokat ideje átültetni a gyakorlatba, hiszen a nagyvárosok vízellátása a fejlődő világban már sokszor ma is megoldhatatlan probléma.
Vízóra mint fogyasztáscsökkentő
A nagy társasházak évente akár 100 ezer forint körüli összeget is megtakaríthatnának, ha a ma ismert legpontosabban mérő vízórákat szereltetnék fel – tudtuk meg a szakemberektől. Mindez nem is igényel jelentősebb befektetést, hiszen egy dugattyús szerkezetet már nettó 6 ezer forintért is megvásárolhatnak.
„Nálunk épp most esett meg, hogy a háznak a vízfőórán 150 ezres tartozása lett. A csatornázási művek kiszámlázta a közös tartozás egy-egy lakóra eső részét. Mi ilyenkor a megoldás? Egyenként befizetni? Vagy a közös költségből kifizetni, és utána behajtani? Leállíthatják-e a szolgáltatást? Nem törvényellenes, hogy mindenki felelős egy ember mulasztásáért?”
Vízszennyezés
Évente sok százmillió tonna nehézfém, növényvédő szer, savak, foszfátok, sugárzó anyagok tömege jut vizeinkbe. A szennyezett víztől elhullott fókák egyikéből 150-féle mérget mutattak ki. Az ásott kutakból hozzáférhető talajvíz ma Magyarországon lényegében sehol sem iható. Az első vízadó réteg teljesen elszennyeződött. De egyre több az olyan kút, amelyikben egyáltalán nincs víz, mert „elvezették”.
A víz csak részben megújuló természeti erőforrás. A népesség növekedése miatt az egy főre jutó készletek folyamatosan csökkennek, sőt a globális vízfelhasználás gyorsabban nő, mint a népesség (1950 óta háromszorosára emelkedett).
Vegyszer – REACH-rendelet, Kockázatos vegyi anyagok, WWF-felmérés
Víztakarékos berendezések
Csaptelepek, vécétartályok és csészék, komposztáló toalettek stb.
Víztakarékos rendszer
Zöld Beruházási Rendszer
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium oldala bemutatja a magyar Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) működését, pályázatait, eredményeit és a jövőbeni fejlesztési irányait az érdeklődő, tájékozódni vagy pályázni szándékozó hazai polgárok, valamint a ZBR-ben érdekelt hazai és külföldi befektető számára.
A világon a hozzánk hasonló fejlettségű, de nálunk fejletlenebb országokban is (nem beszélve a fejlettebbekről) komolyan veszik a kormányzatok, hogy a napelemes iparág a közeljövő egyik meghatározó energetikai iparága.
2011-ben három nap alatt elfogyott a szigetelésre fordítható szén-dioxid-pénz.
Zöldtető vagy tetőkert
A tetők növényzettel való borítása nem mai találmány: több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak, főleg a szélsőséges éghajlatú területeken. Ez nem véletlen, hiszen hőmérsékletkiegyenlítő hatására már régen rájöttek: északon fűti, délen pedig hűti a zöldtetők alatt lakókat.
A nagyvárosokban a növények telepítésének egyik módja az épületek beültetése lehetne. A zöldtetők és a zöldfalak térnyerésével jelentősen javulhatna a környező területeken az életminőség. A zöldítés története, lehetőségei és előnyei fényképekkel.