Kadmium (Cd)

Nehézfém, a természetben elemi állapotban nem fordul elő. Igen mérgező, felhalmozódik a vesében, belélegezve a tüdőben, és működési zavarokat, csontlágyulást, nyálkahártya-károsodást okoz, csökkenti a máj méregtelenítő, az immunrendszer működőképességét, rákkeltő. Állatkísérletek során magzati károsodást is megfigyeltek. Az emberi szervezetből csak 10 év alatt ürül ki. Szén-, kőolaj-, hulladékégetés során a levegőbe, foszfátos műtrágyázással a talajba, közvetve az élelmiszerbe kerülhet. Az ipar nehézfém-kibocsátása, a bányászat is szennyezi kadmiummal a környezetet. A napi kadmiumterhelés határértéke 0,5 mg, a mérgezési tünetek napi 3 mg terhelés fölött már jelentkeznek. Megengedhető mennyisége az ivóvízben literenként 5 µg lehet. (L. jelölést Hétköznapi kalauz c. könyvben.)

A kadmiumot és legtöbb vegyületét minden nemzetközi szervezet rákkeltő anyagként sorolja be. Mérgező hatással van a vesére, a májra, a csontokra és a herékre, és megzavarja a hormonális és az immunrendszer, valamint a szív- és érrendszer működését. A szervezetbe kerülve helyettesíti az esszenciális cinket, ám toxikus hatása miatt a cink helyébe beépülve súlyos károsodásokat okoz. A kadmium emellett felhalmozódik az emberi és állati szervezetben, így krónikusan toxikussá válik.