2023 madara, fája, rovara, hala, vadvirága

Barkóscinege, vénic-szil, fecskefarkú lepke, lápi póc és társaik hívják fel figyelmünket 2023-ban a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, annak védelmére. A vadvilág állományai világszerte visszaszorulóban vannak, létüket leginkább az agráripar fenyegeti, aktív védelmükért bárki tehet – képviselőit többnyire a lakosság szavazatai alapján választják ki minden évben, mi pedig 2017 óta mutatjuk be őket.

2022 EMLŐSE A VAKOND

A közönséges vakond (Talpa europaea) élete jelentős részét föld alatt tölti és mozgó férgekkel, csigákkal, rovarokkal, lárvákkal táplálkozik. Apró szemei, bőrredővel lezárható fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mutatják, hogy alkalmazkodott a speciális életmódhoz. A tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlős alig hosszabb, mint egy szokványos golyóstoll. A mozgékony állatkával ritkábban lehet találkozni, mint a vakondtúrásokkal, amelyek az akár 100 méternél is hosszabb, elágazó járatrendszeréből összegyűjtött talaj szakaszonként felszínre hozott kupacai. A túrások olykor bosszúságot okozhatnak, ez azonban eltörpül a vakond talajlazító, rovarkártevő-gyérítő szolgáltatásai mellett. Skandinávia és egyes mediterrán területek kivételével egész Európában elterjedt, a mocsaras, köves, szikes területektől és az intenzíven művelt szántóktól eltekintve szinte minden élőhelyen megtalálható hazánkban is. Több mint 120 éve védett emlős. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk a HOI oldalán.

barkóscinege az év madara

Az év madara a barkóscinege (Panurus biarmicus). Verébhez hasonló termetű, farka hosszú, a csőr sárga, a lábak feketék. A felnőtt egyedeknél a két ivar jól elkülöníthető egymástól. Jelenlétükre jellegzetes, „csilingelő" csapatösszetartó hangjuk utal, ami a sűrű nádasokban segíti az egyedek közti kapcsolattartást. Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítése költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben. Eurázsiai elterjedésű madár, a faj elterjedési területének Európa csak mintegy 15%-át teszi ki. Világállománya 1,5-3 millió pár, az európai 232-437 ezer, a hazai 5-6000 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán. 

az év fája a VÉNIC-SZIL

A vénic-szil (Ulmus laevis) elsősorban az árterekhez kötődő, nagy alkalmazkodóképességű szilfajunk. Közepes termetű, legfeljebb 25 m magasra növő fa. Törzse erősen ágas, térgörbe, alul nagy gyökérterpesszel. Koronájára szabálytalan alakú, a szabad állású példányok alsó ágai lehajlanak. Vesszői vékonyak, fénylőn sötétzöld, 6–13 cm hosszú levelei váltakozó állásúak, fonákuk enyhén szőrözött, a levélszél kétszeresen, élesen fűrészes. Zöldesvörös virágai egy- és kétivarúak is lehetnek (poligám növény), levélhónaljakból csomókban nyílnak, változó hosszúságú kocsányon csüngenek. Apró, 12–15 mm hosszú lependékterméseinek az éle pillás, a széllel jól terjednek. Élettere a folyószabályozások, az ártéri ligeterdők java részének kiirtása, átalakítása miatt lényegesen lecsökkent. Őshonos szileink közül a szilfavészre legkevésbé érzékeny, ennek ellenére visszaszorulása látványos. Még többet megtudhatsz róluk az OEE oldalán.

KÖZÖNSÉGES TEMETŐBOGÁR Az év rovara a 

A közönséges temetőbogár (Nicrophorus vespillo) neve onnan ered, hogy a többi dögevő versenytárs elől eltemeti az elhullott értékes dögöket ivadékai gondozásához. A lárvák nekrofágok, elhullott kisemlősökben, madarakban fejlődnek. A közepes méretű fekete bogár testhossza 12-22 mm, helyenként feltűnő aranysárga szőrökkel. Fekete-sárga szalagmintázatú szárnyfedője nem fedi be teljesen a potrohot. Vöröses csápbunkója, görbült hátsó lábai, az előhát felső szegélyét borító sűrű szőrzete alapján lehet elkülöníteni rokonaitól. Jól fejlett hártyás szárnyuk és kifinomult szaglásuk segítik táplálékuk felkutatásában. Az ivadékgondozásban a hím és a nőstény egyaránt részt vesz. A kikelt lárvákat ciripelő hanggal hívják magukhoz és előemésztett, folyékony táplálékkal etetik, főleg az első időszakban. Ciripelő hangjukat potrohgyűrűik lécének és szárnyfedőik szegélyének összedörzsölésével adják. Európában és Ázsiában széles körben elterjedt. Hazánkban is igen gyakori, főleg erdős helyek lakója, sík-, domb- és hegyvidéken egyaránt felelhető. Elsősorban éjszaka aktív. Általában két nemzedéke fejlődik évente, imágóival márciustól októberig találkozhatunk. Még többet megtudhatsz róluk az MRT oldalán.

AZ ÉV VADVIRÁGA Borzas len

A borzas lennel (Linum hirsutum) hazánkban száraz gyepekben, sztyepréteken, meszes homokpusztagyepekben, ritkábban száraz tölgyesekben találkozhatunk. A kopaszlevelű alfaja gyakran homokpusztákon fordul elő. Mészkedvelő faj. Felegyenesedő szárú, 50–80 cm magas évelő növény. Levelei szórt állásúak, a virágok álfüzért alkotnak. Virágaiban 5 liláskék, 15–20 mm hosszú szirom található, termése gömb alakú tok. Május és július között virágzik. A hazai kék virágú lenfajoktól könnyen elkülöníthető, mivel csak ennél mirigyes a csészelevél széle, illetve a szára is csak ennek szőrös, innen ered magyar és tudományos nevében szereplő borzas (hirsutum) fajnév. Kelet- és Közép-Európában elterjedt faj, hazánkban a Tiszántúl kivételével sokfelé előfordul, az Északi-Középhegységben és a Duna–Tisza-közén gyakoribb, az ország nyugati részén ritkábbnak mondható. Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MBT oldalán. 

FECSKEFARKÚ PILLANGÓ Az év lepkéje

A fecskefarkú lepke (Papilio machaon) alapszíne általában halványsárga. Jellegzetes fekete mintázatú szárnyai közül a hátsókon kék pikkelyekből álló sávok, egy-egy pirosas-narancsos szemre emlékeztető folt és egy-egy faroknyúlvány látható. Hernyója szintén nagyon jellegzetes - fiatalon madárürülékre emlékeztet, így tud észrevétlen maradni a ragadozók előtt. Az utolsó vedlés után alapszíne élénk sárgászöldre vált, fekete harántsávokkal és sárgás-pirosas pontokkal jelezve a ragadozóknak rossz ízét, mérgezőségét. Széles körben elterjedt faj; majdnem az egész északi féltekét benépesíti Észak-Amerikától Európán és Észak-Afrikán át Ázsiáig. Hazánkban országszerte elterjedt. Március-április fordulóján, az első melegebb napokon kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg, akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt egyes területeken igencsak megfogyatkozott. Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft; a Vörös Könyvben szereplő faj. Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán.

AZ ÉV GOMBÁJA Disznófülgomba 

(Szerkesztés alatt.)

 

ALPESI GŐTE AZ ÉV HÜLLŐJE

Az alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris) hazánk egyik legritkább, kevésbé közismert kétéltűje. Testhossza 8-12 cm, a hím hátoldala kékes-palaszürke, a nőstényé zöldes-szürkés, márványozott. Nászidőszakban a hímek gerincvonalán a fejtetőtől a farokvégig sárgásfehér él húzódik, szabályos sorban sorakozó sötét foltokkal, amit alulról azúrkék csík határol. Hasa egyszínű narancssárga. A nőstény hasa is narancssárga, de nincs háti éle. Általában március végén, április első felében bújik elő, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul. Szeptember végén, október elején vonul telelni sziklák, gyökerek alatti üregekbe, vastag avar alá. Tápláléka vízi rovarokból, lárvákból, csigákból, pókokból áll. Hazánk középhegységeiben hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban (Őrség, Bakony, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység) fordul elő, főleg üde bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben. Alapvetően hegyvidéki állat, Nyugat-Európától Délkelet-Európáig nagy elterjedési területen fordul elő, de behurcolták Nagy-Britanniába, Finnországba, sőt Új-Zélandra is. Magyarországi fennmaradása veszélyben forog, legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése, az elhibázott haltelepítés, a vizek szennyezése veszélyezteti. Védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Még többet megtudhatsz róluk az MME oldalán.

Az év gyógynövénye...

(Szerkesztés alatt.)

 

lápi póc az év hala

(Szerkesztés alatt.)

 

Kapcsolódó cikkek

Veszélyben a sokféleség

Az embert is érinti az új kihalási hullám

Eltűnt 420 millió madár

Az állatfajokat főleg a mezőgazdaság fenyegeti

Fák nélkül nem lesz elég élelem 

Magunk alatt a fát 

2019 madara, fája, rovara, hala, vadvirága 

2020 madara, fája, rovara, hala, vadvirága

2021 madara, fája, rovara, hala, vadvirága

2022 madara, fája, rovara, hala, vadvirága