Hőség és szélsőségek – és ezt fokozza az El Nino
Az északi félteke nagy részén egy hőkupola tartja fogságban a meleget, Ázsia egyes részeit elönti az extrém eső, sokfelé pusztítanak erdőtüzek, és éghajlati rekordok dőlnek – a globális felmelegedés okozta szélsőségeket idén az El Nino is erősíti.
8 milliárd ember – és a fele nő
Túl sokan vagyunk? Túl kevesen? Nehéz kérdés. Már 8 milliárdan élünk a Földön, és a népesség 49,7%-a nő, de megítélésük, helyzetük gyakran még mindig másodlagos a férfiaké mögött. A nők 44%-a még mindig nem dönthet szabadon, hogyan éljen, mit és meddig tanuljon, hány gyereke legyen… A kérdés, hogy ennyien hogyan élünk - július 11. a népesedés világnapja.
Feszegetjük létünk határait 2.
Már átlag 1,2 fokkal melegítettük föl a Földet – ám a gyorsuló ütemű klímaváltozás csak tünet, életmódunk, növekvő népességünk növekvő fogyasztási szokásainak tünete. A világ lakható területeinek már több mint a felét átalakítottuk növénytermesztésre és állattartásra, és már 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye.
Gyógyító erdőjárás receptre – már nálunk is
Az erdők csendje, a természet szépsége jót tesz testnek és léleknek – oldja civilizált világunk stresszét, ellazít, feltölt. Legyen az egy városi park vagy egy közeli erdő vagy zöldellő hegyvidék, az ott töltött idő gyógyító hatása, különösen mentális betegségek esetén, ma már tudományosan bizonyított. Ezért is fontos lenne természeti környezetünk védelme, megőrzése, mert annak pusztulása negatívan hat mentális egészségünkre.
2023 madara, fája, rovara, hala, vadvirága
Barkóscinege, vénic-szil, fecskefarkú lepke, lápi póc és társaik hívják fel figyelmünket 2023-ban a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, annak védelmére. A vadvilág állományai világszerte visszaszorulóban vannak, létüket leginkább az agráripar fenyegeti, aktív védelmükért bárki tehet – képviselőit többnyire a lakosság szavazatai alapján választják ki minden évben, mi pedig 2017 óta mutatjuk be őket.
Fogy az időnk, tennünk kell végre
Tartós hőhullámok, aszályok, villámárvizek idején egyre többen szorongunk, mi lesz még – pedig globálisan még „csak” átlag 1,1 fokkal van több, mint az iparosodás kezdetén. És már ez is mennyi szélsőséges változással jár. Márpedig a 1,5 fokot már nem kerülhetjük el, és ha sürgősen nem változtatunk, 30 év múlva már 2 fok körül járunk… Fogy az időnk, de még tehetünk ellene.
Egyre több a beton – romló hazai helyzetkép
Pazarló az anyaghasználatunk, nőtt az építési nyersanyagok (kavics, homok, egyéb) kitermelése, több energia fogy, csökken a megújulók aránya és a talajok foszfortartalma, több műtrágyát és vizet használ az agrárium, romlik vizeink, erdeink, természeti élőhelyeink ökológiai állapota, nőtt a légszennyezés, a káros üvegházgáz-kibocsátás 2013 óta.
Holnaptól már a jövőnket éljük föl - 2021. július 29.
Idén a járvány miatti lezárások ellenére már július 29-én elfogytak a Föld egy évre elegendő erőforrásai. Túl nagy lábon élünk, alig 7 hónap alatt felhasználtuk megújulni képes éves készleteinket. Ehhez 1,75 Föld kellene, de FÖLD CSAK EGY VAN. Mi, magyarok is túlfogyasztunk, és ez gyorsítja a klímaváltozást, veszélyezteti a talajt, a sokféleséget, létünket...
Riasztó hőségrekordok – a legmelegebb évtizeden túl
Vészesen gyorsul a felmelegedés üteme. Az utóbbi évtized volt az eddigi legmelegebb, ezen belül 2019 a 2. legmelegebb év volt 140 év távlatában – tette közzé a NOAA és a NASA éves jelentését. Ha így folytatjuk, hamarabb elérjük a katasztrofális 3-4 fokot, mint eddig hittük.
Magyar világrekord – benne vagyunk a hétben
Világszerte csak hét országban nincs független környezeti tárca - Magyarország az egyik egy ENSZ-kutatás világtérképe szerint! Európában pedig az egyetlen olyan ország, ahol volt, de már nincs független környezeti tárca, és a terület csak alacsonyabb szintű képviseletet élvez. Egészségünk és pénzünk is bánja.
