A klímaváltozás csak tünet

sze, 01/10/2024 - 00:08 — FNA

2023 volt az eddigi legmelegebb év az ipari forradalom kezdete, 1850 óta, 0,15 fokkal meghaladva az eddigi rekorder 2016. év hőmérsékletét. Mindkét év erős El Nino év, ahogy 2024 is az lesz. Az El Nino melegítő hatását fokozza a növekvő emberi kibocsátás. A klíma gyorsuló ütemű melegedése életmódunk, növekvő népességünk növekvő fogyasztási szokásainak tünete. Növekvő kibocsátással járó életmódunkkal bolygónk létfenntartó stabilitását kockáztatjuk.

Az éghajlatváltozás gyorsuló ütemét jól jelzi a légkörbe kerülő szennyezők növekvő mennyisége. Az ipari forradalom óta 2400 milliárd tonna CO2-ot bocsátott ki az emberiség, és a kívánt 1,5 Celsius-fokos határ eléréséig már csak 300 milliárd tonna kerülhet a légkörbe. Jelenleg évi közel 40 milliárd tonnát bocsátunk ki – a keret így nagyjából 7 év alatt elfogy! Ha tehát nem veszünk vissza, várhatóan már 2030-ra tartósan elérjük vagy túllépjük a 1,5 fokot.

2030-ra elérjük vagy túllépjük a 1,5 fokot - ha így folytatjuk

A folyamatos felmelegedést jelzi, hogy a 2023-as év volt az eddigi legmelegebb a világon, és a második legmelegebb Európában. 2023 volt az első év, amikor minden nap legalább 1 fokkal melegebb volt globálisan, mint az iparosodás előtti 1850-es években. Tavaly jegyezték fel az eddigi legmelegebb napokat, és hónapot, és júniustól kezdve minden hónapban magasabb volt a globális átlaghőmérséklet, mint az eddigi rekordot tartó 2016 azonos hónapjaiban. Az EU Kopernikusz Klímaszolgálat (C3S) szerint 2023 globális átlaghőmérséklete - 1,48 Celcius-fok - megközelítette a kritikus 1,5 fokot! A NOAA szerint 1,43 fokkal volt melegebb 2023 a 20. sz. átlagánál. Ez eddig csak egy kiugró év, a globális sokévi átlag még „csak" 1,1-1,2 fok között van.

A melegedés gyorsuló ütemének okát jól mutatja a légkör növekvő szén-dioxid telítettsége (Forrás: NOAA) (A középső grafikon a hawaii Mauna Loa Obszervatórium havi átlagos szén-dioxid-méréseit mutatja 1958 óta, ppm-ben. A szén-dioxid-szint emelkedésének hosszú távú tendenciáját az emberi tevékenység vezérli.)

E gyorsuló ütemű folyamatot jelzi a CO2-szint (ppm) növekedése (1880 óta, 100 év alatt 50 ppm-mel nőtt a CO2-kibocsátás, az újabb 73 ppm már 40 év alatt összejött – a klímaegyezmények ellenére –, és ha nem változtatunk, a következő 10 évben újabb 28 ppm-mel növelve a kibocsátást elérjük a kritikus 440 ppm-et, azaz túllépjük a 1,5 fokos felmelegedést – ebből a 28-ból 8 ppm emelkedés 2023-ig már mért tény). A gyorsuló ütemű melegedésnek megfelelően az 1850. óta mért eddigi 10 legmelegebb év mind 2010 utánra esett.

A klímaváltozás csak tünet. A kutatók szerint mindössze 9 olyan rendszer létezik a Föld ökoszisztémájának komplexitása ellenére, amely bolygónk stabilitását adja, és ezek közül nem is a legkiugróbb a klíma változása – a 9 rendszerből 6 működése már növekvő kockázati zónába került.

Egyéneknek és döntéshozóknak is tenni kell

Sok területen sok mindent tehetünk a kockázatok mérséklése érdekében, a föld-, anyag- és betonhasználattól az energia- és vegyszerhasználatig sok lehetőségünk van a változtatásra. Ha sokan tesszük, és ezzel sokan jelezzük, hogy változtatást szeretnénk – akkor a döntéshozók is változtatni fognak rendszerszinten.

„Az életmódunk és viselkedésünk megváltoztatását lehetővé tevő politikák, infrastruktúra és technológia megteremtésével 2050-re elérhetjük az üvegházgázok kibocsátásának 40-70%-os csökkenését" – jelentette ki még 2022 áprilisában az IPCC III. munkacsoportjának társelnöke. Ráadásul ezek az életmódbeli változások javíthatják egészségünket és jólétünket. Elsődleges lenne a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének gyors csökkentése a tudósok szerint, és ezzel a ppm-szinté is, ezzel lassíthatnánk leginkább a felmelegedés ütemét.

Lépjünk vissza a biztonságos 350 ppm szintre!

Forrás: fna/NOAA/C3S