Globális égés - 2024 új csúcsot hozott
„Egy évtizednyi halálos hőség, az éghajlat összeomlása zajlik valós időben" – jelentette ki az ENSZ főtitkára újévi üzenetében. Az utóbbi évtized volt az eddigi legmelegebb, és annak mindegyik éve rekorddöntő volt, beleértve az új csúcstartó 2024-es évet. A légkört melegítő szennyezők kibocsátása pedig tovább nő. Tenni kéne végre a döntéshozóknak. Többet.
Az utóbbi 10 év mindegyike rekorddöntő volt, közülük a harmadik helyezett 2016, a második 2023, és a dobogó első fokára 2024 került - éves szinten most léptük át először a kritikus 1,5 fokos határt.
A bolygó átlaghőmérsékletének idei növekedése még 2023-hoz viszonyítva is rendkívül gyors, az európai Copernikus Éghajlatfigyelő szerint 1,6 fokkal volt melegebb 2024 az iparosodás előtti időknél.
A kemencehatást fokozza, hogy a forrósodást okozó gázok mennyisége 2024-ben tovább emelkedett, meghaladva a 2023-as rekordszintet. (2023-ban a szén-dioxid légköri koncentrációja az 1750-es 278 ppm-ről 420 ppm-re nőtt, ez 51%-os növekedés 270 év alatt, ám ennek közel fele az utóbbi 40 évben került a légkörbe!!!) 2024 végére ez 422,5 ppm-re emelkedett.
Bár a téma egyre gyakrabban kerül szóba, és már jó ideje „teszünk" is ellene (nap-, szél-, vízenergia, e-autók, hőszigetelés, újrahasznosítás, szelektív gyűjtés stb.), mégis a világ energiaigényének 86%-át még mindig az éghajlatszennyező fosszilis energiaforrások adják. Ráadásul ezek véges források, ahogy számos, mai életkörülményeinkhez nélkülözhetetlen anyag is az, mégis, ezekből is egyre többet fogyasztunk. Az eredmény: klímaöngyilkosság. Többet és mást kéne tenni. Ez elengedhetetlen, de még lehetséges az ENSZ főtitkára szerint.
Generációk százainak az élete múlik azon, hogy megállítjuk-e bolygónk határainak átlépését.
Feszegetjük létünk határait
A klímaváltozás csak tünet, túlfogyasztásunk egyik következménye. Kilenc olyan folyamatot, határt tártak föl kutatók 2009-ig (éghajlatváltozás, bioszféra épsége, földhasználat változása, biokémiai áramlások=tápanyagkörforgás, vízkörforgás, óceánok vizeinek savasodása, ózonréteg csökkenése, aeroszolok mértéke, mesterséges anyagok hatása), amelyektől a Földön minden élet függ. Ezek mindegyikén belül elkezdték meghatározni azokat a fő és alhatárokat, amelyeket nem lehet átlépni anélkül, hogy az emberiség létét ne veszélyeztetnénk.
2023-ra a kilenc határ közül már hatot áthágtunk. Az egyre melegebb környezet felgyorsítja többek között egyes fajok, pl. a létfontosságú rovarpopulóciók kihalását, az erdőtüzeket, a vízkörforgás változását, a jégolvadást stb. Lassítani kellene, mert nehéz lesz az alkalmazkodás ehhez a felgyorsult ütemű változáshoz. Érdemleges, globális hatású lassítás egyénileg már lehetetlen, az nagy kibocsátók, a döntéshozók felelőssége, mi csak követelni tudjuk tőlük egyre többen a hatékony cselekvést, a lassítást.
A nagy népességű fejlett és fejlődő országok a legnagyobb kibocsátók, 2021-ben Kína, USA, India volt a sorrend, bár történelmileg az Egyesült Államok a legnagyobb kibocsátó - az ipari forradalom óta a fosszilis tüzelőanyagokból és ipari tevékenységekből származó összes CO₂ közel negyedéért felel.
Cselekvésre ösztönző szavak kellenének?
A klímaváltozásra utaló pozitív értelmű („meleg", „zöld", „környezetbarát", „felmelegedés") szavaink nem ösztönöznek hatékonyan egy életveszélyes működésmód és ügymenet átalakítására.
Az „üvegházhatás" azt sugallja, csak ki kell nyitni az ajtaját, és máris minden rendeződik. A „kemencehatás" kezelése már több erőfeszítést igényelne. Nem segítenek a megoldásban azok a kifejezések sem, amelyek kicsinyítik a fenyegetés mértékét, ilyen például a „klímasemlegesség", vagy a „nettó zéró kibocsátás". A „katasztrófa", „krízis", „összeomlás" szavak pedig mind passzív hangvételűek: tehetetlenséget sugallnak a természet erejével szemben.
Az aktív hangvételű kifejezések ezzel szemben képesek lennének visszaadni nekünk a felelősségvállalás mellett a cselekvés lehetőségét is Forgács Bálint, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatója: érdemes lenne áttérnünk a „globális égés" vagy a „túlforrósodás" szavakra a felmelegedés helyett, illetve a „klímaöngyilkosság" vagy a „klímapusztítás" kifejezések használatára, mert azok cselekvőképességünkre, a saját viselkedésünk fölötti kontrollra utalnak.
Forrás: fna/NOAA/Guardian/greendex/ClobalCarbonAtlas
Kapcsolódó cikkek
A klímaváltozás csak tünet http://fna.hu/hir/420ppm
Feszegetjük létünk határait 2.
Feléljük a Föld forrásait http://fna.hu/hir/nyersanyagoktulsok19
Mit tehetsz Te? http://fna.hu/mittehetsz/hetikihivas