Gyógyító erdőjárás receptre – már nálunk is
Az erdők csendje, a természet szépsége jót tesz testnek és léleknek – oldja civilizált világunk stresszét, ellazít, feltölt. Legyen az egy városi park vagy egy közeli erdő vagy zöldellő hegyvidék, az ott töltött idő gyógyító hatása, különösen mentális betegségek esetén, ma már tudományosan bizonyított. Ezért is fontos lenne természeti környezetünk védelme, megőrzése, mert annak pusztulása negatívan hat mentális egészségünkre.
Tudományosan igazolt, hogy a természettel való közvetlen kapcsolat és tapasztalás enyhít a mentális betegségeken. Mihók Barbara ökológus és mentálhigiénés szakember, az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) és a Szegedi Tudományegyetem kutatója szerint ezt a tudást már külföldön és hazánkban is elkezdték beépíteni az orvosi gyakorlatba. A jótékony hatás eléréséhez - ingyenes kiegészítő terápiaként - alkalmanként elég egy 20-30 perces séta a természetben.
Márpedig Magyarországon szinte minden magyar családban van depressziós, becslések szerint a lakosság 15,4%-a küzd valamilyen mentális zavarral, és ez esettekben nagyon nehéz tb-támogatott formában segítséghez jutniuk, miközben a kereslet óriási.
A budapesti 12. kerület orvosai receptre írhatják fel a különféle mozgásformákat, köztük a természetjárást, a túrázást vagy például az egészségmegőrző erdőjárást nyugdíjasoknak a Hegyvidéki Zöld Recept program keretében. Szintén hasonló célokat szolgál a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület és az Érdi Önkormányzat együttműködésével létrejött, Sétálj az orvossal nevű informális program. A külföldi példákat tekintve Kanadában az orvosok évente egyszer ingyenes beutalót adhatnak betegeiknek az ország nemzeti parkjaiba, az Egyesült Államokban pedig már több mint tíz éve működik hasonló program.
Több természet, kevesebb gyógyszer
2007 óta egyre több tudományos kutatás született arról, hogyan javítja az ember mentális egészségét, kognitív funkcióit, stressz utáni regenerációját és általában véve jóllétét a természettel való kapcsolat. A természethez jobban kötődő emberek nagyobb eséllyel fejlődnek és működnek jól pszichésen. Egy brit tanulmány szerint már a madarak látványa és éneke is javítja az emberek mentális egészségét, és a természet közelében felnövő gyerekeknek az immunrendszere is erősebb.
Egy nagymintás, 16 ezer embert érintő finn kutatásban pedig azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a természet a gyógyszerfogyasztást mentális zavarok és betegségek esetén. Az derült ki, hogy azok, akik heti 3-4 alkalommal látogattak zöldterületeket, 33%-kal kevesebb szorongáscsökkentőt vagy depresszió elleni szert váltottak ki, és 36%-kal alacsonyabb volt az általuk szedett vérnyomáscsökkentő pirulák száma is, mint azoknál, akik egyszer sem mentek ki a szabadba. A lakás elhagyása az asztma tüneteire is pozitívan hatott: a kimozdulók 26%-kal kevesebb asztmagyógyszert használtak.
Egy amerikai kutatás pedig Észak-Kalifornia több mint ötmillió lakosának egészségügyi költségeit összehasonlítotva az általuk elérhető zöld területek és erdők számával arra jutott, hogy azoknál, akik közelebb laknak a zöldhöz, az egészségügyre fordítandó magánkiadások összege évente átlagosan kicsit több mint 120 ezer forinttal kevesebb, mint azok esetében, akik messzebb élnek ilyen zöld területektől.
Ép természeti környezet, jó egészség
Azonban az, hogy a természet jó hatással van az emberi egészségre, csupán az érem egyik oldala. Mihók szerint azt is érdemes látni, hogy a természeti környezet elvesztése, az értékek rombolása mennyire negatívan hat a mentális egészségünkre. A biodiverzitás-krízis, az ökogyász és a klímaszorongás hozzájárul ahhoz, hogy mentálhigiénés állapotunk a környezettel párhuzamosan rosszabbodjon.
Az empátia és a veszteségélmény nem csupán embertársainkhoz, hanem a természethez is köthető, és ahogy ez egyre hangsúlyosabban jelen van az életünkben, úgy egyre többször hangot is adunk ennek.
Mihók hangsúlyozta, hogy a humán egészség és a természeti környezet állapota összetartozik: az ember akkor tud jól lenni, ha a természet jól van, és ha a természet jól van, az visszahat az ember egészségére is. Ezt jelöli a planetáris egészség fogalma, vagyis az, hogy az emberi egészségügyet nem lehet külön kezelni a bolygóétól. Nem tudjuk magunkat függetleníteni a környezettől, és ennek tudatosítása a gyakorlatban azzal jár, hogy elkezdjük összekapcsolni az eddig külön kezelt természetvédelem és emberi egészség ágazatait.
Emiatt szerinte el kellene kezdeni újraértelmezni az egészség fogalmát, és sokkal nagyobb mértékben be lehetne emelni a természettel való kapcsolatot a klinikai gyakorlatba. Azt is kiemelte, hogy a társadalmi egyenlőtlenségi szempontokat is meg kell itt vizsgálni, mert a kutatások azt mutatják, hogy az alacsonyabb jövedelműek esetében sokkal pozitívabb hatása van a környezettel való kapcsolatnak. Ezen túl pedig azt is érdemes észben tartani, hogy ha felismertük a természet jótékony hatásait, mennyiben terhelhetjük mi emberek a környezetet, és mennyire tudunk ellenállni a kísértésnek, például annak, hogy vidámparkot csináljunk a Normafából.
Kapcsolódó cikkek
5 trendi étel, ami tönkreteszi a környezetet
Pusztítja erdeinket a klímaváltozás
Egyre több a beton - romló hazai helyzetkép
Mit tehetsz még - heti kihívások