A Föld jövője a tét - a légkör nem tárgyal

Ma hatályba lépett a párizsi klímamegállapodás, melynek célja, hogy a Föld légkörének felmelegedése ne érje el a 2 Celsius-fokot. Ám egy új jelentés szerint mindez már kevés lesz – ha a párizsi vállalások megvalósulnak, akkor is 2,9–3,4 fok között lesz a felmelegedés mértéke ebben a században. A klímatárgyalások hétfőn Marokkóban folytatódnak.

A mai hatályba lépés azt a 2015 decemberében Párizsban elfogadott célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

A 1,5 fok megemlítése a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint 100 ország, köztük az Európai Unió tagállamai és az Egyesült Államok is támogatott.

A gyors hatályba lépés feltétele volt, hogy a megállapodást legalább 55 ország ratifikálja, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55%-át bocsátják ki. Az EU és hat tagállamának október 5-i csatlakozása után immár 72 ország lett részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725%-áért felelnek.

A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot érint, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik intézkedéseik eredményét.

A légkör nem tárgyal - Mindez már kevés lesz

Az ENSZ Környezeti Programjának csütörtöki új éves emissziós jelentése szerint mindez már kevés lesz – a jelentésben az áll, hogy még ha a párizsi vállalások teljes mértékben megvalósulnak, a 2030-ra jelzett 54–56 gigatonnás globális kibocsátás mértéke alapján akkor is 2,9–3,4 fok közötti lesz e században a felmelegedés mértéke. További 25%-os csökkentésére van szükség a célok tartására a jelentés szerint.

A múlt évszázadban kibocsátott szén-dioxid továbbra is gyors ütemben fejti ki negatív hatását. A szén-dioxid légköri koncentrációja tartósan túllépte a 400 ppm-es szintet, szemben az ipari forradalom előtti időszak 280-as értékével. Ez már annyira magas szint, hogy a negatív következmények elkerülhetetlenek.

2016-ban több hőmérsékleti rekord is megdőlt. Az idő nem a mi oldalunkon áll, több vállalásra lenne szükség, ám még a jelenlegi ígéretek mellett is tengernyi pénz kellene a párizsi vállalások betartásához.

„Ahhoz, hogy a párizsi egyezményben vállaltak valóban megtörténjenek, a fejlett országoknak folyamatosan növelni kell vállalásaikat, és nemzetközi vonatkozásban a legkevésbé fejlett országok klímaköltségeiben is részt kell vállalniuk" – mondta Andrew Norton, a Környezet és Fejlődés Világbizottság igazgatója. (A fejlődő országokat terhelő klímaköltség 2050-re elérheti az évenkénti 500 milliárd dollárt is, ami 4-5-ször magasabb az eddig becsülteknél.)

Marrákes a megvalósításról szól

A mérföldkőnek számító párizsi nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás hatályba lépése után néhány nappal, november 7-én a marokkói Marrákesben megkezdődik a 22. ENSZ klímakonferencia.

Marrákes a megvalósításról szól, vagyis a párizsi megállapodás szabályainak tisztázásáról, illetve arról, hogyan lehet ösztönözni a kormányokat, vállalatokat, városokat és más szereplőket, hogy a jelenlegieknél is ambiciózusabb vállalásokat tegyenek és azokat képesek legyenek megvalósítani.

A következő 5-15 évben többek között drasztikusan növelni kell a megújuló energiahordozók használatát, az energiahatékonyságot, szabályozni kell a fosszilis energiaforrások pénzügyi támogatását, a legszennyezőbb iparágakat, fenntartható közlekedésre kell áttérni világszerte. Meg kell állítani az erdők kivágását és fenntartható élelemtermelésre, állattenyésztésre kell áttérni az egész világon.

Forrás: MTI/FNA

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te – heti kihívások

Éghajlatváltozás

Amit kevesen tudnak a felmelegedésről

Látványos grafikán az éghajlat változása

1000 éve példa nélküli a Föld melegedésének mai üteme