Évek óta kérdés, hogy melyik a kevésbé környezetterhelő. Mégiscsak nagy luxus fákat kivágni azért, hogy egy-két hét múlva kidobjuk, a műfenyő viszont éveken át használható, mégsem biztos, hogy az a jobb választás. Esetleg választhatunk mást is.

Eleink eredetileg a téli napfordulót köszöntötték örökzöld ágakkal, koszorúval, fagyönggyel, az egyház csak a 15-16. században kezdte Németországban Jézus születését tobozokkal, almával, dióval díszített fenyőfákkal köszönteni, amely szokás végül meghódította az egész világot. Magyarországon csak alig 100 éve, az 1900-as évek elejétől terjedt el széles körben és vált hagyománnyá a családok körében.

Tartós műfenyő - erősen szennyező

Igaz, hogy nem vágunk ki élő fát, és egyre „élethűbbek” a mű hasonmások, ám mégiscsak műanyagból készülnek, azaz nem megújuló kőolajból (többnyire PVC-ből), és "illatuk" is mű. Környezetszennyező és energiaigényes a gyártásuk (közben mérgező vegyi anyagok, pl. dioxin szabadul fel). A tönkrement, kidobott műfenyő soha nem bomlik le (csak mikroszemcsékre porlad), és nehezen újrahasznosítható. Ráadásul többségük távoli országokban, főként Kínában készül, ezért szállításuk is energiaigényes és környezetszennyező. Összegezve a műfenyő a szén-dioxid-kibocsátás egyik okozója...

Fenyőillatú élő

..., ezzel ellentétben a természetes fenyő oxigént termel, amíg ki nem vágják. Ideális esetben a fa nem az erdőből kerül ki, hanem karácsonyfa-ültetvényen termesztették, ahol a kivágott fákat évente pótolják, és talán a talajt sem zsigerelik ki – egy fenyőfa méretétől függően úgy tíz évig növekszik, és addig élőlények (madarak, rovarok) lakhelye, elnyeli a légkört melegítő szén-dioxidot és oxigénnel dúsítja a levegőt. Általában hazai vagy a szomszédos országokból érkezik a vágott fenyő, így a szállítása kevésbé környezetterhelő. Az ünnep múltával a fenyőfák újrahasznosíthatók: fűrészporként, talajtakaró, vízmegtartó mulcsként, esetleg fűtőanyagként, komposztként (tűlevelei vegyes komposztba 3-4 cm vastag rétegekben elterítve lazán tartják a halmot), ennek ellenére, főleg a díszekkel együtt kidobott fák jó része még mindig a szeméttelepen végzi.

Mit válasszak…

Bár egyik megoldás sem környezetbarát, mindenképp a műfenyő ellen szól nagy szénlábnyoma, főként ha azt gyakran cseréljük. Legalább 15, de inkább 20 évig kell ugyanazzal a műfenyővel ünnepelni a karácsonyt ahhoz, hogy környezeti szempontból „megérje”: ha öt-tízévente újat veszünk és kidobjuk a régit, akkor ezzel jobban károsítjuk a környezetet, mintha évente vennénk egy frissen kivágott, fenyőillatú fát. (A drága földlabdás vagy dézsás fenyőfák ritkán élik túl a túlfűtött lakásban a két hetet, és még ha a kertészet az ünnepek után vissza is vásárolja, akkor sem biztos, hogy megmenekül, és lassan kiszáradva végül faforgácsként végzi.)

A fakivágáson és a műfenyőn kívül egyéb lehetőségek is léteznek – a legegyszerűbb, ha fenyőágakat vásárolunk néhány száz forintért, és padlóvázába vagy vázába a komódra állítva ugyanúgy feldíszítjük, mint egy karácsonyfát.

A díszítés is számít - váltsunk természetesre

Nem csak a fák, ma már az egyre fényűzőbb díszítés is környezetterhelő – csak nálunk közel 2 millió élő fenyőfa fogy évente, beleértve a dézsás fákat is. Mindezeken a sok-sok dísz ma már nem természetes és lebomló, hanem valamilyen csilivili műanyag, jó esetben festett fa vagy szalmafigura, no és a díszdobozban kínált, több rétegű díszpapírba, műanyagba csomagolt szaloncukor.

Mi már két évtizede fenyőgallyakra aggatunk szalmadíszeket, diót, egy-egy régről maradt családi díszt, köré piros alma és házilag készült szaloncukor kerül, és néhány mécses fényfűzér helyett – a gyerekek is ezt szokták meg, remélhetőleg ők már ezt a hagyományt adják tovább. Ünnepelj zölden.

Forrás: FNA

Kapcsolódó cikkek

Mit tehetsz Te - heti kihívások

Advent legyen újra a régi

Almát az asztalra

Egy magyar évi egy fát fogyaszt

Az emberiség legnagyobb dilemmája

Túlfogyasztás napja

Nyomot hagyunk - szemétügy I.