Naponta 5000 kilométer hosszú kukásautós konvojt töltünk tele szeméttel, ha így folytatjuk. Naponta! Szemét egy helyzet. Túlhasználjuk a Földet! Tennünk kéne valamit! De mit? Segítünk!

Először a tények. A hulladéktermelés növekedése áll a környezetkárosító emberi hatások élén, beleértve az üvegházhatású gázokat is – írták kanadai kutatók 2013 októberében a Nature-ban.

Az emberiség naponta 3,5 millió tonna szemetet termel, és jó úton haladunk afelé, hogy megháromszorozzuk a szemét napi mennyiségét a századfordulóra. Ha nem változtatunk szokásainkon,
a napi szemét mennyisége már 2025-re elérheti a több mint 6 millió tonnát – ezzel annyi kukásautót tölthetnénk tele, hogy konvojuk 5000 kilométer hosszúra nyúlna.

A fejlődés ára - szemétcsúcs

A szemét elsősorban a városi régiók problémája, márpedig a városiasodás egyre nagyobb méreteket ölt világszerte. 2012-ben a világ népességének már több mint a fele, azaz közel 4 milliárd ember élt városokban. A városlakók fejenként kétszer, vagy akár négyszer több hulladékot termelnek, mint
a vidéken élők.

A szemét mennyisége egyenes arányban nő a gazdasági fejlődéssel, a jóléttel. A legtöbb hulladékot
az európai és észak-amerikai ipari országok termelik. Ám ma már egyes fejlődő kínai, koreai, brazíliai és mexikói térség szemétlerakóiban is naponta 10 000 tonna szemét landol. (A prognózisok szerint a dél-ázsiai gazdaság, főként az indiai, 2025 körül kezd erősen növekedni, a Szaharától délre lévő afrikai országokban ez 2050 körül várható. Az európai és észak-amerikai országokban 2050-től előreláthatóan csökken a hulladék mennyisége a lassuló népességnövekedés és a javuló újrahasznosítási arány hatására.)

A szemétcsúcs 2100-ra várható a világon, amikorra az emberiség napi szeméttermelése 11 millió tonnára nőhet a kanadai kutatók szerint, ha így folytatjuk.

Csak zacskóból 8 milliárd

Minden évben 8 milliárd műanyag zacskó köt ki a szemétben csak az európai unió tagállamaiban, és okoz hatalmas környezeti károkat.

2010-ben például 98,6 milliárd szatyor került az uniós piacra, többségük könnyen szakadó, egyszer használatos, 50 mikronnál vékonyabb anyagból készült, amely akár parányi, mikroszkopikus darabokban évszázadokig keringhet a környezetben. A mennyiséget tekintve ez azt jelenti, mintha minden uniós polgár évente átlag 200 zacskót használna. Ez túl sok. Pedig akár 80 százalékkal is mérsékelni lehetne
a környezetbe kerülő zacskók számát, például ha vásárláskor eleve visszautasítjuk a műanyag zacskót, illetve ha már elfogadtuk, sőt megvettük, akkor szemétbe dobásuk helyett még a vékony kenyeres nejlontasakot is a szelektív gyűjtőbe visszük.

Jó példával járnak előttünk a dánok és a finnek, akik évente átlagosan összesen 4 zacskót használnak, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában 466 darab az évi "szatyor-fejadag".

Mit tehetünk? A cikk folytatásából kiderül.

Kapcsolódó cikkek

Nyomot hagyunk... Szemét ügy II.

Nyomot hagyunk... Szemét ügy III.

Túlhasználat