A műanyagok lassan beborítják a Földet. Hiába tudjuk ezt jó ideje, mégis egyre több a műanyag. Idén pedig már elérjük a globális műanyag túllépés napját. Tennünk kell ellene. Az idei Föld napja kiemelt témája a műanyagok elleni 60/40 kihívás - a műanyaggyártás 60%-os csökkentése 2040-re. Tegyünk érte!

2023 volt az eddigi legmelegebb év 1850 óta, 0,15 fokkal meghaladva az eddigi rekorder 2016. év hőmérsékletét. Mindkét év erős El Nino év, ahogy 2024 is az lesz. Az El Nino melegítő hatását fokozza a növekvő emberi kibocsátás. A növekvő kibocsátással járó életmódunkkal bolygónk létfenntartó stabilitását kockáztatjuk.

Az északi félteke nagy részén egy hőkupola tartja fogságban a meleget, Ázsia egyes részeit elönti az extrém eső, sokfelé pusztítanak erdőtüzek, és éghajlati rekordok dőlnek – a globális felmelegedés okozta szélsőségeket idén az El Nino is erősíti.

Túl sokan vagyunk? Túl kevesen? Nehéz kérdés. Már 8 milliárdan élünk a Földön, és a népesség 49,7%-a nő, de megítélésük, helyzetük gyakran még mindig másodlagos a férfiaké mögött. A nők 44%-a még mindig nem dönthet szabadon, hogyan éljen, mit és meddig tanuljon, hány gyereke legyen… A kérdés, hogy ennyien hogyan élünk - július 11. a népesedés világnapja.

Már átlag 1,2 fokkal melegítettük föl a Földet – ám a gyorsuló ütemű klímaváltozás csak tünet, életmódunk, növekvő népességünk növekvő fogyasztási szokásainak tünete. A világ lakható területeinek már több mint a felét átalakítottuk növénytermesztésre és állattartásra, és már 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye.

Az erdők csendje, a természet szépsége jót tesz testnek és léleknek – oldja civilizált világunk stresszét, ellazít, feltölt. Legyen az egy városi park vagy egy közeli erdő vagy zöldellő hegyvidék, az ott töltött idő gyógyító hatása, különösen mentális betegségek esetén, ma már tudományosan bizonyított. Ezért is fontos lenne természeti környezetünk védelme, megőrzése, mert annak pusztulása negatívan hat mentális egészségünkre.

Barkóscinege, vénic-szil, fecskefarkú lepke, lápi póc és társaik hívják fel figyelmünket 2023-ban a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre, annak védelmére. A vadvilág állományai világszerte visszaszorulóban vannak, létüket leginkább az agráripar fenyegeti, aktív védelmükért bárki tehet – képviselőit többnyire a lakosság szavazatai alapján választják ki minden évben, mi pedig 2017 óta mutatjuk be őket.

Tartós hőhullámok, aszályok, villámárvizek idején egyre többen szorongunk, mi lesz még – pedig globálisan még „csak” átlag 1,1 fokkal van több, mint az iparosodás kezdetén. És már ez is mennyi szélsőséges változással jár. Márpedig a 1,5 fokot már nem kerülhetjük el, és ha sürgősen nem változtatunk, 30 év múlva már 2 fok körül járunk… Fogy az időnk, de még tehetünk ellene.

Idén a járvány miatti lezárások ellenére már július 29-én elfogytak a Föld egy évre elegendő erőforrásai. Túl nagy lábon élünk, alig 7 hónap alatt felhasználtuk megújulni képes éves készleteinket. Ehhez 1,75 Föld kellene, de FÖLD CSAK EGY VAN. Mi, magyarok is túlfogyasztunk, és ez gyorsítja a klímaváltozást, veszélyezteti a talajt, a sokféleséget, létünket...

Pazarló az anyaghasználatunk, nőtt az építési nyersanyagok (kavics, homok, egyéb) kitermelése, több energia fogy, csökken a megújulók aránya és a talajok foszfortartalma, több műtrágyát és vizet használ az agrárium, romlik vizeink, erdeink, természeti élőhelyeink ökológiai állapota, nőtt a légszennyezés, a káros üvegházgáz-kibocsátás 2013 óta.