Fele a szemétbe megy, pedig több embernek több kell

sze, 02/22/2017 - 15:08 — FNA

A megtermelt élelem 20%-a vész kárba világszerte – ez jóval több, mint korábban feltételezték. Márpedig élelemből egyre több kell a növekvő népességnek, ám a mennyiség növelését a pazarláson kívül az éghajlatváltozás és a természeti források, a víz, a talaj kimerülése is erősen megkérdőjelezi – áll a FAO legújabb jelentésében.

Veszélyben az emberiség jövőbeni képessége önmaga ellátására a természeti erőforrásokra nehezedő egyre nagyobb nyomás, az erősödő egyenlőtlenségek és a klímaváltozás negatív hatásai miatt – áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legújabb „Az élelmezés és a mezőgazdaság jövője: Trendek és kihívások" c. tanulmányban.

Az utóbbi évtizedekben „az élelmiszer-termelés fokozása és a gazdasági növekedés gyakran környezetünk kárára történt. ... Napjainkra a korábban Földünk felszínét borító erdőségek közel fele eltűnt. A talaj édesvízkészletei gyorsan fogynak. A biológiai sokféleség komoly károkat szenvedett" – olvasható a kötetben.

„Bolygónk határait feszegetjük, ha nem változtatunk a jelenlegi gyakorlaton" – figyelmeztet a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva a tanulmány előszavában.

Több embernek több kell

2050-re a világ népessége megközelítheti a 10 milliárdot. Legalább 50%-kal több élelemre lesz szükség még visszafogott gazdasági fejlődés mellett is, és a kereslet kielégítését erősen megnehezíti, hogy az emberek egyre gyakrabban és nagyobb arányban fogyasztanak húst, gyümölcsöt, zöldséget, feldolgozott élelmiszert, mint például gabonát, mindezzel gyorsítva az erdők eltűnését, a talajromlást és növelve az éghajlatmelegítő gázok kibocsátását.

„Az éghajlatváltozás az élelmiszer-termelés minden területére hatással lesz: a csapadék mennyiségére, az aszályok és áradások gyakoriságára." Épp ezért a jövő kihívásai nem oldhatók meg az eddigi gyakorlat folytatásával. „A jelenlegi nagy eszköz- és erőforrás-igényű mezőgazdasági termeléssel, ami az erdőirtást, a vízhiányt, a talajromlást és az üvegházhatású gázok kibocsátását okozta, nem lesz fenntartható az ellátás" - olvasható a jelentésben.

A fele kárba vész, főként állati

A legfontosabb kihívás, hogy többet termeljünk kevesebb erőforrással és kevesebb pazarlással. A megtermelt élelem 20%-a vész kárba világszerte – ez jóval több, mint korábban feltételezték. Az ok, hogy az emberek a szükségesnél mintegy 10%-kal többet esznek, miközben a megvásárolt élelmiszerek közel 9%-át hagyják megromlani, vagy kidobják – derítette ki az Edinburghi Egyetem szakemberei által vezetett nemzetközi kutatócsoport.

A FAO adatait felhasználva kimutatták, hogy a világon előállított 2,1 milliárd tonna termés mintegy fele vész kárba a túlfogyasztás, a szemétbe dobás és a nem hatékony termelési folyamatok miatt. Különösen a haszonállat-tartás termékeinek előállítása jár nagy veszteséggel - 78%-a, vagyis 840 millió tonna kárba vész. Mintegy 1,08 milliárd tonna betakarított terményt használnak fel 240 millió tonna ehető állati termék, köztük hús, tej és tojás előállítására – állapították meg az Agricultural Systems folyóiratban közzétett tanulmányukban. Márpedig az állattartás környezeti terhe, vízigénye, éghajlatmelegítő hatása jóval nagyobb, mint a növényeké.

Éheztesd a kukát és válts klímabarát étrendre

Magyarországon fejenként nagyjából évi 40 kg ételt dobunk ki – a családok majdnem fele rendszeresen. Ha ezt legalább a felére csökkentenénk, akkor egyrészt akár több tízezer forint maradna másra a pénztárcánkban, másrészt részesei lehetnénk egy közös ügynek, a felmelegedés lassításának.

„Csökkenteni az ételpazarlást és mérsékelni a húsfogyasztást nem lemondás, hanem esély az egészségesebb táplálkozásra és a fenntarthatóságra" – egy kis odafigyelés csodákra képes.

Forrás: FAO hírlevél/MTI