40 kg étel a kukába - legalább felezzük meg

Magyarországon fejenként nagyjából évi 40 kg ételt dobunk ki - a családok majdnem fele rendszeresen. Ha ezt legalább a felére csökkentenénk, akkor egyrészt akár több tízezer forint maradna másra a pénztárcánkban, másrészt részesei lehetnénk egy közös ügynek, a felmelegedés lassításának.

Leggyakrabban a pékáru, a főtt étel, a zöldség és gyümölcs, a húsfélék és felvágottak, a tej és tejtermékek, valamint a gyümölcslevek kerülnek a kukába vagy a lefolyóba a hazai háztartásokban. A magyar családok 42%-a rendszeresen dob ki élelmiszert; közülük 82% azért, mert megromlott, 10% a lejárt szavatossági idő miatt, 8% pedig csak azért, mert megmaradt.

A megkérdezettek 4%-a napi, 27%-a heti, 11%-a pedig havi gyakorisággal dob ki élelmiszert, pedig az élelmiszerpazarlás csökkentéséért szinte mindenki (96%) igyekszik valamit tenni – derül ki a Tetra Pak legújabb országos felméréséből.

A szándék dicséretes, az eredmény már kevésbé biztató - a szemétbe kerülő étel mennyisége évek óta nem csökken az Élelmiszerbank adatai szerint, sőt. Ebben lépést tartunk a világgal.

Világméretű a pazarlás - és a légkört is melegíti

A megtermelt élelmiszer mennyiségének ma is évente több mint 30%-a válik hulladékká világszerte a FAO (ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) adatai alapján. Csak Európában mintegy 29 millió tonna tejipari terméket, azaz a teljes termelés 20%-át pazaroljuk így el. Ez fenntarthatatlan - ugyanis a világ élelmiszer-termelését 60%-kal kellene növelni 2050-ig azért, hogy az elegendő legyen a növekvő népesség ellátására, ami szinte lehetetlen.

Miért? Egyrészt a szemétbe dobott étel gyorsítja a légkör felmelegedését, és a változó éghajlat miatt csökken a terméshozam... másrészt ahhoz, hogy ezentúl is jusson mindenkinek ennivaló, és tovább csökkenjen a 840 millió éhező száma, ahhoz (persze csak ha "minden marad a régiben") még több erdőt kell kivágni, hogy legyen több termőföld, legelő, és legyen elég öntözővíz, műtrágya is a növekvő népesség ellátására... viszont emiatt sok faj eltűnik, átalakítjuk, szennyezzük a környezetet, melegszünk. Nagyon. Ördögi kör.

Kézenfekvő, hogy a világszerte kidobott élelmiszer mennyiségét kellene csökkenteni, legalább a felére. Ehhez érdemes utánanézni, hol, miért és mennyi hulladék keletkezik. Mire az étel a termőföldről, legelőkről az asztalunkig jut, az ellátórendszer szinte minden szintjén van veszteség, többek között a helytelen betakarítás, tárolás és szállítás, a szigorú eladási határidők, a szupermarketek kereskedési gyakorlata (akik csak tökéletes élelmiszert hajlandók átvenni, és akcióikkal túlvásárlásra ösztönöznek), a piacok élelmiszer-hulladéka, az élelmiszeripar feldolgozási módszerei, éttermek, büfék, közétkeztetés ételhulladéka és a vásárlók pazarlása miatt.

Csak az Európai Unió élelmiszer-hulladéka 100 millió tonna évente. A kidobott étel 42%-a a háztartásokból kerül ki, a maradék 58%-on hárman osztoznak: az élelmiszeripar, az éttermek, büfék, menzák és a kis- és nagykereskedelem. Ebből is látszik, hogy érdemes a házunk táján kezdeni.

Éheztesd a kukát!

Szerencsére könnyen visszafoghatjuk a növekedésre épülő „fejlődés" nyilvánvaló fenntarthatatlanságát – egy kis odafigyelés csodákra képes. Ha például sikerülne az ételpazarlás jelenlegi mértékét a felére csökkenteni, csak ezáltal közel 38%-kal kevesebb üvegházgáz kerülne a légkörbe. Hát még ha sokan áttérnénk a klímabarát étrendre..., de most csak maradjunk a kukában landoló élelmiszereknél.

Fogyasztási szokásainkkal mi tartjuk fenn a pazarló élelmiszerrendszert. Te melyik csoportba tartozol? A magyar lakosság 67%-a a felmérés szerint odafigyel arra, hogy csak a szükséges mennyiséget vigye haza; lehetőleg hosszan eltartható termékeket vásárol 37%. A megkérdezettek mintegy 30%-a újrahasznosítja a kidobásra szánt élelmiszert, például komposztálja vagy az állatoknak adja. Kezdetnek nem rossz. Reméljük, a kidobott mennyiség is látványosan csökkeni kezd.

A legjobb megoldás persze az lenne, ha a kidobott mennyiséget nem kellene megtermelni. Ezt csak úgy érhetjük el, ha kezdjük éheztetni a kukát. Egyszerűen csökkenthetjük a pazarlást és sokat megtakaríthatunk, ha nem engedünk a csábító túlkínálatnak, ezért boltba indulás előtt bevásárlólistát készítünk, figyelünk a háztartásba kerülő élelmiszerek szavatosságára, rendszeresen ellenőrizzük hűtőnk tartalmát, időben elfogyasztjuk a közelgő lejáratú termékeket, valamint hasznosítjuk a maradékokat is, és menzán, étteremben is csak annyit rendelünk, hogy evés után semmi ne maradjon a tányérunkon. (Ezzel a módszerrel egy országos kampány hatására 2 év alatt 270 000 tonnával sikerült csökkenteni a britek 8 millió tonnás ételhulladék-mennyiségét.)

Forrás: MTI/FAO/Eurostat

Kapcsolódó cikkek

Maradék mentve

Frissen a szemétbe

Minek a szemetes, ha nincs szemét

Kukadiéta - Mennyit hagytál a tányérodon?

Étrend és éghajlat

Add tovább!