Húsatlasz – nálunk több a marha 2016 február 15.
 Naponta szólnak a hírek a világ élelmezésének nehézségeiről, étrendünk környezeti hatásairól, a túlfogyasztásról. Változtatnunk kellene, és nemcsak a környezet, hanem egészségünk érdekében, de úgy tűnik, nemigen tudunk. Érdemes csemegézni a Magyar Természetvédők Szövetsége kiadásában magyarul is megjelent és szabadon letölthető Húsatlasz oldalain, hol is tartunk.
|
Csicseri, borsó, bab, lencse, fekete szemű menyecske… 2016 február 10.
 A húshagyó keddel véget érő farsangi mulatságok után kezdődik a húsvétig tartó böjti időszak. A népdalban is megénekelt csicserikkel és társaival a böjtölés egyáltalán nem lemondás, sőt segít áttérni egy egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre. Új ízek, rostos színkavalkád, finom fűszerek... 40 nap hús és hiánytünetek nélkül, testben és lélekben megújulva.
|
Vizes élőhelyek világnapja – február 2. 2016 február 2.
 A világ folyórendszereinek mára csaknem a fele károsodott valamilyen mértékben. A folyók, tavak apadásának egyik oka az éghajlatváltozás, a másik, hogy gyorsabban ürítjük ki (és szennyezzük el) a vízforrásokat, mint ahogy a természetes rendszerek újratöltődnek. Riasztó, hogy hazánkban a természetes folyóknak és tavaknak csak 12%-a van jó ökológiai állapotban.
|
Hová tűnik 4000 kalória? Naponta 2016 január 31.
 Étrendünk felel a világ üvegházgáz-kibocsátásának közel harmadáért. Nem mindegy, mennyit és mit eszünk. Fontos a kevesebb, de az étel lábnyoma is számít, meg a kukába kerülő ételmennyiség – állítja Mike Berners-Lee, a brit Lancaster Egyetem kutatója.
|
Forró évünk lesz 2016 január 20.
 A migráció valószínűségben ugyan vezet, de súlyosságban a klímaváltozás áll az élen a világot legjobban fenyegető öt kockázati tényező között 2016-ban – és ezt újabb rekord jelzi. 2015 közel 1 Celsius-fokkal volt melegebb minden eddigi évnél 136 év rangsorában.
|
13+1 tény az élelmezés helyzetéről 2016 január 7.
 Az emberiség létszáma 2016-ra elérte a 7,4 milliárdot, és 2030-ra megközelíti a 9 milliárdot - addigra 60%-kal kellene növelni az élelmiszer-termelést ahhoz, hogy képesek legyünk ellátni a növekvő népességet, és mindeközben 2030-ra teljes mértékben szeretnénk felszámolni az éhezést. Már 100%-kal nőtt a mezőgazdaság légkört melegítő globális kibocsátása az utóbbi 50 évben!
|
Érdemeikért küzdenek a hüvelyesek 2015 december 29.
 Lenézett lencsék, elfelejtett babok és mellőzött borsók érdekében lépett az ENSZ, amikor Rómában bejelentette, hogy 2016 a hüvelyesek nemzetközi éve lesz – ugyanis manapság a megérdemeltnél jóval kevesebb figyelem jut az évszázadok óta fogyasztott tápláló, fenntarthatóan termeszthető és megfizethető hüvelyeseknek.
|
Meleg, melegebb, forró – a klíma 2015 december 20.
 Rekorddöntő évek - az idei november volt a legmelegebb a feljegyzések 1880-as kezdete óta, így már valószínű, hogy 2014 után 2015 lesz az eddigi legmelegebb év, sőt 2016 még az idei rekordmeleg évnél is melegebb lehet. Különösen az Északi-sarkvidék melegszik nagyon – kétszer olyan gyorsan, mint a Föld más térségei. Mit tehetünk? Nélküled nem megy.
|
Terítéken a hús a klímacsúcson 2015 december 3.
 A nemzetközi húsmentes hétfő mozgalom is részt vesz a párizsi klímacsúcson - december 7-9. között három helyszínen is várják az érdeklődőket. Paul McCartney és családja pedig nyílt levélben kérte a brit miniszterelnököt, hogy a párizsi klímakonferencián vegye napirendre a húsfogyasztás csökkentését, egy londoni kutatóintézet meg húsadót javasol. A fejlett országokban egyre kevesebb az állattartó, mégis egyre több a haszonállat. Az étrend már nem magánügy.
|
A húsadó segítene megmenteni a Földet 2015 november 27.
 A klímaváltozást lassító tervek „szinte teljesen figyelmen kívül hagyják” a húsfogyasztás csökkentését a brit Chatham House kutatóintézet szerint. Egy megfelelő mértékű adó 14%-kal csökkenthetné az éghajlatot terhelő jelenlegi túlzott húsfogyasztást - nyilván nem véletlenül jelent meg az elemzés a párizsi klímacsúcs előestéjén.
|
