13+1 tény az élelmezés helyzetéről

Az emberiség létszáma 2016-ra elérte a 7,4 milliárdot, és 2030-ra megközelíti a 9 milliárdot - addigra 60%-kal kellene növelni az élelemtermelést ahhoz, hogy képesek legyünk ellátni a növekvő népességet, és mindeközben 2030-ra teljes mértékben szeretnénk felszámolni az éhezést. Már 100%-kal nőtt a mezőgazdaság légkört melegítő globális kibocsátása az utóbbi 50 évben!

A világ országai tavaly megállapodtak a következő 15 év fenntartható fejlődési menetrendjében, amelyben kiemelt helyet kapott az a törekvés, hogy 2030-ra teljes mértékben felszámoljuk az éhezést.

13 érdekes és olykor meglepő tényt gyűjtött össze az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az élelmezés helyzetéről, hogy tisztában legyünk azzal, hol állunk jelenleg ebben a folyamatban.

1. A megélhetés alapját a szegénységben élők 75%-ának világszerte a mezőgazdaság és az elérhető természeti források adják.
2. A globálisan megtermelt élelmiszer 80%-a családi gazdálkodásokból származik, ezért az ő támogatásuk különösen fontos.
3. 2030-ra 60%-kal kell növelni az élelmiszer-termelést a FAO előrejelzése szerint azért, hogy képesek legyünk ellátni az egyre növekvő népességet.
4. Mindeközben évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolunk el, ez egyes országokban a megtermelt élelmiszer harmadát jelenti.
5. Az élelmiszer-pazarlás globális költségét 2,6 trillió dollárra becsülik, ebből 700 milliárdot tesz ki a környezeti és 900 milliárdot a társadalmat terhelő kiadások számlája.
6. Mindezek ellenére az éhező emberek száma a Földön 800 millió alá csökkent, de még így is majdnem minden 9. ember számára problémát jelent a napi betevő előteremtése.
7. A fejlődő világban alig 13% az alultápláltak aránya, ez a szám 25 éve a jelenleginek még közel a kétszerese volt.
8. Az országok többsége (129-ből 73) teljesítette az éhezés csökkentését előirányzó Millenniumi Fejlesztési Célt (a 2000-ben elfogadott célok báziséve 1990).
9. Mindez azt jelenti, hogy 1990 óta 216 millió ember került ki az éhezők köréből, ám ahhoz, hogy 2030-ig felszámoljuk a világon az éhezést, arra évente átlag 267 milliárd dollárt kellene fordítani.
10. A mezőgazdaság évente 10 milliárd tonna üvegházhatású gázt juttat a levegőbe, ennek 40%-a az állattenyésztésből, részben az állatok emésztéséből ered. A mezőgazdaság légkört melegítő globális kibocsátása 100%-kal nőtt az utóbbi 50 évben, 1961-2012 között 2,7 milliárd tonnáról 5,4 milliárdra.
11. Az aszály okozta károk 80%-a a mezőgazdaságot sújtja a fejlődő országokban.
12. A világ termőföldjeinek 33%-a leromlott állapotú a FAO szerint.
13. A termésátlagokat akár 79%-kal lehetne növelni hatékonyabb vízhasználattal, kevesebb rovarirtóval és a talajminőség javításával.

+1 Több helyett másképp

Mindössze 15 év alatt 60%-kal több élelmet termelni, miközben változik a klíma és a termékeny talajterület is véges, szinte lehetetlen.

Épp ezért talán nem véletlen, hogy „Tápláló magok a fenntartható jövőért" szlogennel épp most nyilvánította 2016-ot az ENSZ a hüvelyesek nemzetközi évévé, hogy étrendváltással is segítse a fenntartható ellátást.

Ugyanis az utóbbi évtizedek trendje, a húsok, és általában az állati eredetű élelmiszerek arányának folyamatos növekedése a világ étrendjében fenntarthatatlan. Túl sok húst, állati fehérjét eszünk – a világ hústermelése közel kétszer annyival nőtt az utóbbi 40 évben, mint a Föld népessége.

Ez nemcsak a környezetet, hanem egészségünket is megterheli. A fogyasztói társadalom túlkínálatában észre sem vesszük, hogy túl sok állati fehérjét eszünk, és ez növeli a cukorbetegség, a vérkeringési megbetegedések, sőt az elhízás kockázatát.

Fehérje sok(k)

Miért esszük túl magunkat? Mert egy fejlődésben lévő, 55 kg-os kamasznak mindössze naponta 44 gramm fehérje elég, egy felnőtt nőnek napi 46 gramm, egy felnőtt férfinak pedig 56 gramm.

Ám már egy nagy szelet, 200 grammos húsban is több mint 50 gramm a fehérje – így ha ez a hússzelet egy bögre száraz babból főtt főzeléken volt (16 gramm) ebédre, reggelire meg egy pohár tejet vagy kakaót ittunk (8 gramm), tízóraira pedig egy pohár joghurtot (11 gramm fehérje), máris jóval többet (85 gramm fehérjét) ettünk az egészséges mértéknél. És akkor a főzelék tejfölös habarásával, a vacsorára szánt sonkával, sajttal nem is számoltunk. Meg egy útközben bekapott hamburgerrel vagy hot doggal, vagy az esti film közben megevett baconos tojásrántottával, sajtos pogácsával. Könnyű túlzásba esni!

Kevesebb fehérje is elég, és jó, ha az többféle forrásból, változatos étrendből származik.

Miért a hüvelyesek?

Most csak 3 tény a hüvelyesekről, hogy miért kiemelt szereplői az idei évnek, és miért kellene minden héten szerepelniük étrendünkben:

1. A hüvelyesek ma is nélkülözhetetlen élelmiszerek a fejlődő országokban, míg a fejlettekben háttérbe szorulnak. A fejlődő országokban az átlagos étrend 75%-át a hüvelyesek teszik ki, míg a fejlett országokban csak a 25%-át. Pedig a hüvelyesek az állati fehérje megfizethető alternatívái: tömegük 20-25% fehérje, míg a búzának csak 10%-a, a húsok fehérjetartalma eléri a 30-40%-ot.

2. Csökken a fogyasztásuk. Bár a hüvelyesek termesztése világszerte 20%-kal nőtt az utóbbi 10 évben vélhetően a népességnövekedés és növekvő állatállomány takarmányozása miatt, ám a fogyasztásuk a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt folyamatosan csökken. Részben talán mert számos országban – köztük a vegetáriánusnak számító növekvő népességű Indiában – egyre több a hús az étrendben.

3. Termesztésükhöz más fehérjeforrásokkal összehasonlítva jóval kevesebb víz elég. 1 kg lencse vagy borsó termesztéséhez 50 liter vizet használnak el. Ugyanúgy 1-1 kg-nyi csirkehúshoz viszont 4325 liter vizet, birkahúshoz 5520 liter, marhahúshoz pedig 13 000 liter vizet használnak el, mire az asztalunkra kerülnek. A hüvelyesek kis vízlábnyomuk miatt jóval gazdaságosabb és biztosabb fehérjeforrások szárazabb vagy egyre gyakoribb aszállyal veszélyeztetett régiókban, mint a vízigényesebb húsok, ráadásul nitrogénmegkötésükkel javítják a talaj termőképességét, megfelelően vetve védenek a talajerózió, a talaj kiszáradása ellen. Fajtagazdagságuk pedig lehetővé teszi, hogy a változó klímához alkalmazkodva megfelelő fajtát találjunk a jó terméshez.

Ráadás

Nem csak főzeléknek jók, és ha az áztatóvizét leöntjük, nem is gázosak. Recepteket a húsmentes hétfő oldalon találsz: diós lencsekrém, mediterrán babkrém, csicserikrém, mentás borsókrémleves, török lencseleves, fűszeres bableves, borsók gyöngye, zöldbabsaláta, babos minestrone, chilis bab, csicserifasírt, no jó, egy főzelék is, de másképp: fűszeres lencsefőzelék, és Te is küldhetsz be recepteket.

Jó étvágyat!

Forrás: FAO/FNA

Kapcsolódó cikkek

Érdemeikért küzdenek a hüvelyesek

Ételpazarlás

Poszthumusz - 2015 a talaj éve

Étkezésünk ökolábnyoma - felelős fogyasztó a magyar?

Terítéken a szója - tudja, hogy szinte naponta eszi?