Nincs ingyen zacskó

sze, 07/27/2016 - 10:07 — FNA

Augusztusban várható a műanyag zacskók használatát korlátozó újabb magyar rendelet a zacskóellenes uniós irányelvet követve, mert továbbra sem csökken a zacskók száma – 100 milliárd (!) fogy és kerül a szemétbe évente csak Európában, de itthon is 1,3 millió fogy naponta. Nehezen mondunk le a valójában sokba kerülő kényelemről.

A kémiai víz- és levegőszennyezők után a műanyag zacskók a legelterjedtebb környezetkárosítók a világon – a sarkvidékektől a tenger mélyebb zónáin át a Himalája csúcsáiig mindenütt szennyeznek.

A tengerparti uszadék 10%-át, a tengerben lebegő szemétnek pedig a háromnegyedét teszik ki. A madarak fészket építenek belőle, amitől a tojásaik befüllednek, a halak tápláléknak vélik a felaprózódott műanyagdarabokat, a teknősök a medúzának nézett egész zacskókat fogyasztják (a végeredmény mindkét esetben ugyanaz, a kőolajszármazékokból készülő műanyag megjelenik a táplálékláncban), a fókák és a delfinek rendszeresen belegabalyodnak.

A globális károkkal az európai országok közül elsőként Írország nézett szembe még 2002-ben, 2012-ben Olaszország, idén július elsejétől pedig az évi 17 milliárd zacskót fogyasztó Franciaország is lépett: betiltották az egyszer használatos zacskókat - a tilalom a 10 liternél kisebb űrtartalmú, 50 mikronnál vékonyabb anyagú, egyszer használatos fóliákat érinti.

Nincs ingyen zacskó

2018 végétől pedig már tilos lesz ingyen adni a nejlonzacskót és -szatyrot az EU teljes területén azért, hogy csökkenjen a felhasználás. Előbb-utóbb ezért minden uniós tagállamnak ki kell alakítania a maga zacskópolitikáját – kivételt csak a biológiailag lebomló alapanyagú, illetve a higiéniai okokból (például a péksüteményeknél) használt vékonyfólia jelenthet.

Az 508 millió lakosú EU területén évente 100 milliárd, azaz lakosonként 200 darab zacskó fogy, 89%-uk egyszer használatos. 2019-re 90, 2025-re pedig 40 darab az előirányzat.

A zacskóháborúban az európai országok közül Írország nyerésre áll, ahol 2002-ben olyan magas adót vetettek ki a környezetkárosító csomagolásra, amivel gyakorlatilag kiszorították az üzletekből. A darabonkénti sarc 22 euró¬cent (mai árfolyamon mintegy 70 forint). Ennyi pénzért az írek már hajlandók mérlegelni: öt év alatt teljesen átalakították vásárlási szokásai¬kat, vagyis eltűnt az eldobható és győzött a saját, általában újrahasznosított textilből készült cekker. Az eredmények pedig azonnal látszódtak: hetek alatt 90%-kal csökkent a közterületi hulladék mennyisége.

A skandináv országokban a díjasítással és a tudatformálással értek el szép sikereket, ott a fejenkénti éves zacskófogyasztás 4 darabra redukálódott, ugyanez a mediterrán országokban 80, Lengyelországban 400 darab/fő/év.

Mi inkább fizetünk

Magyarország éllovasként idejében lépett, és az íreket követően már 2005-ben környezetvédelmi termékdíjat vezetett be az eldobós szatyrokra – a díj 3 literes űrméretig 3, három és 20 liter között 10 forint, 20 liter fölött pedig 25 forint darabonként –, azóta a boltok többnyire pénzért adják ezt a csomagolást. Az uniós elvárásokat követő intézkedés azonban egyelőre csupán félsikert hozott – továbbra is naponta 1,2-1,3 millió zacskó kerül forgalomba, mert a magyar vásárlók, úgy tűnik, inkább fizetnek, mint hogy lemondjanak a kényelmükről.

A globális károkra, a táplálékunkat is szennyező méreganyagokra ritkán gondol az, aki az otthonról hozott szatyor vagy kosár helyett tép magának egy zacskót a pénztárnál a kényelem jegyében. Vajon az augusztusi újabb hazai szabályozás emeli a zacskók árát vagy inkább a vásárlói tudatformálásra és tájékoztatásra helyezi a hangsúlyt?

Forrás: greenfo.hu/fna