Csicseri, borsó, bab, lencse, fekete szemű menyecske…

sze, 02/10/2016 - 22:02 — FNA

A húshagyó keddel véget érő farsangi mulatságok után kezdődik a húsvétig tartó böjti időszak. A népdalban is megénekelt csicserikkel és társaival a böjtölés egyáltalán nem lemondás, sőt segít áttérni egy egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre. Új ízek, rostos színkavalkád, finom fűszerek... 40 nap hús és hiánytünetek nélkül, testben és lélekben megújulva.

Hamvazószerdán kezdődik a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt a keresztény kultúrkörben, és nagyszombatig tart a negyvenelés (a naptári napok számát tekintve a húsvétvasárnap előtti 47. napig, mert a böjti napokból kimarad a hét vasárnap: ünnepen nem böjtöl az ember, hanem ünnepel). A több évszázadon át élő szigorú böjti szabályok - késő délutánig nem ettek semmit, és utána sem fogyasztottak húst, tejterméket, tojást - mára sokat enyhültek, de ma is javasolt a tartózkodás a húsfogyasztástól, 2024-ben február 14. és március 31. között.

A túlfogyasztásra ösztönző 21. században akkor sem kell hiánytünetektől tartanunk, ha a böjtöt szigorúan betartva, 40 napra lemondunk a húsról, ugyanis többségünk nap mint nap túlzottan sok állati fehérjét fogyaszt – nemcsak pörkölttel, rántott szelettel, felvágottal, májkrémmel és kolbásszal, hanem sajttal, tejjel, joghurttal, tonhallal, tojással a napi javasolt 50-60 grammnál jóval több fehérjét juttatunk szervezetünkbe.

A 40 napos böjt alkalmat ad a megtisztulásra, szokásaink átértékelésére, a lemondásra, az élelmet adó természetet és szervezetünket tiszteletben tartó hagyományok újjáélesztésére.

Fehérjét többféle forrásból

Az izmok, kötőszövetek, csontok és a haj építésében szerepet játszó fehérjékben gazdag húsok, sajtok helyett (nem csak) most érdemes kipróbálni a csicserit, borsót, babot, lencsét, mivel mindegyikük gazdag fehérjében, és nem csak leves, főzelék főhet belőlük. 2016 volt a hüvelyesek nemzetközi éve – és azóta is dúskálhatunk a jobbnál jobb csicseris, babos, lencsés receptekben.

A böjti időszak után is érdemes hetente legalább háromszor növényi fehérjét választani húsos helyett – a változatos étrend egészségesebb, hiszen legalább 40-féle tápanyagra van szüksége szervezetünknek, ám ezek együttesen egyik élelmiszerben sem fordulnak elő, még a sokra tartott húsokban, sajtokban, tejtermékekben sem.

Változatos étrenddel a kilók is jobban fogynak. Egy kutatás szerint egyszerűen csak felezd meg a húsadagodat, és edd magad karcsúra.

Kalcium, vas, enzimek - egyik sem hiányozhat

A dió, mogyoró is remek fehérjeforrás, és mindkettő gazdag a csontok, fogak épségéért, az izomösszehúzódásért felelős kalciumban is, akárcsak a szezámmag vagy a mák. A rizs-, szója-, dió-, mandulatej vagy zabpehelyből nyert tej pedig pontosan annyi kalciumot tartalmaz, mint a tehéntej.

A vas, mint az oxigénszállító hemoglobin egyik alkotója, szintén fontos azért, hogy agyunk és izmaink elegendő oxigénhez jussanak. Ám nem fogunk vashiányban szenvedni, ha többet eszünk azokból a növényekből (pl. mákból, céklából), amelyekben bőségesen van vas, többet, mert vastartalmukból mindig csak kis mennyiség hasznosul.

Negyven napos húsmegvonás esetén egyébként sem kell attól tartanunk, hogy vas- és egyéb fontos tápanyag-készletünk jelentősen megcsappan a táplálkozással foglalkozó dietetikus szakemberek szerint.

A jó egészséghez mindemellett sok és sokféle enzimre van szüksége a szervezetnek. Enzimeket csak élő, nyers zöldségből, gyümölcsből tud előállítani szervezetünk. A nyersen fagyasztott zöldég-gyümölcsben ugyan több vitamin, ásványi anyag marad, mint a főttben, enzimek azonban már nincsenek a fagyasztott vagy sütött-főzött ételeinkben. Ezért is együnk több zöldséget, gyümölcsöt nyersen. Például nagyböjt idején egy almás-diós nyers céklasaláta remek választás.

A klímának is jót tesz

A változatos, sok rostos növényt, gyümölcsöt tartalmazó étrend nemcsak egészségünknek tesz jót, de a klímaváltozást és a környezet túlhasználatát is lassítja, sőt vízlábnyomod is kisebb lesz.

Forrás: FNA