Egymillió fogy percenként palackból

szo, 07/01/2017 - 15:14 — FNA

Percenként egymillió műanyagpalackot vásárolunk világszerte – és 2021-ig 20%-kal nőhet a műanyagéhség, ami a klímaváltozáshoz hasonló súlyosságú környezeti válsághoz vezethet. Csak nálunk 1,2 milliárd liter ásványvíz fogy évente! A palackok többsége a szeméttelepeken és az óceánban végzi, ahol több száz év alatt apró darabkákra bomlik, és visszajut a tányérunkba.

A palackozott víz iránti csillapíthatatlan vágy hajtja a műanyagpalackok növekvő piacát, valamint a "folyton úton" nyugati életmód átterjedése Kínára és Ázsia csendes-óceáni régióira. 2016-ban több mint 480 milliárd műanyag üdítős palackot adtak el világszerte – percenként egymilliót! Egy évtizeddel korábban ez a szám még nagyjából 300 milliárd volt, 2021-re viszont eléri az 583,3 milliárdot az Euromonitor International kutatócég legfrissebb becslései szerint.

Csak 7%-ából készül újra palack

Bár az üdítős és vizes palackok többsége újrahasznosítható polietilén-tereftalátból (PET) készül, begyűjtésük és újrahasznosításuk képtelen lépést tartani a megnövekedett igénnyel. A 2016-ban eladott palackok kevesebb mint felét gyűjtötték be újrahasznosításra és annak végül csak 7%-ából készült új palack, pedig az üdítős palackokat 100%-ban újrahasznosított műagyagból (RPet) is elő lehetne állítani. A palackok többsége ennek ellenére a szeméttelepeken és az óceánban végzi. Ha így folytatjuk, 2050-re súlyra több lesz a műanyag az óceánokban, mint a hal.

Évente 5-13 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba az Ellen MacArthur Alapítvány kutatása szerint, ahol az időjárás mikroméretű szennyező darabokra (POP) bontja azokat és aztán a tengeri madarak, halak és egyéb teremtmények gyomrába jutva bekerül a táplálékláncba, és megtalálta útját az emberek tányérjába. A tengeri halak, rákok, egyéb finomságok rendszeres fogyasztóinak tányérjára évente 11 000 apró műanyagdarabka kerül az étellel együtt a genti egyetem kutatásai szerint. Hugo Tagholm, a Surfers Against Sewage nevű szervezet munkatársa szerint a műanyagszennyezés lassan a klímaváltozáshoz hasonló súlyosságú fenyegetéshez vezet, szennyezi a Föld természeti rendszereit és egyre több teremtményt, ökoszisztémát veszélyeztet.

Az évente gyártott több mint 300 millió tonna műanyag súlya nagyjából megegyezik az emberi népesség súlyával. 2017 májusában csaknem 18 tonna műanyaghulladékot találtak a világ egyik legtávolabbi, csendes-óceáni lakatlan szigetén, de az Északi-sarkvidék part menti területein és Nagy-Britannia leggyönyörűbb strandjain is megjelent már a műanyagszemét.

„A világszerte eladott műanyagpalackok többsége ivóvizes palack – mondta Rosemary Downey, az Euromonitor munkatársa -, mert az emberek egészségesen akarnak élni, és mivel egyre jobban aggódnak a talajvíz szennyezettsége és a csapból folyó víz minősége miatt, ezért egyre többen palackozott vizet isznak". Kína mellett Indiában és Indonéziában is jelentősen nő a palackozott víz iránti igény, de Európa és Amerika sem marad le.

Igyál a csapból

Csak Magyarországon évente 1,2 milliárd liter ásványvíz fogy, ez kb. 45 000 tonnányi műanyag palack. A PET palackok az antimon miatt lehetnek ártalmasak, amit 90%-uk tartalmaz, mivel ez a fém a legmegfelelőbb katalizátor a PET előállítása során. A palackokból a meleg, a fény, a napsütés, a tárolás hosszának hatására nagyobb mennyiségben oldódhatnak a vízbe a vegyi anyagok, mint ha szobahőmérsékleten tartjuk. Ráadásul 1 liter ásványvíz előállításához közel 3 liter víz fogy.

Igyunk csapvizet, sokkal olcsóbb (az ásványvíz litere átlag 100 Ft, a csapvízé legfeljebb 1 Ft). Főzzünk teákat hűvös időben, csavarjunk friss gyümölcs- és zöldségleveket, készítsünk házi szörpöket. (Csak akkor vegyünk csomagolt vizet, ha környékünkön a csapvíz nitráttal, arzénnel vagy egyébbel szennyezett.) A műanyag ásványvizes flakon már nem menő.

Forrás: FNA/MTI/The Guardian