A rendkívüli hőség oka a klímaváltozás
Az Európát a héten sújtó hőhullámok - vagyis rendkívüli forrósággal kísért többnapos periódusok - egyre gyakoribbá válnak a régióban. Az európai hőhullámok számának növekedéséért egyértelműen a klímaváltozás a felelős egy nemzetközi kutatócsoport legújabb elemzése szerint.
A hollandiai De Bilt városkát a napokban sújtó hőhullám például 30 évente egyszer előforduló jelenség lett volna az 1900-as években, ma már azonban nagyjából 3,5 évente számolhatnak vele az ott élők. A németországi Mannheim elmúlt napjait megkeserítő hőhullám 100 évente mindössze egyszer jelentkező szélsőség lett volna az 1900-as években, mostanra azonban 15 évente fordul elő.
Idén már a második
Nagy-Britannia is izzad: Londonban ugyancsak a héten jegyezték fel az eddig mért legforróbb júliusi napot: szerdán 36,7 Celsius-fokot mutattak a hőmérők a Heathrow repülőtéren. Az olasz nagyvárosok többségében is 35 Celsiusnál melegebb van (a rekord 39 fok volt), és az erős hőhullám a francia (40 Celcius), spanyol (44 Celsius) régiókat sem kíméli. Az idei nyáron Spanyolországban ez már a második hőhullám, és a jelenlegi várhatóan már 9 napig tart.
A hőhullámok gyakoribbá válásának oka a klímaváltozás, egy új éghajlati norma kialakulása felé tartunk - jelentette ki a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Federációjának (IFRC) hollandiai Klímaközpontját vezető Maarten van Aalst.
Az öt európai városra kiterjedő hőhullám-elemzést a World Weather Attribution program részeként az egyesült államokbeli Climate Central tudományos szervezet vezette, egyebek közt az Oxfordi és a Melbourne-i Egyetem, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet és a van Aalst Klímaközpont szakembereinek közreműködésével.
A program célja, hogy meteorológiai adatokat és klímamodelleket felhasználva mutassa be, hogyan kapcsolódnak a változó időjárási minták az éghajlatváltozáshoz, és segítsen a városoknak és az országoknak jobban megérteni, illetve felkészülni a mostani európai hőhullámokhoz hasonló időjárási szélsőségekre.
halálos lehet
Egy hőhullámmal kísért héten az átlagosnál 200-zal többen halnak meg, ami a halálozások 10%-os növekedését jelenti a hollandiai központi statisztikai hivatal szerint. Ez különösen az elszigetelten élő idős embereket érinti: a 2003-as európai hőhullámok idején bekövetkezett mintegy 70 000 többlet-haláleset nagy része ebben a korosztályban történt.
A hőhullámokkal sújtott városoknak tervet kell kidolgozniuk a fenyegetéssel szemben, például kezdeményezhetik olyan közösségi üzenetek terjesztését, hogy az emberek hőségriadó idején gyakrabban hívják fel idős szüleiket, nagyszüleiket, vagy például ilyen a városi zöldterületek számának növelése. A szakemberek szerint Európa-szerte nagy erőfeszítésekkel dolgoznak ilyen terveken.
Étrendedről Te dönthetsz
Ugyan a hírügynökség nem említi, de az étrendváltás - klímabarátra, azaz kevesebb állati eredetűre - minden korosztálynak segít az alkalmazkodásban. A zöldségek, gyümölcsök termesztéséhez kevesebb erdős, fás, szén-dioxidot elnyelő területet kell átalakítani takarmánytermelő monokultúrává.
A fogyasztók felelősek fogyasztásuk környezeti hatásáért. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak egészségesebbek leszünk - ezzel szénlábnyomunk is jelentősen csökken, és mérhetően lassítjuk a felmelegedést:
1 ember 1 húsmentes vegán nap -4 kg CO2/nap
100 ember heti 1 húsmentes nap -400 kg CO2/nap
200 000 ember heti 1 húsmentes nap -800 000 kg CO2/nap
Megszokott étrendünkön változtatni, kedvenc ételeinkről lemondani nem könnyű - ám ez az egyik olyan lehetőség, amit mindenki megtehet. Ez a mi ügyünk. A mi klímánk. A mi jövőnk.
Forrás: MTI/AFP/Reuters
