Törékenyebbé váltak a fák a felmelegedés miatt

Gyorsabban és nagyobbra nőnek a fák a globális felmelegedés miatt, sűrűségük viszont csökken. A kisebb sűrűségű, könnyebb, kevésbé tömör fák pedig könnyebben törnek a szél ereje és a hó súlya alatt – állapították meg a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatói 150 évre visszamenőleg vizsgálva anyagmintákat.

A dolog hátterében az éghajlatváltozás, többek között a légkör növekvő szén-dioxid-tartalma áll, mivel az emberi tevékenység hatására egyre nő a légkörben a szén-dioxid koncentrációja, és így a fák és a növények több tápanyaghoz jutnak, emiatt gyorsabban, és nagyobbra nőnek.

Mint közismert, a fák, növények szén-dioxidot vesznek fel a levegőből, és azt, illetve a talajból felvett vizet a napsugárzásból felvett energia felhasználásával alakítják át szénhidrátokká, miközben oxigént termelnek – ez a fotoszintézis.

A kutatócsoport több száz fa anyagmintáit vizsgálta, és 30 ezer fa minden egyes évgyűrűjét elemezte a legújabb, ún. Lignostation technológiával. "Ezzel a technológiával olyan nagy pontossággal és olyan nagy felbontással tudjuk mérni a fa fajsúlyát, ami korábban elképzelhetetlen volt" – mondta a kutatást vezető Hans Pretzsch professzor.

„Minden egyes erdőparcella és fa történelmét részletesen ismerjük" – tette hozzá Pretzsch. Ugyanis a famintákat a legöregebb, mintegy 150 éves európai kísérleti erdőparcellákból vették a szakemberek, olyan gyakori európai fajokét, mint a lucfenyő, az erdei fenyő, a tölgy és a bükk.

Az 1870-es évektől napjainkig vizsgált kölönböző korú anyagminták kombinációjával és az új technológiával a kutatócsoport kimutatta, hogy a fák a megfigyelések kezdete, 1900 óta 8-12%-kal könnyebbekké váltak, ugyanakkor a közép-európai fák térfogat-növekedése 29-100%-kal felgyorsult. "Annak ellenére, hogy ma nagyobb mennyiségű fa nő, azok kevesebb anyagot tartalmaznak, mint néhány évtizeddel korábban" – jelentette ki Pretzsch.

A könnyebb fa kevésbé tömör, és alacsonyabb a kalóriaértéke, ez fontos szempont a faipar és az energiaipar számára is. A kisebb sűrűség a még élő, „lábon álló" fák esetében is számít, mivel emiatt növekszik a szél és hó okozta törés kockázata az erdőkben – magyarázták a szakemberek.

A kutatók a növekedés felgyorsulásának okát a globális felmelegedéssel és a vegetációs időszak meghosszabbodásával magyarázzák, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság, a közlekedés és az ipar nitrogén-kibocsátása is szerepet játszik benne.

Egy tavalyi kutatás szerint a városi fák is gyorsabban nőnek a felmelegedés miatt, méghozzá 25%-kal gyorsabban, mint a vidéki térségekben. A városi fák egyébként milliókban mérhető hasznot hoznak a városlakóknak.

A fák lassíthatják a felmelegedést?

A felgyorsult növekedés azt is jelenti, hogy a fák több szén-dioxidot képesek tárolni, azaz kivonják a légkörből a szén-dioxidot, és ezzel lassíthatják a felmelegedést.

Lassíthatják, ha sokkal több erdő, fa segítene ebben, mert a jelenlegi állomány többlet-szénelnyelése nem elég az emberiség által évenként a légkörbe bocsátott szennyezők kivonásához. Ráadásul a gyorsabb növekedés többlet-elnyelő hatását a klímaváltozás egyéb hatásai – szárazság, a hőmérséklet növekedése stb. – és az erdőirtások is ellensúlyozhatják.

Az erdők, a fák maguk is szénkibocsátókká válhatnak – pl. hősokk hatására kevesebbet nyelnek el, és maguk is szenet bocsátanak ki, amikor felégetik az erdőket, vagy a szárazság miatt gyakoribb futótüzekben válnak hamuvá, vagy amikor a kidőlt fák lassan lebomlanak, rothadnak.

Forrás: FNA/Science Daily/MTI

Kapcsolódó hírek

A fák beszélgetnek

Sok pénzt hoznak a városi fák

Évi 15 milliárd fa tűnik el a Földről

Fák nélkül nem lesz elég élelem

Fákat a Földnek – 7,8 milliárdot 2020-ig

Rekorddöntő kibocsátás – dől a dominó?

Erdők világnapja