Mennyi kolbászt, virslit egyek?

Napok óta hangos a sajtó egy WHO-jelentés miatt, mely szerint a kolbász, a virsli és általában a feldolgozott hústermékek olyannyira rákkeltők, mint az alkohol, az azbeszt, az arzén és a cigaretta. Fontos hozzátenni: rákkeltők lehetnek, ha túl sokat eszünk belőle. A magyarok sokat esznek - és rákhalálozásban vezetnek.

A sertés terméktanácstól a magyar költőkig mindenki tiltakozik és fel van háborodva. Pedig a WHO csak megerősítette azt, amit eddig is tudtunk. Az adalékanyagokkal, foszfátokkal, nitrites pác-sókkal ízletessé vegyészkedett ipari feldolgozású hústermékek, és a húsok túlzott fogyasztása károsítja egészségünket – növeli a rák, meg a köszvény, cukorbetegség kockázatát, és D-vitaminhiányt okozhat.

Nem az adalékmentes házi kolbászról, lassan érlelt valódi pármai sonkáról, meg az udvaron kapirgáló baromfi húsáról van szó, hanem a helytelenül elkészített nagyüzemi vörös húsok és a boltok polcairól lefolyó felvágottak, kolbászok, gépsonkák, hurkák, virslik stb. túlfogyasztásáról. (Például a virslik többségében 40% a hús, a többi valamilyen állományjavító adalék.)

Márpedig napi egy virsli vagy három szelet sült szalonna már növeli a kitettséget a jelentés adatai alapján.

Pontosabban: a feldolgozott hústermékek - mint például a bacon, kolbász, sonka, virsli, hurka, húskonzervek, szalonna - most már a WHO (Egészségügyi Világszervezet) Nemzetközi Rákkutató Intézetének (IARC) jelentése szerint is rákkeltő hatásúak, és napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása 18%-kal növeli a vastag- és végbélrák kialakulásának a valószínűségét. (A vastagbélrák esetében kiemelt kockázati tényező a mozgáshiány és a rostszegény ételek - mint amilyenek a húsok, feldolgozott hústermékek – túlzott fogyasztása.)

Feldolgozott és vörös

A szakértők a rákkeltő anyagokat öt veszélyességi kategóriába sorolják; a feldolgozott húsok a legveszélyesebb kategóriába kerültek, ugyanoda, ahova a cigaretta, az alkohol, az arzén és az azbeszt is tartozik, és hivatalosan is karcinogénnek minősülnek. A háttérben a jelentés szerint a feldolgozás során használt vegyi összetevők állnak - mint a nitrites pácsó, a füstaroma meg a különféle adalékanyagok, foszfátok. (Az adalékanyagok mennyisége elvileg persze nem érheti el az egészségkárosító szintet egy-egy termékben, de itt jön a túlfogyasztás, és máris „túlmérgezzük" magunkat.)

A vörös húsok túlzott fogyasztása csak "valószínűleg rákkeltő" az IARC szerint. Viszont azok helytelen elkészítése - sütése magas hőfokon vagy lánggal pörkölése, szenesre grillezése - tovább növelheti a rák kockázatát. A vörös húsokból (sertés, marha, kecske, bárány) 100 gramm rendszeres fogyasztása 17%-kal növeli a rák kialakulásának kockázatát az IARC szerint.

Márpedig Magyarország az évi 30-33 ezer rákos halálozással évek óta 20%-kal vezeti az EU százezer főre vetített átlagát. A vastagbélrák 17%-kal ráadásul a második a halálokok között, épphogy megelőzi a tüdőrák 18%-kal, harmadik pedig a mellrák. Nálunk a rákban is „férfiuralom" van: a magyar férfiak 22%-a hal meg 75 éves kora előtt rákban, míg a nőknek 12%-a. (Hagyományosan a férfiak a húsra esküsznek.)

A kevesebb több

"A feldolgozott hús fogyasztása okozta végbélrák kialakulásának kockázata nő az elfogyasztott mennyiséggel" - hívta fel a figyelmet Kurt Straif, az IARC kutatóorvosa.

Márpedig túl sok húsfélét eszünk - a világ hústermelése több mint kétszer annyival nőtt az elmúlt 50 évben, mint a Föld népessége.

A hazai háztartásokban is sok hús, feldolgozott termék, állati zsiradék fogy. A KSH legfrissebb (2013-as) adatai szerint személyenként átlag 55,5 kg húst eszünk, azaz napi 150 grammot - ez jóval meghaladja az ajánlott egészséges mértéket, és akkor a tejről, tojásról, sajtról, halról, az állati zsiradék fejenként évi 13,5 kg-járól még nem is szóltunk.

Christopher Wild, az IARC igazgatója szerint "A jelentés eredményei igazolják a jelenleg érvényben lévő közegészségügyi ajánlásokat, amelyek a húsfogyasztás korlátozására intenek".

Környezet és egészség

A hús fontos tápanyagforrás, de a jóból is megárt a sok. A hús teljes értékű fehérjét, vasat tartalmaz, és a vérképzéshez, növekedéshez, idegi működéshez szükséges B12-vitamin csak állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, ám attól nem leszünk egészségesek, ha sok hússal, pláne gyenge minőségű feldolgozott termékkel tömjük magunkat. Az emberi szervezetnek több mint 40-féle tápanyagra van szüksége, ám ezek együttesen egyik élelmiszerben sem fordulnak elő.

Jobban járunk, ha a virslit, gépsonkát, bacont és ipari társait fokozatosan rostos zöldségekre, gyümölcsre váltjuk – ráadásul nemcsak változatosabb lesz a reggelink, vacsoránk, de semmivel sem lesz drágább. (Mellesleg a húsipar használja föl a világ antibiotikum-termelésének 50%-át.)

Persze nehéz ellenállni a túlkínálatnak, meg az előre szeletelt, vákuumcsomagolt párizsinak – egyszerűbb, mint zöldségkrémet keverni meg sárgarépát szelni. Érdemes azért megpróbálni, az új ízek, fűszerek, a saját „főztöm" öröme gyorsan átlendít a gyakorlatlanságból eredő kezdeti nehézségeken.

Hát még ha tudjuk, hogy ezzel az éghajlatváltozást, a globális felmelegedést is lassítjuk - egy ember heti 1 húsmentes, pontosabban állati eredetű élelemtől mentes nappal évente 200 kg-mal kevesebb üvegházgázzal terheli a légkört.

Már több mint 70 recept segít az életmódváltásban. Húsból, kolbászból, sonkából inkább együnk kevesebbet, akkor jut jó minőségűre, adalékmentesre, és a halakról, salátákról, heti legalább 200 perc intenzív mozgásról, tempós sétáról se feledkezzünk el. Varietas delectat.

Forrás: MTI/WHO/KSH

Kapcsolódó cikkek

Klímabarát tányér - a legjobb életbiztosítás I.

Klímabarát tányér II.

Húsmentes hétfő

Étrend és éghajlat

Mennyi a víz egy adag steakben?