Dél jege is olvad a 3. legmelegebb januárban
Szélsőségek uralják időjárásunkat - bár nálunk 1901 óta ez volt a 10. leghidegebb január, globálisan a 3. legmelegebb volt 137 év átlagában. Lelassultak a futóáramlatok, és már nemcsak az északi, a déli sark jege is olvad, épp most vált le az Antarktiszról egy Manhattan méretű jégdarab.
Míg Hongkongban rekordot döntött a meleg januárban, Európában hidegrekordok dőltek. Ezek a szélsőségek jellemzik a 137 év átlagában 3. legmelegebb januárt a NASA most közzétett adatai szerint. Igaz, mindössze 0,02 Celsius-fokkal volt csak hidegebb az idei év első hónapja, mint a 2016-ban mért eddigi legmelegebb január. Egyébként meg harmadikként is 0,92 fokkal melegebb volt az 1951-1980 közötti januárok hőmérsékleti átlagánál.
A három januári rekorddöntő meleg közül kettő most volt 2016-ban (1,12 Celsius) és 2017-ben (0,92 Celsius), egy pedig épp 10 éve, 2007-ben (0,96 Celsius).
Szélsőségesebb lesz a világ
Változik a Föld éghajlata, és emiatt néhány éve már jelentősen megváltozott az éghajlatot nagyban meghatározó futóáramlások viselkedése, ami extrém időjárási szélsőségeket eredményez – hosszabb vegetációs időszakokat, perzselően forró nyarakat, jéghideg teleket, aszályt és szárazságot.
Ezek a sugárhajtású repülőgépekhez hasonlóan 10-15 kilométeres magasságban, óránként akár 160 km sebességgel keringő légáramlatok, más néven jetstreamek kanyarogni és lassulni kezdtek, és ezért az alacsony és magas légnyomású területekről származó áramlatok több hétig ugyanabban a régióban ragadhatnak, ami hosszan tartó hideget okozhat.
Az Északi-sark kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, és ez a jetstreamek keletkezését és viselkedését is befolyásolja. "A Grönland olvadó jege miatt lassuló Golf-áramlat is hideget hozhat Európába, mert nem visz elég hőt a trópusokról az Atlanti-óceán északi részén át a térségbe. Ez is a klímaváltozás hatása" – mutatott rá 2016 októberében az azóta elhunyt Piers Sellers, a NASA klímakutatója az Özönvíz előtt c. dokumentumfilmben.
Észak után Dél is olvad
A Déli-sark ugyan kevésbé melegszik, mint az északi, de jégtakarója az eddigi legkisebbre zsugorodott idén februárban - jégfelülete 2,28 négyzetkilométerre csökkent az amerikai Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) jelentése szerint. Ez kisebb, mint az 1997 februárjában mért eddigi legkisebb februári rekord a mérések 1979-es kezdete óta.
Az Antarktiszon a melegebb óceáni víz miatt egyre többször a selfjégréteg belülről kifelé gyengül meg, majd törik el. Februárban nagyjából Manhattan méretű (87,5 km²) jéghegy vált le a déli sarkról a NASA szerint. A most levált réteg mérete ugyan jóval kisebb az utóbbi időben levált jéghegyekhez képest, ennek ellenére ez újabb bizonyítékul szolgál, hogy egyre instabilabb a déli jégtakaró állapota.
Arra számítanak, hogy a jövőben még általánosabbá válhatnak az ehhez hasonló jelenségek és egyre kisebb darabokra töredezhet a jégtakaró, ami hosszútávon a tengerszint emelkedését okozza.
Kapcsolódó cikkek
Mit tehetsz Te? – heti kihívások
Rekordmeleg év volt 2016 – még tehetünk ellen
